Bábeli zűrzavar a migrációs stratégia körül

„Azok, akiknek ma a segítségét kérik, holnap könnyen maguk is segítségre szorulhatnak”– jelentette ki Dmitrisz Avramopulosz, az EU bel- és menekültügyi biztosa a migrációs stratégiáról szóló szerdai EP plenáris vitán. A téma megvitatása feltárta, hogy a képviselőtestületet is megosztja az Európai Bizottság javaslata, mégpedig alapvetően a tagállami álláspontok és érdekek mentén.

Egy nappal azután, hogy a magyar miniszterelnökkel a bevándorlási kérdőív apropóján külön is megvitatta a témát, az Európai Parlament szerdán plenáris vitát is szentelt az Európai Bizottság migrációs stratégiájának. A rengeteg hozzászólás nem csak azt tárta fel, hogy szinte mindenkit élénken foglalkoztató kérdésről van szó, de azt is, hogy a képviselők jellemzően (noha nem kizárólag) az eltérő nemzeti álláspontok mentén maguk is rendkívül megosztottak a menekült kvóták Bizottság által javasolandó rendszerének és a stratégia más elemeinek az ügyében.

A vita érdemi részét megnyitva Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke elfogadhatatlannak nevezte azt a politikusi hozzáállást, amely miközben véget akar vetni a menekültek vízbe fulladásának, hallani sem akar a kimentett emberek befogadásáról. A holland alelnök hangsúlyozta, hogy a Bizottság menekültek tagállamok közötti elosztására vonatkozó javaslata nem általában a bevándorlásról szól, hanem egy szükséghelyzetre kíván választ adni. Fontosnak nevezte azt, hogy azokat, akiknek a kérelmét jogszerűen elutasítsák, minél gyorsabban visszaszállítsák hazájukba, mert csak így lehet az átlag európaiakkal elfogadtatni a politikát. „Ha az emberek bíznak a menekültpolitikában, akkor jobban támogatják majd a törvényes bevándorlást is” – tette hozzá a Bizottság első alelnöke.

Kollégája, Dmitrisz Avramopulosz közölte, hogy 2015-ben mostanáig már több mint 70 ezer menedékjogi kérelemért folyamodtak az EU tagállamaiban és 80 ezer új menekült érkezett a kontinensre. Őket azonban a menekült politikáért felelős biztos szerint nem az EU oldalán meglévő ösztönzők (ún pull factor) vonzották Európába, hanem az, hogy „a közvetlen szomszédságunk lángba borult”.

Megismételte, hogy a Bizottság jövő héten bemutatandó, a menekülteknek az EU-n belüli áthelyezésére vonatkozó jogszabályi javaslata értelmében (aminek az EU-alapszerződés szükséghelyzetekre érvényes cikke lesz az alapja) az úgynevezett frontországokból más tagállamokba irányíthatnak majd át olyan menekülteket, akik egyértelműen nemzetközi védelemre szorulnak.

Avramopulosz azokra a főleg a közép- és kelet-európai tagállamokból elhangzó panaszokra is reagált, melyek szerint Brüsszel migrációs stratégiája túlzott mértékben fókuszál a Földközi-tenger térségére. „A mechanizmus nem csak erre vonatkozik, hanem minden más menekültügyi vészhelyzetre, ami a jövőben előfordulhat. Azok, akiktől ma segítség kéretik ugyanazok, akik esetleg maguk is segítségre szorulnak majd a jövőben” – szögezte le a görög nemzetiségű biztos.

Avramopulosz szerint az átfogó migrációs stratégia, nem akarja sem kinyitni, sem pedig bezárni az EU határait, mert úgymond mindkettő irreális lenne, hanem ehelyett a migráció jelenleginél jobb kezelésére irányul. „Vajon tényleg szembe akarunk nézni az Európát körülvevő új realitásokkal? Ez nem csupán egy szükséghelyzetre adott válasz, hanem a következő 5-10 évre vonatkozó stratégia is” – mondta.

A belügyi biztos késznek mondta magát arra, hogy a kvóták megállapításának alapjául szolgáló kritériumokat megvitassa a tagállamokkal, de figyelmeztetett, hogy nem bújhatnak emögé a tagállamok, hogy ne tegyenek semmit.

Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője azt mondta, hogy pártcsoportja támogatja a szolidaritási mechanizmust és a Bizottság által javasolt kritériumokat is. „Ezeket a javaslatokat nem szabad kidobnunk” – szögezte le. Hozzátette, hogy ugyanakkor azoknak, akik megszegik a szabályokat, vissza kell térniük a hazájukba. Arra is emlékeztetett, hogy olyan sajátos helyzet van, hogy még a Balkánról is érkeznek tömött sorokban menekültek, pedig ezen országok többsége EU-tagjelölt.

