Így akadálymentesítené Brüsszel a belső piacot

A mobilitás és a szolgáltatások útjában álló akadályok lebontását, a kkv-k szabályozói környezetének további egyszerűsítését és az innovatív szolgáltatások felkarolását célozza az az ütemterv, amivel új életet kíván lehelni az Európai Bizottság az egységes uniós belső piacba.

Ütemtervet mutatott be szerdán az Európai Bizottság a fásultság jeleit mutató és még mindig nemzeti akadályokkal teli egységes belső piac revitalizálására, figyelembe véve a digitális forradalmat és az ennek a hullámán megjelenő új innovatív szolgáltatást is.

„Az egységes piac nyújtotta lehetőségek nem mindig valósulnak meg, mert a belső piac szabályai nem köztudottak, nem érvényesülnek, vagy egyéb indokolatlan akadályok állnak az útjukban. Az egységes piacnak éppen ezért alkalmazkodnia kell a realitásokhoz, az innovatív gondolatkoknak és az új üzleti modelleknek is meg kell találniuk a helyüket” – fogalmaz a Bizottság szerdán elfogadott közleménye.

Az új stratégiának négy fő célcsoportja van: a fogyasztók, a kis- és középvállalkozások, illetve induló vállalkozások, az innovatív vállalkozások és a szakemberek: az ütemterv által beharangozott különböző jogalkotási és egyéb kezdeményezések az ő helyzetük megkönnyítéséről szólnak.

A fogyasztók esetében annak elérése a cél, hogy ha interneten vagy személyesen szeretnének egy másik tagállamban szolgáltatást vagy árukat venni, ne kelljen különböző árakkal, változó eladási feltételekkel, eltérő kiszállítási módokkal szembesülniük, hacsak ezt nem lehet objektív és ellenőrizhető érvekkel alátámasztani. Az Európai Bizottsághoz és az Európai Fogyasztói Központhoz gyakran érkeznek olyan panaszok, amelyek szerint a vásárlók állampolgárság vagy lakóhely alapján jogtalanul részesültek eltérő bánásmódban.

A kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésének megkönnyítését célzó intézkedések már folyamatban vannak, erre szolgál a befektetési terv és a tőkepiaci unió. Emellett a Bizottság az áfa-szabályozás egyszerűsítését, a cégbejegyzéssel kapcsolatos költségek csökkentését, és egy, a vállalatok fizetésképtelenségéről szóló javaslat előterjesztését tervezi, valamint a szabályozási követelményeket érintő információkhoz való hozzáférés egyszerűbbé tételét.

A kkv-k részéről felmerülő leggyakoribb panaszok a bonyolult áfafizetési szabályok; a társasági adót övező bizonytalanságok; a szabályozói előírások megértése és az azoknak való megfelelés; a hitelforrásokhoz való hozzáférés hiánya; a represszív csődtörvényektől való félelem és az innováció útjában álló akadályok.

Ami az innovatív szolgáltatásokat illeti, a Bizottság ki fogja dolgozni a közösségi gazdaság európai menetrendjét. A testület szerint az új üzleti modellek, mint például az Uber, a polgárok és a vállalatok számára is hasznosak, emellett elősegítik a létező erőforrások hatékonyabb felhasználását. Kétségek merülnek fel viszont azzal kapcsolatban, hogy a meglévő jogszabályok még mindig megfelelőek-e, vagy pedig új szabályokra lenne szükség. Ugyanakkor azt is garantálni kellene, hogy ne sérüljenek olyan közpolitikai célkitűzések, mint a fogyasztóvédelem, illetve hogy betartsák az adó- és a munkajogi szabályokat.

Egy közelmúltban bemutatott tanulmány szerint az öt legfontosabb közösségi gazdasági szektorban (közösségi finanszírozás, internetes foglalkoztatás, közösségi szállás és vendégfogadás; autómegosztás és zenei videólejátszás) a bevételek globálisan a jelenlegi évi 13 milliárd euróról 2025-re 300 milliárd eruóra nőhet. Az európai fogyasztók egyharmada mutat érdeklődést a közösségi gazdaságban való részvétel iránt.

A Bizottság által elfogadott stratégia a vállalkozások és szakemberek mobilitási feltételeit is javítani kívánja. Javítani fogják a szakmai képesítések kölcsönös elismerését és meg fogják könnyíteni az üzleti szolgáltatások, az építőipar és más, növekedést serkentő ágazatok határokon átnyúló tevékenységét. Összességében ezek a lépések lehetővé teszik, hogy a vállalkozások és a szakemberek új piacokhoz jussanak, és ezzel tagállamiból európai szereplőkké váljanak.

A szolgáltatások határokon át történő nyújtásának útjában álló akadályok lebontása a most elfogadott stratégia egyik fő törekvésének számít. A Bizottság becslései szerint a 2006-ból származó szolgáltatási irányelv ambiciózusabb végrehajtása 1,8 százalékot adna hozzá az EU GDP-jéhez.

