Megállapodás a vajdasági magyar szakképzés támogatásáról

Négyoldalú elvi megállapodás aláírásával fejeződött be az a kerekasztal megbeszélés, amelyet a 2015 a külhoni magyar szakképzés éve kapcsán tegnap délelőtt tartottak meg a magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpontban.

A megállapodást, amely a vajdasági szakiskolák anyaországi támogatását vetíti előre, a Magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága nevében Potápi Árpád János államtitkár, a Földművelésügyi Minisztérium nevében Román István helyettes államtitkár, a Magyar Nemzeti Tanács nevében pedig Hajnal Jenő elnök írta alá, hamarosan pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékese is ellátja majd kézjegyével.

A megállapodás értelmében Magyarország elvi, szakmai és anyagi hozzájárulással is támogatja majd a vajdasági szakmai képzés színvonalának növelését, a szakoktatás korszerűsítését, a gyakorlatorientált, duál képzési formák fejlesztését, amibe helyi vállalkozókat és vállalatokat is bevonnak majd.

A Magyar Nemzeti Tanács szakképzés-fejlesztési koncepciójának bemutatása során Hajnal Jenő, az MNT elnöke is kitért mindazokra a fejlesztési lehetőségekre, amelyek a 2015 és 2020 közötti időszakra vonatkozó koncepció értelmében előbbre vihetik a vajdasági magyar szakképzést.

Potápi Árpád János a szakképzés évének legfontosabb eseményeit, várható történéseit ismertette, közöttük szólt a kerekasztal beszélgetések sorozatáról is, ami februárban Beregszászon kezdődött és most Magyarkanizsán folytatódott. Az államtitkár szerint ha magyarok vagyunk itt a határon kívül, akkor nem csak a kisebbségi létet kell felvállalnunk, hanem azzal is tisztában kell lennünk, hogy gazdaságilag is nekünk a nehezebb. Felszólalásában ismertetett több olyan idei képzési és egyéb lehetőséget, amelyek a magyar szakiskolák tanulóit érintik és amelyeket a magyar állam széleskörűen támogat. Elmondta még, hogy az elkövetkező években a határon túl új magyar szakképző intézmények létrehozását is célul tűzték ki, amelyek nem a meglévők versenytársai lesznek, hanem hiánypótló szerepük lesz. Ezzel elsősorban a magyar közösség szülőföldön maradását kívánják segíteni illetve fékezni az elvándorlási készséget.

– Ahhoz, hogy a magyar emberek tudjanak boldogulni a szülőföldjükön, arra van szükség, hogy jól menő magyar gazdaságok legyenek, magyar gazdasági vállalkozások legyenek,ehhez pedig hozzá kell tenni a magyar szakképzést, hiszen ezek a magyar gazdaságok magyar családoknak, magyar fiataloknak biztosítanak jövőt, ezért különösen fontos, hogy támogassuk a szakképzést – nyilatkozta Potápi.

– A kerekasztal beszélgetés mögött komoly szándékok rejlenek – mondta Pásztor István, a Tartományi Képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. – A vajdasági magyar politikum folyamatosan arról beszél, hogy képzési rendszerüket hogyan tartsuk talpon, hogyan alakítsuk, hogyan védjük meg azoktól a mozgásoktól, amelyek az átalakulás során veszélyeztetik. Szerbiában sajnos az elkövetkezőkben is számítani lehet az oktatási rendszer jelentős átalakítására, akár a korszerűsítés, akár az igényekhez való alakítás, akár a gazdaságosságnak való megfelelés szempontjából. Ennek bizonyára az osztályok számának bizonyos méretű csökkenése mellett más, fájdalmas következményei is lesznek. Ami most az egyik legnagyobb feladat, az a minőségnek, a szellemiségnek az ügye, a magyar szellemiségű oktatásnak, a jobb minőségű oktatásnak a kérdése. Ez az MNT most induló ciklusának is az egyik fő feladata, és ebbe illeszkedik bele a szakképzés kérdése. Célunk, hogy azok, akik magyar képzésben részesülnek, másoknál versenyképesebb tudást szerezzenek.

A kerekasztal megbeszélésen Palotás József, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakmai főigazgató-helyettese a Szakképzés a gazdaság szolgálatában című témát ismertette a megjelentekkel, Román István, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára pedig azokról a lehetőségekről szólt, amelyekkel minisztériuma a szakképzés évét támogatja majd. Végezetül Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója felettébb érdekes és szemléletes adatokkal illusztrálta azokat a kutatásokat, amelyeket az intézet végzett és amelyekbe bekapcsolta a vajdasági magyar szakiskolákat, így a magyarkanizsai és topolyai középiskolát is.

A kerekasztal beszélgetés befejezése után a magyar vendégek agrárszakkönyv-csomagokat adtak át a házigazda magyarkanizsai és a topolyai mezőgazdasági középiskola igazgatóinak, majd rövid látogatást tettek a középiskola tangazdaságában, ahol a diákok által nevelt kultúrákat és az általuk készített kapcsolható mezőgazdasági eszközöket is megtekintették.