Gianni Pittella, a szocialisták és demokraták (S&D) frakcióvezetője fordulópontnak nevezte a migrációs csomagot. Az olasz politikus úgy vélte, hogy a kvótarendszer a menekültkérdés felelősebb kezelése előtt nyitja meg az utat. Timothy Kirkhope, brit konzervatív politikus, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) vezérszónoka ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem hisz a menekültek EU-n belüli áthelyezésében, ami szerinte demokratikus problémákat vet fel. A toryk és társaik az illegális bevándorlás, a menekültkérdés és a törvényes bevándorlás együtt történő kezelését is ellenzik, támogatják viszont a stratégiának azokat az elemeit, amelyek a menekülthullámok megelőzését szolgálják.

Guy Verhofstadt, az európai liberálisoktól határozott támogatásáról biztosította az Európai Bizottság migrációs stratégiáját, hangsúlyozva, hogy európai megoldást kell találni egy európai problémára. A volt belga kormányfő bírálta Manuel Valls, francia miniszterelnök kijelentését, miszerint ellenzi a menekültkvótákat, de nincs ellene a szolidaritásnak. Verhofstadt szerint „ez a kettő nem fér össze egymással, vagy az egyik, vagy a másik”.

Az ALDE vezér és sokan mások is fontosnak nevezték a menekültek nyilvántartásának szabályairól szóló Dublin-rendszer reformját. A Bizottság 2016-ra kilátásba helyzet a rendszer felülvizsgálatát. Mások mellett Gabriella Sargentini és Ska Keller (mindketten az európai zöldektől) is sürgették Dublin reformját. Ska Keller, aki egy éve a zöldek jelöltje volt az európai választási kampányban az Európai Bizottság élére, kevesellte azt a 20 ezer fős létszámot, amit a Bizottság által ugyancsak jövő héten kezdeményezendő áttelepítési program célozna meg. Emlékeztetett rá, hogy körülbelül 4 millió szíriai kényszerült otthonának elhagyására és vált földönfutóvá.

Gabriella Zimmer, az Egyesült Baloldal frakcióvezetője és más kollégái is az EU által tervezett és az embercsempészek hajóinak megsemmisítésére irányuló tengeri katonai misszió veszélyeire és potenciális civil áldozataira hívta fel a figyelmet.

Nigel Farage, az eurószkeptikus UKIP párt vezére (aki ígéretével ellentétben a választási vereség ellenére sem mondott le) közölte, hogy egyértelműen az ausztrál menekültbefogadási rendszer híve, ami lehetőséget biztosítana a tagállamoknak arra, hogy megválasszák, kit fogadnak be és kit nem. Élesen bírálta a jelenlegi gyakorlatot és a Bizottság terveit, mondván, hogy teljesen megszűnik mindenféle biztonsági ellenőrzés.

Marine Le Pen, a Francia Nemzeti Front (FN) elnöke is hozzászólt a vitához, a francia nemzeti szuverenitás elleni támadásnak nevezve Brüsszel migrációs stratégiáját, ami szerinte katasztrófához fog vezetni.

Brice Hortefeux, francia néppárti, aki Nicolas Sarkozy elnöksége alatt belügyminiszter volt, aggodalmának adott hangot a Bizottság menekültek áthelyezésével kapcsolatos tervei miatt. „A menekültek tagállamok közötti újraelosztása nem megoldás, mert ez felbátorítaná az illegális bevándorlókat” – közölte.

Elmar Brok, a veterán német néppárti képviselő horrorszerűnek nevezte a vita hangvételét. „Igazságos elosztási rendszerre van szükség, ez az egyetlen módja annak, hogy elkerüljük a populizmust” – mondta.

Egy lengyel jobboldali képviselő felidézte Donald Tusk, európai tanácsi elnök nemrég Gdanskban mondott beszédét, amiben a politikus állítólag azt mondta, hogy a következő 20 évben 70 millió bevándorlót fog felszívni az Európai Unió. „Ha ez igaz, akkor Lengyelországnak a javasolt kulcsok alapján ebből 3,5 millió embert kellene befogadnia” – csodálkozott a képviselő, aki ugyanakkor összemosta a menekülteket a bevándorlókkal.

Gál Kinga, magyar néppárti politikus úgy vélekedett, hogy továbbra is a tagállamok hatáskörében kell, hogy maradjon az illegális bevándorlás elleni fellépés.

Avramopulosz szavaiból az is kiderült, hogy a Bizottság jövő héten 5 javaslatot fogad el a migrációs stratégia végrehajtásának megkezdésére. Ezek: a menekültek szükséghelyzet miatt szükséges ideiglenes áthelyezése, aminek záradékai is lesznek; a 20 ezer menekült áttelepítésére vonatkozó ajánlás; az embercsempészet elleni cselekvési terv; az ujjlenyomatok vételére vonatkozó iránymutatások és az úgynevezett kék kártya rendszerről folytatandó konzultáció elindítása.