Európában jelenleg több mint 5 ezer szabályozott szakma van, ami 50 millió embernek ad munkát. A Bizottság szerint a közelmúltban több olyan tanulmány is készült, amelyek azt bizonyítják, hogy ezeknek a gyakran mesterségesen védett szakmáknak (ügyvédek, építészek, közjegyzők, taxisok, stb.) nagyobb fokú megnyitása az érintett országokban munkahelyteremtést és a fogyasztók számára kedvezőbb árakat eredményezett. A hasonló szakmák szabályozása azonban országról-országra nagyon eltérő képet mutat.

A Bizottság ezért periódikusan kibocsátandó iránymutatásokon keresztül specifikus intézkedéseket javasol majd a szabályozott szakmákhoz való hozzáférés megkönnyítésére tagállami és EU-szinten egyaránt. Ezek a cselekvési tervek konkrét reformok szükségeességére mutatnak majd rá az egyes tagállamokban. Első lépcsőben a kiemelt fontosságú ágazatokban kiválasztandó néhány szakmára fókuszálnak majd, és az országspecifikus prioritásokat az európai szemeszter keretében fogják kezelni.

Brüsszel várhatóan a szolgáltató útlevélre vonatkozó kezdeményezés részeként jogszabályi javaslatot is előterjeszt majd az olyan szabályozói akadályok eltávolítására, mint amilyenek az eltérő jogi formák, a részvényesek számára kötelező előírások és a kulcsfontosságú ágazatokban előforduló horizontális korlátozások.

Jogszabályi javaslattal készül a Bizottság előállni továbbá a határokon átnyúló szolgáltatásokat nyújtók, mindenekelőtt az építőipari és az üzleti szolgáltatási szektor működésének a megkönnyítésére. Harmonizált nyomtatványok teszik majd lehetővé a szolgáltatóknak, hogy hivatalosan bejelentsék tevékenységüket a fogadó ország hatóságainak, egy füst alatt elintézve minden formaságot.

Az egységes piaci ütemterv a kiskereskedelmi szektornak is a kedvében kíván járni, amely 2012-ben a munkahelyek több mint 13 százalékát tartotta fenn az EU-ban. A Bizottság aláhúzza, hogy a piacra lépést megnehezítő, korlátozó tagállami szabályok miatt a kiskereskedelmi szektor legtöbb szegmensében csökkent az új boltok és értékesítő helyek száma, ami a verseny visszaeséséhez és a fogyasztói árak emelkedéséhez vezetett.

Brüsszel ezért a kiskereskedelmi egységek megnyitásának elősegítésére és a működésük útjában álló akadályok eltávolítására előremutató módszereket (úgynevezett legjobb gyakorlatokat) állít majd össsze. Ez útmutatást ad majd a tagállami reformok számára és prioritásokat a szektort érintő politika érvényesítésére.

A csomag része még az európai szabványok rendszerének korszerűsítése, és a szerzői jogokra vonatkozó európai szabályok konszolidálása.

A jelenleginél átláthatóbb, hatékonyabb és számonkérhetőbb közbeszerzés ugyancsak nagy hangsúllyal szerepel az egységes piaci ütemtervben. Az európai közbeszerzési piac az Unió GDP-jének 19 százaléka, a tagállami hatóságok évente több mint 2,3 billió eurót fordítanak áruk és szolgáltatások közbeszereztetésére.

Bár 2014-ben változott a közbeszerzésekre vonatkozó keret, a Bizottság szerint még mindig lenne bőven továbblépési lehetőség. A kihívások között említik meg a nagy infrastrukturális beruházásokat, amelyeknél nagyon gyakoriak az időbeli csúszások. Tízből kilenc nagy volumenű projekt nem az eredeti tervek szerint valósul meg, és a költségkeret túllépése jellemzően akár az 50 százalékot is elérheti.

A Bizottság szorosan együtt kíván működni a tagállamokkal és a piaci szereplőkkel, hogy létrehozzák az egységes piaci szabályoknak való megfelelés kultúráját.

Különös figyelmet kap a szolgáltató szektor és a közbeszerzés, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy az adóból befolyt összeget hatékonyan költsék el. A Bizottság megerősíti a kölcsönös elismerési rendszert annak érdekében, hogy a határokon át terjeszkedni kívánó vállalkozások több lehetőséget kapjanak. Emellett szigorítani fogja az áruk piacfelügyeletét, hogy a szabályoknak nem megfelelő termékek ne juthassanak be az uniós piacra.

Végezetül javasolni fogják egy piaci információs eszköz bevezetését, amely lehetővé teszi a Bizottság számára teljes körű, megbízható és független információk begyűjtését kiválasztott piaci szereplőktől annak érdekében, hogy a kiemelt területeken jobban nyomon tudja követni az eseményeket és be tudja tartatni az uniós szabályokat.