Újabb határokat bontana le Brüsszel

Több jogszabályi javaslat és nem jogalkotói kezdeményezés előterjesztésével az Európai Bizottság szerdán hozzákezdett a digitális belső piaci stratégia végrehajtásához. A most ismertetett javaslatokban az a közös, hogy egytől-egyig a fogyasztók és az üzleti vállalkozások internetes tartalomhoz, termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférését javítanák páneurópai szinten.

A digitális szerződésekre vonatkozó új, harmonizált szabályok az EU-szerte digitális tartalmat vagy árukat vásárló fogyasztók nagyobb fokú védelmét, illetve az üzleti vállalkozások internetes értékesítésének az előmozdítását célozzák.

Az online tartalmak hordozhatóságát célzó javaslat pedig lehetővé teszi az európai polgárok számára, hogy külföldön is hozzáférjenek bizonyos online tartalmakhoz. Jelenleg előfordulhat, hogy az Unión belül utazva nem tudunk hozzáférni az odahaza megvásárolt online szolgáltatásokhoz: filmekhez, sportközvetítésekhez, zenéhez, e-könyvekhez vagy játékokhoz. A szerdai javaslat ezen korlátozások feloldására irányul. A tartalmak határokon átnyúló hordozhatósága, mint új uniós fogyasztói jog várhatóan 2017-ben valósul meg.

Az elektronikus kereskedelem ugyan egyre terjedőben van, ám a lehetőségek messze nincsenek kiaknázva. Az uniós kiskereskedőknek csupán 12 %-a értékesít online más uniós országok fogyasztói körében, míg belföldön háromszor ennyi vállalkozás (37 %) végez ilyen tevékenységet. A fogyasztóknak is csupán 15 %-a vásárol online más uniós országból, miközben mintegy háromszor ennyien vannak azok, akik saját országukban teszik ezt.

A Bizottság által elfogadott javaslatok egyike a digitális tartalom szolgáltatására (ilyen például a streaming zeneszolgáltatás), a másik pedig az áruk online értékesítésére (például az internetes ruhavásárlásra) vonatkozik.

A két javaslat az EU-n belüli határokon átnyúló elektronikus kereskedelem fő akadályainak kezelésére irányul: a fogyasztói szerződési jog terén fennálló jogi széttagoltságot, és a vállalkozások – különösen a kkv-k – ebből eredő magas költségeit, valamint a más országokból való online vásárlás iránti fogyasztói bizalom alacsony szintjét célozza meg.

„Ha letöltünk egy zeneszámot, azt le is kell tudnunk játszani. Ha ez nem lehetséges, lehetőségünk kell legyen arra, hogy felmondjuk a szerződést és visszakapjuk a pénzünket. A most előterjesztett javaslatok megerősítik a fogyasztók jogait az interneten – lehetővé teszik számukra, hogy a más uniós országokból származó termékeket és szolgáltatásokat teljes bizalommal igénybe vegyék. A vállalkozások – különösen a legkisebbek – kevesebb költség árán terjeszkedhetnek a határokon túl a nemzeti jogszabályok sokféleségét felváltó közös uniós szabályoknak köszönhetően” – jelentette ki Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök.

„A javaslatok erősítik a fogyasztók bizalmát a más tagállamokból való vásárlás iránt, és egyszerűbbé teszik a vállalkozások – különösen a kkv-k – számára az online értékesítést Európa-szerte. Az internet megszüntette a digitális egységes piacot korlátozó technikai akadályokat; a digitális szerződésekre vonatkozó javaslatokkal meg kívánjuk szüntetni a jogi akadályokat is. A szerződéses jogok egész Unióra kiterjedő harmonizálása egész Európában megkönnyíti a digitális tartalom és a termékek szolgáltatását” – vélekedett Vera Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos.

A szerződési jog eltéréseiből eredő akadályok felszámolásának köszönhetően a Bizottság becslései szerint várhatóan több mint 122 000 uniós vállalkozás kezdi majd meg az értékesítést a más tagállamokban élő fogyasztók számára; a más uniós országokból az interneten keresztül vásárló fogyasztók teljes száma pedig elérheti a 70 milliót. Ez új piacokat nyithat meg, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára, javíthatja a versenyképességet és hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez.

Az előrejelzések szerint az alacsonyabb fogyasztói áraknak köszönhetően 18 milliárd euróval növekedhet a fogyasztás az Unióban, és az uniós GDP a jelenlegi szinthez képest várhatóan 4 milliárd euróval magasabb lesz.

Ami a fogyasztók jogainak bővítését illeti, az egyik újítás a bizonyítási teher megfordulása. Ha egy fogyasztó ma felfedezi, hogy hibás az a termék, amit több mint 6 hónapja vásárolt az interneten, és a termék javítását vagy cseréjét kéri az értékesítőtől, felszólíthatják annak bizonyítására, hogy a hiba a kézbesítéskor is fennállt. A javasolt új szabályok értelmében a kétéves jótállási időszak alatt a fogyasztó kérhet jogorvoslatot anélkül, hogy bizonyítania kellene a hiba kézbesítéskori fennállását.

A jogszabályi tervezet egyértelműen és konkrétan meghatározza a fogyasztói jogokat a digitális tartalomra vonatkozóan. Ma például előfordul, hogy a fogyasztó csak a jövőben letöltendő játékokra vonatkozó kedvezményt kap kárpótlásként, ha egy általa letöltött játék nem működik megfelelően. A javasolt irányelv értelmében a fogyasztó kérheti az ilyen problémák kijavítását, vagy ha ez nem oldható meg, vagy azt nem megfelelő módon hajtják végre, árengedményt kaphat vagy felmondhatja a szerződést, a termék árának teljes mértékű visszatérítése mellett.

A Bizottság szándéka az, hogy a vállalkozások Unió-szerte ugyanazon szerződéses szabályok alapján szolgáltathassanak digitális tartalmat és értékesíthessenek árucikkeket az interneten a fogyasztók számára.

A vállalkozásoknak ma időt és pénzt kell fordítaniuk arra, hogy alkalmazkodjanak azon tagállamok szerződési jogi szabályaihoz, amelyekben értékesíteni kívánnak. A javasolt szabályok értelmében ezentúl valamennyi tagállamban ugyanazon alapvető szerződési jogi szabályoknak megfelelően szolgáltathatnak majd digitális tartalmat és értékesíthetnek árucikkeket a fogyasztók számára.

A vállalkozásoknak manapság 9000 eurós egyszeri többletköltséggel kell számolniuk amiatt, hogy minden egyes új értékesítési tagállam nemzeti szerződési jogához igazodniuk kell. Ha egy vállalkozás mind a 27 másik uniós tagállamban értékesíteni kíván, az egész Unióra kiterjedő új szabályoknak köszönhetően akár 243 000 eurót is megtakaríthat.

A korszerű uniós szerzői jogi kerettel kapcsolatos „előzetes politikai koncepció” a következő hat hónapban fog jogalkotási javaslatokká és szakpolitikai kezdeményezésekké alakulni. A Bizottság azt szeretné elérni, hogy az európaiak jogszerű tartalmak széles kínálatához férjenek hozzá úgy, hogy közben a szerzők és a jogok birtokosai erősebb védelemben és méltányos díjazásban részesüljenek. A korszerűbb európai jogi keret létrejöttéből a Bizottság szerint olyan fontos területek is profitálni fognak, mint az oktatási, a kulturális vagy a kutatási és innovációs ágazat.