Magyarországon képzik tovább a NATO katonaorvosait

“Ez a Magyar Honvédség és a magyar katonaorvoslás számára egy hatalmas elismerés.” – interjú Dr. Stefan Kowitz dandártábornokkal, a budapesti székhelyű NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központ (NATO KEKK) igazgatójával

Kezdjük az alapoknál tábornok úr: mi is pontosan egy „NATO Kiválósági Központ”?

A NATO értelmezésében a kiválósági központok olyan intézmények, amelyeket egy vagy több nemzet támogat, s amelyeknek feladata, hogy elismert szakértelmet és tapasztalatot ajánljon fel a szövetség számára, főleg a NATO folyamatos megújulási folyamatának támogatása által. Jelenleg 23 akkreditált vagy fejlesztési/akkreditációs fázisban lévő NATO kiválósági központ található világszerte. Ezek olyan nemzetközi katonai intézmények, amelyeknek fő célja, hogy megosszák a legjobb gyakorlatokat, a szakértelmet és tapasztalatokat egy adott tárgykörben. Példának okáért vannak kiválósági központok, amelyek katonai mérnököket képeznek tovább, de kiber védelemmel, vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetések elhárításával foglalkozó központok is megtalálhatóak, s emellett hegyi hadviseléssel és katonaorvoslással foglalkozó központokat is megemlíthetünk. Ezen központok létezésének a célja, hogy erősítsék szövetségünk csapatainak interoperabilitását – azaz azt a képességünket, melynek révén különböző nemzetek katonái és egységei jobban és hatékonyabban tudnak együtt dolgozni -, ami ezáltal az egész szövetségünk számara előny.

Mi a célkitűzése ennek a Központnak?

Célunk, hogy katonáink jó egészségi állapotát fenntartsuk – hogy idézzem a szlogenünket: “elkötelezve a katonáink jó egészsége mellett”. Tevékenységünk réven igyekszünk megtalálni a legjobb módozatait annak, hogy a háborús helyzetekben előforduló betegségekre és sérülésekre megtaláljuk a leghatékonyabb gyógymódokat. A küldetésünkből fakadó célkitűzésünk tehát az, hogy tovább fejlesszük a NATO fenntartható egészségügyi támogató képességét az innováció, a tapasztalatcsere és a hatékony gyógyászati módszerek megosztása által. Ezt a gyakorlatban úgy tudjuk kamatoztatni, hogy ha egy katonánk megsérül egy ütközet következtében, akkor mi megtaláljuk a leghatékonyabb, s egyben a korábbi tapasztalatok által is alátámasztott legsikeresebb gyógymódot, aminek köszönhetően a helyszínen lévő, általunk továbbképzett katonaorvos sikeresen el tudja látni a sérültet. Ezért nekünk meg kell vizsgálnunk a korábbi NATO kiküldetések során szerzett tapasztalatokat a katonaorvoslás szempontjából. A NATO fő katonaorvoslással kapcsolatos dokumentuma szerint (MC 326-3) a szövetségünkön belüli katonaorvosi ellátásnak ugyan olyan jónak kell lennie a külföldi kiküldetések idején mintha a sérültet otthon, a hazájában látnák el. Ezen cél elérésének érdekében a központunkat egyfajta tudásközponttá alakítottuk, ahol is összegyűjtjük és megosztjuk a legjobb gyakorlatokat, és létrehozunk szakmai, szakértői közösségeket, valamint szervezünk még katonaorvosi gyakorlatokat és többek között igyekszünk kifejleszteni egy, a kiküldetések idején felhasználható egészségügyi felügyeleti rendszert a NATO-nak.

Mikor és hogyan alapították a budapesti NATO Katonaegészségügyi Központot?

Intézményünket öt éve alapították. Egy évvel ezelőtt, a legmagasabb szintű, NATO-n belüli, döntéshozatali testület a katonaorvoslás terén, a NATO Egészségügyi Szolgálatfőnökök Bizottsága, amely a különböző nemzetek katonaorvosi szerveinek vezetőiből áll – úgy döntött, hogy Magyarország vegye át a már korábban említett feladatok gyakorlati kivitelezését a központ által, s ezáltal 2009-ben a központ megszerezte NATO akkreditációját.

