Görög különutas politika a „Grexit” hajnalán

Görögországot az államcsőd fenyegeti, a nemzetközi hitelezők azonban csak megfelelő reformintézkedések ellenében hajlandóak az újabb hitelrészletet a görögök rendelkezésére bocsátani. A németek, Görögország egyik legfontosabb hitelezőjeként állandó figyelemmel kísérik a görög helyzet alakulását. Így ezen a héten is számos cikk jelent meg a német sajtóban a legújabb görög pénzszerzési próbálkozásokról. Erről készített összefoglalót a Kitekintő.

A görög államháztartás jelenlegi állapota

Görögország a múlt vasárnapi washingtoni ígéretéhez hűen csütörtök délelőtt még időben, az előre kitűzött határidő lejárta előtt visszafizette az esedékes 550 millió eurónyi törlesztőrészletét a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF). A visszafizetés tényét nemcsak a görög kormányforrások, de maga Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója is megerősítette, adta hírül a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Ezzel Görögország, egyelőre, elkerülte az államcsődöt. Azonban ahogy azt már az elmúlt hónapok során számos alkalommal hangoztatták, a nemzetközi hitelezők addig nem hajlandóak további 7,2 milliárd eurót folyósítani Görögországnak, amíg annak kormánya egy megfelelő reformprogrammal nem áll elő. A görög államkincstár ugyanakkor üres, így a görög kormánynak gyorsan kell intézkednie, tekintve az áprilisban lejáró 2,4 milliárd euró értékű görög kincstárjegyet és az 1,7 milliárd euró kifizetésre váró béreket és nyugdíjakat.

Keleti nyitás pénzügyi segély reményében?

A görögök, egyre inkább úgy tűnik, hajlandóak minden követ megmozgatni, hogy a nemkívánatos reformokat és a fenyegető államcsődöt egyszerre kerülhessék el. Ennek megfelelően a héten Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök Moszkvába utazott, hogy Putyinnal és az orosz kormány illetékeseivel a Görögország és Oroszország közötti szorosabb jövőbeni együttműködések lehetőségéről tárgyaljon. A Der Spiegel információi szerint a tárgyalások részben sikeresnek tekinthetőek, mivel az államvezetők egyetértettek abban, hogy a jövőben – többek között a 2015-2016-os orosz-görög partnerségi év keretein belül – erősíteni kell a két ország, főként gazdasági jellegű együttműködését.

Ciprasz moszkvai látogatásának nem titkolt célja volt, hogy elérje, Oroszország enyhítse Görögországgal szemben a 2014 során bevezetett élelmiszerembargót. Ennek kapcsán a görög miniszterelnök ismét hangsúlyozta, hogy a görögök elutasítják az EU szankciós politikáját. Az óhaj azonban nem teljesült, hiszen mint Putyin elmondta, az embargó az Európai Unió minden országára egyaránt vonatkozik, így a görögökkel sem tehetnek kivételt, olvasható a Der Spiegel egy másik cikkében. Az orosz államfő azonban kilátásba helyezte közös görög-orosz infrastruktúraprojektek kivitelezését, amelyek támogatásához Oroszország hajlandó lenne hitelt nyújtani. Így, bár konkrét pénzügyi segítséget nem ajánlott föl Putyin, közvetett módon mégis Görögország hitelezőivé válhatnak a jövőben. 

Végül energiapolitikai együttműködések is szóba kerültek a görög-orosz találkozón. A felek megegyeztek abban, hogy a jövőben a Fekete-tenger alatt épülő, Török Áramlat nevű gázvezeték akár Görögországig is elnyúlhat. A görögök remélik, hogy ezáltal országuk egy fontos európai energia-csomóponttá válhat. 

Németország kétkedve tekint a görög próbálkozásokra

A németek, Görögország egyik legjelentősebb hitelezőjeként aligha nézik jó szemmel az elmúlt hét történéseit. Ahogy arról a Die Welt is beszámolt, a görög kormány amerikai, illetve orosz látogatásai a görögök kétségbeesett próbálkozásai csupán, azonban kézzel fogható sikerekre nincs sok remény. A német politika jelentős része úgy tartja, a görögöknek két reális lehetősége maradt: vagy sikerül megegyezni a nemzetközi hitelezőkkel egy megfelelő görög gazdasági reformcsomagról és így hozzáférhet Görögország a további hitelrészletekhez, vagy, amennyiben erre záros határidőn belül nem kerül sor, akkor kénytelenek lesznek kilépni az eurózónából. 

Ezenkívül a héten a németek görögökhöz fűződő „személyes viszonya” is tovább bonyolódott, mivel Dmitrisz Mardasz, görög pénzügyminiszter ismertette, hogy a görögök egészen pontosan 278,7 milliárd euró összegű háborús kártérítést követelnek Németországtól. A jóvátétel alapjául a második világháborúban, 1941 és 1944 között elkövetett bűncselekmények szolgálnak, amelyek a görög infrastruktúrát károsították elsősorban, olvasható a Süddeutsche Zeitungban is. A német vezetés viszont az egész kártérítési ügyet mind politikai, mind jogi értelemben már régóta lezártnak tekinti. A hivatalos berlini álláspont szerint, a második világháborút követően Németország kifizette a görögöket illető jóvátételeket, továbbá Németország újraegyesítésekor szerződésben rögzítették, hogy a jövőben tárgytalan mindenféle további jóvátételi követelés. Sigmar Gabriel német alkancellár odáig is elment, hogy nemes egyszerűséggel „butaságnak” nevezte a legfrissebb görög követeléseket. 

A görögök tehát mind a jóvátételi követeléseik tekintetében, mind pedig az Oroszországgal szorosabbra fűzendő együttműködésük kapcsán egyfajta különutas politikát kívánnak folytatni, legalábbis az Európai Unió és Németország szemszögéből nézve. A németek azonban meg vannak róla győződve, hogy a görög próbálkozások sehová sem vezetnek, és az egyetlen járható út a nemzetközi hitelezőkkel való megegyezés a szükséges gazdasági reformok bevezetéséről. A Görögország és a hitelezők közötti megállapodásra várhatóan április 24-én Rigában kerülhet sor, ahol az eurózóna pénzügyminiszterei fognak csúcstalálkozót tartani.