Latin-Amerika: kevés a hely a gazdasági manőverezésre

  • Legrosszabb eshetőség szerint az USA gazdasága 6,2 százalékos visszaeséssel néz szembe.
  • A válság leginkább Európára és Japánra, valamint a már eleve válságban lévő latin-amerikai országokra, köztük Brazíliára és Venezuelára lesz hatással.
  • Latin-Amerika sebezhetőségét és kiszolgáltatottságát tovább növelheti a régióra jellemző strukturális gyengeség, merev gazdaság politikák, az infláció, és a nyersanyag árak ingadozása is.

A Moody’s elemzése szerint Latin-Amerika egy mélyebb recesszióba kerülhet a súlyos pénzügyi bizonytalanságból eredő nemzetközi nyomás hatására. Az egész régióra jellemző strukturális merevség és az abból adódó gyengeség, valamint a kontraciklikus intézekdések hiánya a 2009. évinél jóval súlyossabb válság felé terelheti a latin-amerikai térség országait.

Az USA jegybankja (Fed) két lehetséges forgatókönyvet fogalmazott meg a pénzügyi rendszer ellenállóképessége kapcsán, a kedvezőtlen globális gazdasági feltételek mellett. Ezek közül a rosszabbik eshetőség, amelyet „súlyosan kedvezőtlenként” definiáltak, hozzájárulhat egy újabb globális gazdasági és pénzügyi válság kialakulásához. E forgatókönyv esetében arra számítanak, hogy 2015 negyedik negyedéve és 2017 első negyedéve között az Egyesült Államok gazdasági növekedése akár 6,2 százalékkal is visszaeshet. Ha ez bekövetkezik, annak leginkább Európa és Japán látja kárát, míg a feltörekvő ázsiai országokat csak kisebb mértékben érintené.

Latin-Amerika sem mentesülne az esetlegesen bekövetkező negatív amerikai változásoktól. A régióra három csatornán keresztül lenne hatással a válság: a kereskedelem, a tőkeáramlás, és a pénzügyi kiszolgáltatottság által.

Előzetes elemzések szerint az esetlegesen bekövetkező válságot két tényező idézheti elő. Egyrészt a 2009-es válság után észrevehető termelékenység-csökkenés, másrészt a nyersanyagárak ingadozása, amely a növekvő pénzügyi egyenlőtlenséggel és eladósodással karöltve ellehetetleníti a kontraciklikus gazdaságpolitikai intézekdéseket, így Latin-Amerika jelentős mértékben ki van szolgáltatva a globális hatásoknak. Az elmúlt évben például a latin-amerikai fizetőeszközök jelentősen leértékelődtek az amerikai valutával szemben, amely azonnal megmutatkozott az infláció növekedésében.

Az egyes országokat tekintve azokat fogja legsúlyosabban érinteni az esetleges negatív változás, amelyek már eleve válsággal küzdenek: így Venezuela és Brazília van a legrosszabb helyzetben. Őket követi Mexikó, amely az Egyesült Államoktól való gazdasági függősége miatt van kedvezőtlen helyzetben, majd Argentína, amely éppen most megy át számos gazdasági modellváltáson. Végül Chile, Kolumbia, Uruguay és Peru, amelyeket szintén elérhet a válság, bár kevésbé jelentős mértékben.

Gál Jolán

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »