A la carte keleti partnerségi csúcs Rigában

A folytatódó ukrán konfliktus ellenére a másfél évvel ezelőtti viharos vilniusi találkozónál jóval nyugodtabb keleti partnerségi csúcstalálkozónak adhat otthont csütörtökön és pénteken a lett főváros. Moszkvának az a bejelentése is javíthatja az általános közérzetet, hogy már nem áll az EU és Ukrajna közötti mély- és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás 2015. január 1-i hatályba léptetésének az útjába, amit úgysem tudott volna megakadályozni.

A 2013 novemberi drámai eseménysort produkáló vilniusi összejövetellel éles kontrasztban a csütörtöki és pénteki rigai keleti partnerségi csúcstalálkozó ezúttal nem tartogat nagyobb izgalmakat.

A másfél évvel ezelőtti keleti partnerségi csúcs – amelyen az akkori ukrán elnök Moszkva nyomására az utolsó pillanatban elállt a társulási megállapodás aláírásától az EU-val – a Krím elcsatolásához és a kelet-ukrajnai háborúhoz elvezető eseménysor kiindulópontja volt, miután a kijevi Maidan-téri tüntetések hatására megbukott Viktor Janukovics orosz barát rezsimje, és elkezdődött a Nyugat és Oroszország hidegháború óta példátlanul éles szembenállása.

Az EU és hat keleti partnerének legfelsőbb szintű rigai összejövetele minden jel szerint mellőzi majd a drámai pillanatokat és bejelentéseket, és egy magas rangú EU-illetékes szerint alapvetően három üzenetet hordoz majd. Az egyik, hogy a turbulenciák dacára a folyamat él és a partnerek érdekeltek az EU-val folytatandó együttműködés elmélyítésében. A második annak megerősítésére az EU részéről, hogy a keleti partnerséggel Európának nem célja, hogy új választóvonalakat húzzon a kontinensen (magyarul elszigetelje vagy fenyegesse Oroszországot). Végül pedig annak beismerését is illusztrálja majd a rigai összejövetel, hogy a hat partner nem egyformán érdekelt az együttműködésben és képes erre, ezért soha nem volt ennyire még érvényes a differenciált megközelítés.

Ennek jegyében három keleti partner – Ukrajna, Moldova és Grúzia – sokkal messzebb jutott az EU-hoz való közeledésben, mint a másik három, Fehéroroszország, Örményország és Azerbajdzsán.

Az első csoport tagjainak mindegyikével aláírta már a társulási és szabadkereskedelmi megállapodást az Európai Unió, amely Ukrajnával szemben annak rendelkezéseit egyelőre egyoldalúan alkalmazza is, 2016. január 1-től pedig végérvényesen hatályba lép a megállapodás. Mindez azért figyelemreméltó, mert az orosz kereskedelmi miniszter a néhány napja Brüsszelben az EU-ukrán mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásáról tartott háromoldalú egyeztetés után első ízben jelentette ki, hogy Moszkva többé nem gördít akadályt a számára egyébként több szempontból is aggályosnak tartott egyezmény jövő januári hatályba lépése elé.

Az orosz hozzáállás változásának két oka lehet. Az egyik az, hogy Moszkva belátta, hogy úgysem tudja megakadályozni a megállapodás hatályba lépését. A másik: a háromoldalú egyeztetéseken úgy tűnik sikerült előrelépni a Moszkva által jelzett egyes problémáknak az orvoslásában, anélkül, hogy magához a szerződéshez hozzányúlnának.

EU részről emlékeztetnek arra, hogy Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök már aláírta azokat a rendeleteket, amelyek értelmében Moszkva egy tollvonással megszüntetné az Ukrajna számára jelenleg biztosított kereskedelmi kedvezményeket. Ezt elvileg az EU-ukrán megállapodás hatályba lépésével kötötte össze Moszkva, ám – mint Brüsszelben jelezték – az orosz kormánynak van mozgástere abban, hogy mikor és hogyan alkalmazza a korlátozásokat.

