Iráni atomprogram: hivatalosan is jóváhagyták a megállapodást

Hivatalosan is jóváhagyták az Irán és a hatok (az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország) között létrejött megállapodást – jelentette be Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője Bécsben.

„Egyezségre jutottunk” – írta Mogherini Twitter-oldalán az egyeztetéseket lezáró plenáris ülést követően, aláhúzva, hogy ezzel huszonegy hónapja tartó tárgyalások értek véget.

A nagy jelentőségű megállapodást a Teherán atomprogramja körül Irán és a nagyhatalmak között tizenhárom éve fennálló vitát követően fogadták el a felek.

Obama: Irán számára minden utat elzárt a megállapodás a nukleáris fegyverkezésre

Irán számára minden utat elzár a nukleáris fegyverkezésre az a megállapodás, amelyet Teherán és a nemzetközi közösség képviselői kötöttek Teherán vitatott atomprogramjáról – jelentette ki Barack Obama amerikai elnök kedden Washingtonban, az egyezség létrejöttének bécsi bejelentését követően.

Megerősítette, hogy a megállapodás értelmében az Irán elleni nemzetközi szankciókat feloldják, de ha Teherán nem teljesíti a tárgyalások során vállalt kötelezettségeit, akkor visszaállítják őket. A megállapodás nem a bizalomra, hanem az ellenőrzésre épül – szögezte le Barack Obama.

Iráni elnök: új távlatokat nyit a megállapodás a közös veszélyek elleni fellépésben

Új távlatokat nyit az iráni atomprogramról Teherán és a nagyhatalmak képviselői között született megállapodás, és lehetővé teszi, hogy a nemzetközi közösség mostantól a közös biztonsági kihívások elleni küzdelemre összpontosítson – vélekedett Haszan Róháni iráni elnök keddi Twitter-üzenetében.

Az államfő azt követően írt üzenetet a közösségi oldalon, hogy Dzsavad Zarif külügyminiszter Bécsben az Irán és a hatok elnevezésű országcsoporttal kötött megállapodás kapcsán kijelentette, „új fejezet nyílik” országa és a nagyhatalmak között.

Róháni úgy vélte, hogy a megállapodással „megoldódott egy válság, amely nem volt szükségszerű”, és most közösen koncentrálhatnak olyan kihívásokra, mint például az Iszlám Állam nevű dzsihadista fegyveres szervezet elleni fellépés.

A most bejelentett megállapodás célja annak szavatolása, hogy az iráni nukleáris programot nem használják katonai célokra. E kötelezettségért cserében a nemzetközi közösség fokozatosan feloldja a Teherán ellen bevezetett gazdasági büntetőintézkedéseket.

Legkorábban 2016 elejétől oldhatják fel az Irán elleni szankciókat

Legkorábban 2016 elejétől, fokozatosan oldhatják fel az Irán elleni szankciókat az iszlám köztársaság és a hatok (az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország) között kedden megkötött megállapodás értelmében – mondta Bécsben egy francia diplomata.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) várhatóan december közepén összeül, hogy mérlegelje, betartotta-e Teherán vállalt kötelezettségeit, és amennyiben az ENSZ szakosított szervezete zöld utat ad, feloldják a kényszerintézkedések egy részét – húzta alá.

A diplomata hozzátette, a megegyezés a szankciók visszaállítását írja elő arra az esetre, ha Irán nem tartaná be vállalásait.

A külföldi bankokban befagyasztott iráni pénzeket is felszabadítják

A külföldi bankokban befagyasztott iráni pénzeket is felszabadítják – írta kedden az IRNA teheráni állami hírügynökség az Irán és a  hatok elnevezésű országcsoporttal kötött megállapodásról. Az értesülés szerint feloldják az Irán ellen bevezetett európai uniós és amerikai büntetőintézkedéseket, amint megkezdődik a megállapodás végrehajtása.

Az ország elleni fegyverszállítási embargót felfüggesztik, néhány korlátozás helyébe más rendelkezés lép, Teherán eseti alapon importálhat és exportálhat fegyvereket – állította az IRNA.

Izraelben máris ostorozzák a megállapodást

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint történelmi léptékű súlyos hiba az Iránnal kötött nemzetközi alku Teherán vitatott atomprogramjáról. Izraelben a kormánykoalíció és az ellenzék pártjai egyaránt elítélik a kedden született megállapodást.

Netanjahu kijelentette, lehetőségei szerint Izrael mindent elkövet, hogy megfékezze Irán nukleáris törekvéseit. „Irán biztonságos utat kap az atomfegyverhez” – értékelte az Irán és a hatok elnevezésű országcsoport között (az ENSZ BT öt állandó tagja, azaz Oroszország, Kína, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, továbbá Németország) megszületett egyezményt az iráni atomprogramról.