Miért pont Magyarországra esett a választásuk?

Ha visszatekintünk Magyarország történelmére egészségügyi szemszögből, akkor több világhírű orvost találhatunk. Példának okáért, idén emlékezünk meg Semmelweis Ignác halálának 150. évfordulójáról. Ezen úriember hozzájárulása a megelőző gyógyászathoz és a tényadatokon alapuló orvoslás kifejlődéséhez hatalmas mértékű. Ez, a méltán büszkeségre okot adó történelmi múlt a mai napig él a rendkívül jól képzett és tapasztalt magyar civil- és katona egészségügyi személyzetük munkásságában.  Emellett sok nemzet küldi a diákjait Magyarországra annak érdekében, hogy itt szerezzék meg az egészségügyi képzettségüket melynek révén egészségügyi szakértővé válhatnak. Amióta Magyarország csatlakozott a NATO-hoz, nagyon gyakran biztosított egészségügyi személyzetet és támogatást a szövetségünk külhoni kiküldetéseihez. Ennek figyelembe vétele s a tapasztalataink alapján a szövetségünk Egészségügyi Szolgálatvezetői úgy döntöttek, hogy legyen ez a központ Magyarországon. Ez a Magyar Honvédség és a magyar katonaorvoslás számára egy hatalmas elismerés. 

Mik a fő feladatai ennek a Központnak?

Feladatunk a NATO parancsnoki struktúrjának valamint a szövetségi államok egészségügyi és civil szervezeteinek támogatása a katonaorvoslás témakörében. Ezt tesszük úgy, hogy igyekszünk e tárgykörben szakértelmet átadni,  illetve hatékony gyógyászati módszereket fejlesztünk ki. Különös figyelmet szánunk arra, hogy a munkásságunkkal a külföldi kiküldetéseink egészségügyi ellátási színvonalát növeljük. Mindezt a változatos tevékenységek révén tudjuk elérni. Egyéni egészségügyi továbbképzéseket tartunk, illetve több nemzet tagjainak a részvételével történő egészségügyi gyakorlatokat szervezünk meg. Értékeljük az orvosi egységeink munkásságát. Különböző egészségügyi kríziseseteket tanulmányozunk és az ebből adódó tanulságokat levonjuk, majd az ebből következő leckéket oktatjuk és átadjuk a „Legjobb eljárások” (Best Practices) program keretében. Feladatunk még továbbá a már említett egészségügyi tudásközpontunk kezelése valamint a hadászati környezetben levő, bevetett csapataink egészségügyi állapotának vizsgálata. Emellett részt veszünk különböző NATO munkacsoportok munkájában és olyan találkozókat, műhelyeket és nagy-szabású nemzetközi konferenciákat szervezünk, amelyek a katonaorvoslás különböző témaköreit vizsgálják. Ezen felül tekintettel arra, hogy a hadi egészségügy a nem-hadászati egészségügyi fejlesztéseken alapszik, együttműködünk a civil szektorral, így példának okáért a Semmelweis Egyetemmel vagy a Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Karával. 

Mely nemzetek vesznek részt a Központ működtetésében?

Jelenleg 9 támogató állammal rendelkezünk – Belgium, Csehország, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Románia, az Egyesült Királyság valamint Magyarország mint keretnemzet. Ezek a nemzetek adják a központ személyzetét és hozzájárulnak a központ működéséhez szükséges költségvetéshez. Ezen felül az Egyesült Államok két tisztiorvossal járul hozzá önként a központ működéséhez, amíg befejezi a támogatáshoz szükséges csatlakozási eljárást. Magyarország vállalta magára a legnagyobb hozzájárulást személyzeti és pénzügyi tekintetben, ugyanis Magyarország biztosítja a működéshez szükséges pénznek a 60%-át, s mindemellett a személyzet 60%-a is magyar. Ezeken felül a magyar állam biztosítja a központ helyszínét, a bútorokat és a szobák berendezését, a telefonokat és a számítógépeket. Tehát Magyarország támogatása nélkül ez a központ nem működhetne.