A Moldovával és Grúziával aláírt megállapodások tagállami ratifikációja jelenleg is zajlik. Brüsszelben arra is felhívják a figyelmet, hogy a három szóban forgó egykori szovjet köztársaság, vagy FÁK-tagállam mindegyike olyan politikai és gazdasági reformokba kezdett, amelyek közelítik jogrendjüket és gyakorlatukat az Európai Unióhoz.

A másik három ország közül Belarusz és Örményország belépett a Moszkva által kezdeményezett Eurázsiai Unióba, míg Azerbajdzsán sem az EU, sem pedig az Eurázsiai Unió mellett nem kötelezte el magát. Az Európai Bizottság szerdán tett javaslatot egy új keretmegállapodás kitárgyalására Örményországgal, ami tükrözni fogja a visszafogottabb ambíciókat, de mégsem csapja be az ajtót az örmények orra előtt.

Magas rangú EU-források elismerik, hogy Fehéroroszországgal is pozitív irányba kezd változni a helyzet. Ennek egyik oka az, hogy Minszk kategorikusan támogatásáról biztosította Grúzia és Ukrajna területi egységét, és az egyébként továbbra is diktátornak tekintett Alekszandr Lukasenko aktív szerepet játszott a minszki tűzszüneti megállapodás tető alá hozásában. „Minszk tisztában van azzal, hogy pontosan mire van szükség a kapcsolatok teljes normalizálására” – húzzák alá az EU-nál.

A még mindig formálódó rigai nyilatkozat egyik nyitott kérdése az a hagyományos dilemma, hogy miként fogalmazzák meg a keleti partnerek európai perspektíváját. Emlékezetes, hogy a legutóbbi, vilniusi összejövetelen úgy vágták át a gordiuszi csomót, hogy kijelentették: ez még nem az út vége. Egy magas rangú, nevének mellőzését kérő EU-illetékes szerint a csúcson várhatóan se pozitív, se negatív választ nem adnak majd az esetleges jövőbeni EU-tagság kérdésére. Ehelyett most a reformok végrehajtására kell koncentrálni, aztán, ha azok jó úton haladnak, „újra fel lehet majd tenni ezt a kérdést”. „Nem fognak találni benne utalást a szövegben erre” – jósolta egy jól értesült forrás.

Ukrajna és Grúzia sokáig bízott benne, hogy Rigában konkrét ígéretet is kapnak a vízumliberalizációra, ami Moldova esetében 2014 áprilisa óta már valóság és azóta körülbelül félmillió moldovai élt a vízummentes beutazás lehetőségével az EU-ba.

Az Európai Bizottság azonban néhány napja közzétett ellenőrző jelentésében megállapította, hogy két országnak még egy sor hiányosságot ki kell küszöbölnie a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben, a kábítószercsempészet ellenes harcban és a menekültpolitikában, mielőtt a testület javaslatot tehet a vízumliberalizációra. A Bizottság következő jelentése az év második felében várható.

Az ukrán kormánynak mégsem kell majd üres kézzel távoznia Rigából, ugyanis ebből az alkalomból írják alá a Bizottság képviselőjével az 1,8 milliárd eurós uniós makrofinanszírozási pénzügyi támogatás folyósításáról szóló dokumentumot. Rigában még bejelentenek egy további 200 millió eurós vissza nem térítendő támogatási programot a három szabadkereskedelmi megállapodással rendelkező keleti partnerország kis- és középvállalkozásai számára. Ez az összeg az EIB és az EBRD bevonásával összesen 3 milliárd eurós támogatási programot generálhat.

Brüsszelben emlékeztetnek rá, hogy az EU 2009 óta 3,2 milliárd eurónyi pénzügyi támogatást nyújtott a hat keleti partnerországnak.

A hat keleti partnert Fehéroroszország kivételével legfelsőbb – államfői – szinten képviselik majd Rigában, míg az EU 28 tagállamának vezetői közül csak Spanyolország, Luxemburg és Írország első embere nem vesz részt a találkozón.