Kína összeköti a pontokat a Dél-kínai-tengeren

Kína mesterséges szigeteket épít a Dél-kínai-tengeren lévő, vitatott hovatartozású területen fekvő zátonyokra – ezt támasztják alá a nemrég az IHS Jane’s hadiipari elemzőcég által készített műholdképek -, amivel megnövelheti a térségben a kínai haditengerészet, légierő, parti őrség és a halászhajók szerepét, és megerősítheti területi követeléseit.

A Spratly-szigeteknél lévő zátonyok – ahogy maguk a szigetek is – már régóta vita tárgyát képezik a térségben, mivel több ország (például Vietnam, Fülöp-szigetek, Malajzia) is sajátjának tartja azokat. 2012-ben volt is egy élesebb szóváltás az Egyesült Államok és Kína között, miután Washington közleményben fejezte ki aggodalmát a kínai munkálatok miatt a területen. Erre válaszul a kínai állami média kelt ki Amerika ellen, azzal vádolva az országot, hogy csak tovább erősítik a konfliktust a szigetek körül. Tavaly Luo Jüan kínai tábornok üzent az amerikaiaknak, hogy ne avatkozzanak bele Kína “belügyeibe”.

Szakértők több szempontból is aggodalmukat fejezték ki a zátonyok szigetté való feltöltésével kapcsolatban. Az egyik jellegzetes félelem az, hogy a mesterséges szigetek hossza pont 1800 méter, ami alkalmassá teszi őket arra, hogy katonai repülőgépek szálljanak fel róluk. Ezzel nem csak a tengeren erősödik meg Kína, hanem a szárazföldi területek szívébe is képes lesz behatolni. Az erőteljesebb jelenlét még nem elég ahhoz, hogy az Amerikai Egyesült Államok katonai fölénye megkérdőjeleződjön a térségben, de az észak-amerikai országnak mindenképpen figyelnie kell a kínai megerősödésre. James Hardy, az IHS Jane’s Defence Weekly hadiipari folyóirat Ázsia-szerkesztője azt mondta, hogy ez egy jól kitervelt folyamat: Kína arra törekszik, hogy a zátonyokat összekötve egy tengeri és légvédelmi erődláncolatot alakítson ki. Ebből a szakértők egy része arra következtet, hogy Kína a Dél-kínai-tengeren is egy légvédelmi azonosító övezetet akar létesíteni, pedig a Kelet-kínai tengeren egy ilyen övezetnek a kijelölése okozott már konfliktust Kína, a környékbeli országok és az Egyesült Államok között. A szigeteken létrejövő bázisok alkalmasak lesznek arra is, hogy a kínai parti őrség nagyobb erőkkel tudjon jelen lenni és sokkal katékonyabban működjön a Dél-kínai-tengeren.

A másik fő szempont Kína számára, hogy méginkább hozzáférjen a Dél-kínai-tenger fenekén lévő nyersanyagokhoz. A térség igen gazdag természeti erőforrásokban, amelyekhez az ország jelenleg részben hozzá is fér, még úgy is, hogy ennek a jogi alapjai vitatottak. A terület egyes becslések szerint 190 millió köbméter gázzal és 11 ezermilliárd hordónyi olajjal rendelkezik. Ebből Kína 1,3 milliárd hordónyi olajhoz fér hozzá és 15 ezermilliárd köbméternyi gázhoz. Nem elhanyagolható a terület halászati értéke sem. Ez utóbbi pedig nem csak az erőforrások kiaknázásáról szól: a halászok az emberi frontvonalat is jelentik a területi követelések harcában, mert a nemzetközi jogban területszerzés jogcíme lehet az elbirtoklás, ami azt jelenti, hogy a kérdéses terület felett melyik állam gyakorolta a tényleges közhatalmat folyamatosan. Kína ezzel akarja legitimálni a követeléseit – a halászok jelenléte miatt ők gyakorolták a közhatalmat -, ráadásul a bíróság előtt is könnyebb védeni azt az álláspontot, hogy csak halászok vannak jelen a területen, mintha tengeri naszádokkal adnának nyomatékot az elképzeléseiknek. Jelenleg is zajlik egy per az Állandó Választott Nemzetközi Bíróság előtt Kína és a Fülöp-szigetek között a vitatott területek ügyében.  

Kína azt állítja az ügy kapcsán, hogy a zátonyok, s ebből fakadóan azok feltöltése is teljes mértékben szuveneritása alá esik, más szóval joga van azt tenni, amit akar. Továbbá a Nemzetközi Bíróság előtt szeretné elérni, hogy miután a zátonyok sziget méretűvé duzzadtak, ne csak az azoktól 12 mérföldnyire terjedő felségterületre legyen jogosultsága, hanem mivel a sziget lakhatóvá válik, ezért jár nekik a tengerjogban előírt 200 mérföldes különleges gazdasági övezet is (EEZ). (Lakatlan és lakhatatlan területek köré nem lehet EEZ-t kijelölni.) Ezekkel pedig Kína jelentősen meg tudná növelni a térségben betöltött szerepét, mind katonailag, mind politikailag. Közben jogi előnyökre is szert tehet és az erőforrásokat is megszerzi magának. Így mondhatni Kína összeköti a pontokat és erős rendszer kiépítését tervezi a Dél-kínai-tengeren.