Milyen feltételeket kell teljesíteniük a csatlakozni kívánó államoknak? Részt vehetnek-e partner országok is a Központ tevékenységében, vagy kizárólag NATO tagállamok számára nyitott ez a lehetőség?

Elsősorban fontos, hogy csak NATO tagállamok lehetnek szponzoráló nemzetek, s ez a csatlakozási lehetőség nyitott minden NATO tagállam számára. Ez azt jelenti, hogy szükséges a csatlakozni kívánó fél hajlandósága arra, hogy személyzetet küldjön a központba, és hogy pénzügyileg járuljon hozzá évente a központ működéséhez. Mind a 23 NATO kiválósági központunknál ezek a feltételek. Ezen felül lehetséges az együttműködés a NATO partner tagállamokkal, akik érdeklődnek a tevékenységünk iránt és rendelkeznek a szükséges erőforrásokkal. Példának okáért gyakran fogadunk diákokat NATO partner országoktól és civil egészségügyi központoktól is. 

Milyen előnyök származnak abból, ha egy nemzet csatlakozik a Központhoz mint tag?

A mi központunk egy jó példája az úgynevezett „Okos Védelemnek” (Smart Defence). Az Okos Védelem azt jelenti, hogy nem kétszerezzük meg az erőfeszítéseinket a szövetség berkein belül. Hogy ezt illusztráljam: csak olyan gyakorlati képzéseket igyekszünk kifejleszteni amelyeknek nincsen megfelelője a szövetség tagállamain belül, ezáltal egy réskitöltő tevékenységet hajtunk végre. Egy kézzelfogható példája ennek a Betegkiüríést Koordináló Részleg (Patient Evacuation Coordination Cell Course – PECC) programunk ahol a diákjaink számára oktatjuk a páciensek háborús környezetben való kimenekítését a külhoni missziók során. Ennek a gyakorlatban való felhasználása hasonlít a civil mentőközpontok diszpécser központjainak a működéséhez. Egy ilyen program működtetése és folyamatos fejlesztése hatalmas költségekkel járna, ha minden tagállamban jelen lenne. Éppen ezért a NATO-n keresztül minden tagállam hozzáférhet ehhez a képzéshez rajtunk keresztül, s így sok erőforrást és pénz kímélünk meg. Egy másik jó példa erre a részvételünk a NATO Tapasztalat-feldolgozó (Lessons Learned) programjában, s azon erőfeszítésünk, melynek célja e programnak a továbbfejlesztése. Ennek keretében össze gyűjtjük azon tapasztalatokat, amelyeket azáltal szereztünk, hogy a különböző misszióink során előforduló sérülésekre találtunk gyógymódokat. Ezen tapasztalatokat, megoldásokat összegezzük és összehasonlítjuk annak érdekében, hogy javítsunk gyógyítási képességünkön. A program kivitelezését kizárólag egy ilyen, többnemzetiségű környezetben tudjuk véghez vinni, lévén, hogy a tapasztalatokat különböző NATO tagállamokból érkező katonaorvosoktól gyűjtjük be. Továbbá, köszönhetően a többnemzetiségű jellegének a szövetségünk orvosi szolgálatának, rendkívüli elsőbbséget kell hogy élvezzen, hogy növeljük az interoperabilitásunkat, más szóval élve, a központ ahhoz járul hozzá, hogy a különböző háttérből es országokból érkező egészségügyi szakemberek hatékonyan tudjanak együtt dolgozni a küldetések során annak érdekében, hogy a lehető legjobban tudjuk ellátni a beteg vagy sérült katonáinkat, annak ellenére, hogy az orvosaink más módszereket és eszközöket használnak, valamint más képzésben részesültek. 

 Hány fős személyzettel rendelkezik a Központ?

