Két válság robbanásveszélyes elegye Görögországban

Reális veszélyt lát a Görögországot sújtó gazdasági, pénzügyi és adósságválság, illetve a menekültválság ötvöződésére a hellén állam korábbi pénzügyminisztere, aki szerint ebben az esetben súlyos következményekre kell felkészülni.

Nikosz Krisztodulakisz „A görög végjáték” című könyvének bemutatója alkalmából figyelmeztetett a brüsszeli Európai Politikai Tanulmányok Központjában (CEPS) a két krízis összefonódásának veszélyeire. „Ha ez a legrosszabb forgatókönyv valósulna meg, és felfüggesztenék Görögország tagságát a schengeni övezetben, az társadalmi forrongáshoz vezetne, és politikai feszültségeket váltana ki, a beruházásoknak pedig lőnének” – sorolta az athéni egyetem gazdasági és üzleti tanszékének professzora az esetleges következményeket.

Kérdésre válaszolva értésre adta, hogy a politikai destabilizálódás miatt esetleg szükségessé váló előrehozott választásoktól semmi jóra nem számítana, mert egy ilyen lépés az előző két választáshoz hasonlóan csak kényszerpálya lenne, és nem állna mögötte semmilyen stratégia.

Krisztodulakisz szerint az EU-nak és Görögországnak sincs stratégiája arra, hogyan birkózzon meg a menekültválsággal. Úgy vélte, hogy már régen új tervet kellett volna kidolgozni, amikor tavaly ősszel nyilvánvalóvá vált, hogy az akkori terv nem működik és még tovább nőtt a menedékkérők száma.

Azt is hozzátette egyúttal, hogy legjobb esetben sikerül olyan közös tervet kidolgozni a menekülthelyzet kezelésére, ami pozitív hatást gyakorolhat a görög program végrehajtására is.

A görög professzor a program szerkezetét és céljait a valóságtól elrugaszkodottnak, túlságosan optimistának nevezte. „Ez egy tipikus történet, ami a naivitásról szól” – közölte, hozzátéve, hogy ez a megállapítás érvényes a végrehajtásra is.

Krisztodulakisz szerint a hitelezők által diktált politikák fiskális szempontból kiegyensúlyozatlannak bizonyultak. „A hangsúlyt kizárólag az államadósságra és az államháztartási hiányra helyezték, a növekedés, a munkahelyteremtés és a beruházások szempontjait teljesen figyelmen kívül hagyták” – bírált a korábbi pénzügyminiszter.

Külön is emlékeztetett a 2010-ben meghirdetett privatizációs program látványos kudarcára, amitől kezdetben 50 milliárd eurónyi bevételt reméltek, és aminek csak a töredéke folyt be a kasszába. A bevételi oldalon egyébként is teljes fiaskó volt a program, mert csak a töredékét sikerült realizálni a tervezett bevételeknek.

További problémának nevezte azt, hogy Görögországban az égvilágon senki nem tekintette magáénak a programot és a benne foglalt intézkedéseket, mivel azok az emberek szemében kizárólag a hitelezők, tehát külső erők követeléseit testesítette meg. Ez szerinte megkönnyítette azoknak a partikuláris érdekeket képviselő érdekcsoportoknak a dolgát, akik arról az oldalról támadhatták az intézkedéseket, hogy azok hazaellenesek.

Az athéni egyetem professzora alapvető problémának nevezte, hogy a görög politikai diskurzusra most már kormányok óta a memorandumokhoz való negatív vagy pozitív viszony nyomja rá a bélyegét. Holott számos olyan reform lenne sürgető, amelyek a memorandum nélkül is fontosak lennének. „Ez egy téves vita” – húzta alá.

Nikosz Krisztodulakisz úgy vélte, hogy a görög gazdaságból körülbelül 100 milliárd euró beruházás hiányzik. Vitába szállt azzal a közkeletű véleménnyel, miszerint Görögországban nem lenne kitörésre alkalmas ágazat. A turizmust, az energiaszektort (energia elosztó központ lehetősége) és a közlekedést említette meg azon szektorok között, amelyekben véleménye szerint Görögország fontos szerepet játszhat.