„Eltávolítottak számos korlátozást, amelynek meg kellett volna ebben akadályoznia” Iránt – tette hozzá az izraeli kormányfő Bert Koenders holland külügyminiszterrel kedden folytatott jeruzsálemi tárgyalásai előtt a katonai rádió értesülése szerint.

Cipi Hotoveli külügyminiszter-helyettes közleményt adott ki, mely szerint „a Nyugat megadta magát a gonosz Irán által vezetett tengelyének”.

„Nagyon súlyosak a belátható jövőben az egyezmény következményei”- állította bírálatában Hotoveli. „Irán tovább terjeszti minden irányba terrorsejtjeinek áttéteit, folytatja a Közel-Kelet lángba borítását, és a legrosszabb, hogy hatalmas lépést tesz majd a nukleáris állammá válás felé.”

„Izrael mindent el fog követni, hogy megakadályozza a megállapodás életbe léptetését” – zárta közleményét.

Miri Regev volt katonai szóvivő, jelenlegi kulturális és sportminiszter „a szabad világ és az emberiség számára rossznak” nevezte az atomprogramról kötött alkut.

Seli Jahimovics, az ellenzéki szociáldemokrata Munkapárt vezető politikusa az egyezmény nyomán felszólította Netanjahut, hogy „azonnal hagyjon fel az amerikaiakkal való szembenállással”.

„Most, hogy ténykérdés lett ez a veszélyes, romboló megállapodás Iránnal, Netanjahunak fel kell hagynia végzetes próféciáival, észhez kell térnie, és össze kell fognia másokkal Izrael helyzetének javítása és érdekeinek védelme érdekében, különösen amikor majd az egyezményt végrehajtják” – jelentette ki Jahimovics.

A katonai rádióban megszólaló – az ellenzéki, centrista Tnua, vagyis Mozgalom pártot vezető – Cipi Livni volt külügyminiszter szerint „az egyezmény drámai, és Izrael nincs jelen benne”. Livni megígérte, hogy az ellenzék is részt vesz majd a megállapodás gyakorlatba iktatása ellen folytatott küzdelemben.

Livni Benjámin Netanjahu miniszterelnököt okolta az alku megszületése miatt. Mint mondta, „naivitás azt hinni, hogy elérsz valamit egy jó beszéddel valahol”, amivel a kormányfőnek az amerikai kongresszusban március elején elmondott – az iráni megállapodást már akkor elutasító – szavaira utalt.

„Én nagyon gyakorlatias ember vagyok, tudok beszélni a világgal, s tudom, miként lehet eredményeket elérni. Az ügyek megfelelő intézésével értem el minden eredményt a palesztin ügyben is, és nem jó beszédekkel”- tette hozzá bírálatában.

Izrael és Irán között kiváló diplomáciai, gazdasági és katonai együttműködés volt Reza Pahlavi sah idején, de az 1979-es iszlám forradalom után fokozatosan megromlott a két ország viszonya. Mahmúd Ahmadinezsád előző iráni elnök többször is éles kirohanást intézett Izrael ellen, s 2012-ben egyebek között kijelentette, hogy „Izraelt egy nap letörlik a térképről”.

Gyengült a rubel, és nagyot esett az olajár a megállapodás hírére

Komoly esésnek indult a kőolaj ára a világpiacon kedden arra a hírre, hogy létrejött a megállapodás az iráni atomprogramról hat nagyhatalom és az iszlám köztársaság között.

A piacok már a hivatalos bejelentés előtt elkezdték beárazni a lehetséges új fejleményt, az atomprogramról szóló történelmi megállapodást. Ennek eredményeként feloldhatják az Iránnal szemben érvényben lévő gazdasági büntetőintézkedéseket, ez pedig lehetővé tenné, hogy Irán jelentősen növelje kőolajexportját.

Az északi-tengeri Brent fajtából egy hordó (159 liter) nem egészen 1 dolláros, vagyis 1,66 százalékos áreséssel 57,19 dolláron forgott néhány perccel fél 11 előtt. Az amerikai WTI fajta ára szintén majdnem 1 dollárral – 1,88 százalékkal – csökkent, 51,22 dollárra.

Esett az orosz rubel árfolyama is. A dollárral szemben az 57-es szint közelébe, majdnem 1 százalékot gyengült, az euróval szemben szintén 1 százalékot gyengült, 62,80-ig.

A kőolaj Oroszország fő exportterméke. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) becslése szerint Oroszország idén naponta átlagosan 10,5 millió hordó kőolajat termel ki.

Kitekintő / MTI

Friss hírek

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »
Volvo XC60 Recharge

Erős negyedévet zárt a Volvo

A kínai Geely többségi tulajdonában lévő Volvo Cars rekordszámú, 182.687 járművet értékesített az idei első három hónapban, 12 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A tisztán elektromos autók aránya 21 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 18 százalékról.

Read More »