Jelenleg 40 fős személyzettel rendelkezik a központ. A személyzet 40%-a nem magyar, így ennek köszönhetően a mi központunk egy sokszínű, többnyelvű és több kultúrájú csapattal rendelkezik. Azt is érdemes tudni rólunk, hogy mi vagyunk az egyetlen NATO kiválósági központ, amelynek van egy másik országban levő kirendeltsége. Név szerint ez a Missziós Erők Egészségügyi Megfigyelő Képességet Fejlesztő Kirendeltségünk, amely Németországban, Münchenben található. Ezen a kirendeltségen hat fő tevékenykedik, s itt Németország biztosítja, mint befogadó fél, a működéshez szükséges erőforrásokat.   

Zárasképpen hadd kérdezzem meg, hogy a munkásságuk kapcsolódik-e az ebola járvány megfékezéséhez, és van-e ukrajnai érintettségük?

A munkánkkal igyekszünk hozzájárulni az olyan, NATO-n kívüli problémák megoldásához amelyek komoly egészségügyi kockázatot jelentenek. Például több ukrán résztvevője volt egy, a mentális egészségről szóló műhelyünknek, amit az amerikai Európai Regionális Egészségügyi Parancsnokságal együtt prezentáltunk. Az ukrán fél azért érkezett hozzánk, hogy a NATO tagországok képviselőitől tanuljanak arról, hogyan kell diagnosztizálni és kezelni mentális betegségeket, amelyeket mi már tapasztaltunk a katonáink körében. Ezekkel az információkkal felvértezve igyekszenek majd az általunk javasolt gyógymódokat alkalmazni az ő katonáikon, hogy javítsák az állóképességüket es az egészségügyi állapotukat. Ezen felül több ukrán hallgatónk van a kurzusainkon. Ezt a NATO EPrime program támogatja, melynek révén NATO-n kívüli államok polgárai segítséget kaphatnak tőlünk, illetve részt vehetnek találkozókon és kurzusokon. 

Az ebolával kapcsolatban: a németországi kirendeltségünk tudásközpontként vesz részt a küzdelemben. Az általuk kiadott nyugat-afrikai kockázatértékelési dokumentumot gyakran frissitjük és havonta kiadunk egy hírlevelet, valamint részt veszünk az ebola vírus elleni küzdelemhez szükséges orvosi irányelvek kifejlesztésében. Ezen felül egy tapasztalat-feldolgozó  műhely szervezését tervezzük, amely az ebolajárványból adódó tapasztalatokat és tanulságokat hivatott összegezni, valamint központunk egy többnemzetiségű orvosi gyakorlat kivitelezésén dolgozik, melynek a fő fókusza egy biológiai kórokozó azonosítása majd pediglen az ezzel szembeni védekezésnek a megszervezése lesz. A gyakorlat „Vigorous Warrior 2015” névre hallgat és ez fogja segíteni a NATO-t felkészülni egy olyan eshetőségre, melynek során a szövetségünk csapatai egy biológiai támadásnak lesznek kitéve, akár természetes eredetű a legyen az a támadás például az ebola, vagy akár szándékos jellegű. Ez a gyakorlat júniusban lesz kivitelezve a Cseh Köztársaság területén, s immáron a harmadik alkalom arra, hogy a NATO Katona-egészségügyi Központja szervez egy ilyen jellegű, kihívásokkal teli gyakorlatot, amelyen több nemzet orvosai vesznek majd részt.

https://ssl.gstatic.com/ui/v1/icons/mail/images/cleardot.gif

Az interjút készítette: Nagy Dénes András, a Nemzetközi Körtől. 

Nagy Dénes András

Friss hírek

Stagfláció várhat a britekre

Hét hónapja nem mért mélypontra süllyedtek, jóllehet továbbra is élénkülést mutatnak a brit gazdaság aktivitásának csütörtökön ismertetett előzetes szeptemberi jelzőszámai. A tizenkét havi fogyasztói infláció emellett a múlt hónapban 3,2 százalékra gyorsult - soha nem mértek még ilyen hirtelen ugrást.

Read More »

30 millió lakás áll üresen Kínában

Kína ingatlanpiacát évek óta túlkínálat jellemzi, az ingatlanfejlesztők csak építenek és építenek, akkor is, ha éppen nincs kereslet a lakásokra. Ennek köszönhetően mára közel 30 millióra nőtt azoknak a lakásoknak a száma, amelyek eladatlanul, üresen állnak.

Read More »