Cameron: „többségi konzervatív kormányt alakítok”

Többségi konzervatív kormány megalakításának szándékát jelentette be péntek délután David Cameron brit miniszterelnök, miután az általa vezetett Konzervatív Párt minden előrejelzésnél sokkal jobb eredményt elérve megszerezte az abszolút többséget a brit parlament alsóházában az előző napi választásokon.

Cameron a Downing Streeten tett hivatalos bejelentése előtt a londoni Buckingham-palotában felkereste II. Erzsébet királynőt, akitől formális kormányalakítási megbízást kapott.

Kijelentette: büszke arra, hogy 2010 óta ő vezethette az utóbbi hét évtized első brit koalíciós kormányát, amelyet a konzervatívok az előző választások után a Liberális Demokratákkal alakítottak.

Cameron ugyanakkor leszögezte: többségi egypárti kormány vezetőjeként nem lesz akadálya annak, hogy kiírja a népszavazást Nagy-Britannia EU-tagságáról.

A konzervatívok választási programja hivatalosan rögzíti, hogy 2017 végéig népszavazást kell tartani a brit EU-tagságról, de előtte a kormány tárgyalásokat kezd Brüsszellel Nagy-Britannia és az Európai Unió viszonyrendszerének átalakításáról, az EU London által igényelt reformjairól, és ennek jegyében mindenekelőtt a külföldi EU-munkavállalók jóléti juttatásainak szigorításáról.

Péntek délutáni beszédében Cameron ígéretet tett arra is, hogy az új konzervatív kormány minél gyorsabban még több döntési jogkört delegál a skót, a walesi és az észak-írországi kormánynak. A Konzervatív Párt szándéka az, hogy Skócia kormánya rendelkezzék a legszélesebb körű önrendelkezési joggal az egész világon, beleértve az adópolitikai önrendelkezést is – mondta a brit kormányfő.

A Skóciát irányító, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) példátlan mértékben előretört a brit parlamenti választásokon, és a Skóciának járó 59 alsóházi mandátumból 56-ot megszerzett. Az SNP-nek eddig hat képviselője volt a londoni parlamentben.

Lemondott a Munkáspárt, a Liberális Demokraták és a UKIP vezetője

Lemondott a legnagyobb brit ellenzéki párt, a Munkáspárt, valamint a konzervatívokkal eddig koalícióban kormányzó Liberális Demokraták és a legnagyobb EU-ellenes brit politikai erő, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) vezetője, mivel mindhárom párt a vártnál sokkal rosszabb eredményt ért el a Konzervatív Párt által abszolút többséggel megnyert előző napi parlamenti választásokon.

A legsúlyosabb választási katasztrófa a Liberális Demokratákat érte: a csaknem végleges péntek délutáni adatok szerint mindössze 8 mandátumot szereztek a 650 fős alsóházban, 49-cel kevesebbet eddigi frakciójuk létszámánál.

A modern brit politikatörténetben még egyetlen párt sem szenvedett el ilyen arányú veszteséget parlamenti választáson.

Nick Clegg, a liberálisok eddigi vezetője, aki az előző, a konzervatívokkal közös koalíciós kormány miniszterelnök-helyettese is volt, a párt londoni székházában összegyűlt aktivisták előtt kijelentette: a Liberális Demokraták választási eredménye „felmérhetetlenül lesújtóbb” annál, mint amit ő valaha is lehetségesnek tartott. Hozzátette: ezért minden felelősséget magára vállal, és lemond a párt vezetőjének tisztségéről.

A liberális politikus elismerte, hogy pártja „katasztrofális veszteségeket” szenvedett a választásokon. Ennek okai még feltárásra várnak, egy dolog azonban bizonyosnak tűnik: a liberalizmus Nagy-Britanniában és szerte Európában nem teljesít jól a félelemkeltés politikájával szemben. A globális pénzügyi krach teremtette társadalmi bajok, valamint a globalizáció folyományaként felszínre került bizonytalanságok nyomán az emberek „új bizonyosságok”, a nacionalizmus, a „mi kontra ők” politikája felé fordultak – hangsúlyozta lemondását bejelentő beszédében Clegg.

Nem sokkal később bejelentette lemondását Ed Miliband, a Munkáspárt eddigi vezetője és miniszterelnök-jelöltje is, miután a Labour a várakozásoknál szintén sokkal rosszabb eredményt ért el.

A liberális párt és a Labour a meredek számszerű visszaesés mellett érzékeny személyi veszteségeket is elszenvedett.

A Munkáspárt vezérkarából nem jutott be az alsóházba Douglas Alexander, a párt eddigi árnyékkormányának külügyminiszter-jelöltje, akit a Skót Nemzeti Párt (SNP) 20 esztendős egyetemista jelöltje, Mhairi Black győzött le. Ezzel ő lett a brit parlament alsóházának 1667 óta legfiatalabb tagja.

Elvesztette képviselői mandátumát emellett Ed Balls, a Labour árnyékkormányának pénzügyminiszter-jelöltje, aki Ed Miliband után a párt második legmagasabb rangú képviselője volt, valamint Jim Murphy, a Munkáspárt skóciai tagozatának vezetője.

A Liberális Demokraták élvonalából nem került be az új alsóházba Vince Cable, az üzleti ügyek eddigi minisztere, Danny Alexander, az eddigi koalíciós kormány pénzügyminiszter-helyettese és Ed Davey, aki a választásokig az energiaügyi miniszter tisztségét töltötte be.

Miliband a lemondását bejelentő beszédében egyenes utalást tett arra, hogy helyettesét, Harriet Harmant szeretné utódjaként a Munkáspárt vezetői tisztségében látni.

Ha megválasztják, Harriet Harman lesz a Labour első női vezetője, bár ügyvezetőként korábban már ellátta ezt a tisztséget.

Nigel Farage, a UKIP eddigi vezetője annak nyomán jelentette be lemondását, hogy a választásokon nem jutott mandátumhoz. Farage már korábban egyértelművé tette, hogy ha nem szerez képviselői mandátumot, távozik a UKIP éléről. A párt, amelynek elsődleges politikai programja Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból, mindössze egy képviselői helyet szerzett, Farage-t pedig egy olyan konzervatív párti jelölt verte meg, aki korábban a UKIP-tól állt át a torykhoz.