Ukrajna kapcsán Gorbacsov háborús veszélyre figyelmeztet

Oroszország és az Egyesült Államok között új hidegháború tört ki, amely fegyveres konfliktusba torkollhat – figyelmeztetett csütörtökön a Szovjetunió utolsó vezetője, Mihail Gorbacsov.

„Másról sem hallunk, csak Amerika és az Európai Unió Oroszország elleni szankcióiról. Teljesen elvesztették volna a fejüket?” – tette fel a kérdést Gorbacsov az Interfax orosz hírügynökségnek nyilatkozva.

„Amerika eltévedt a dzsungel sűrűjében, és magával ránt bennünket is” – tette hozzá a peresztrojka atyja.

„Mondjuk ki őszintén, (Amerika) máris újabb hidegháborúba rántott bennünket azzal, hogy nyíltan meg akarja valósítani az általános diadalra vonatkozó eszméjét” – hangsúlyozta a 83 éves volt vezető.

„Hova jutunk ezzel mindnyájan? A hidegháború már nyíltan folyik. Nem jelenthetem ki teljes bizonyossággal, hogy a hidegháborúból nem lesz valóságos háború. Félek, hogy az amerikaiak ezt is megkockáztatják” – szögezte le a volt szovjet elnök.

Gorbacsov vészterhes nyilatkozatainak hátterében az ukrán válság és az orosz-amerikai viszonynak a Szovjetunió 1991-es bukása óta nem tapasztalt rosszabbodása áll.

A dél-ukrajnai Krím félsziget orosz bekebelezése és a tavaly április óta több mint 5000 emberéletet követelő kelet-ukrajnai konfliktus után Washington és Brüsszel több alkalommal is hozott gazdasági büntetőintézkedéseket Moszkva ellen.

Washington szerdán újabb szankciókat helyezett kilátásba Oroszország ellen, ha Moszkva nem hagy fel a kelet-ukrajnai szakadárok támogatásával.

Az EU külügyminiszterei csütörtökön tanácskoznak Brüsszelben, hogy megvitassák az Oroszországgal szemben követendő magatartást a kelet-ukrajnai erőszak fokozódása és a Mariupol kikötőváros elleni szombati, 30 halálos áldozattal járó rakétatámadás után.

A szovjet rendszer demokratizálási kísérletébe belebukott volt SZKP-főtitkár már korábban is figyelmeztetett egy európai háború veszélyére, legutóbb a Der Spiegel című német hetilapnak adott január eleji interjújában.

Nem szavazhatnak az oroszok, ezért nem vesznek részt az ET munkájában

Oroszország úgy döntött, hogy az év végéig nem vesz részt az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (ETPK) munkájában, és fontolóra veszi kilépését az Európa Tanácsból, miután a közgyűlés határozata értelmében az orosz küldöttség az áprilisi ülésszakig semmiképpen nem élhet szavazati jogával – jelentette be Alekszej Puskov, a duma külügyi bizottságának elnöke.

Puskov az ETPK szerda esti döntésére reagálva közölte azt is, hogy Moszkva megszakít mindenfajta hivatalos kapcsolatot a szervezettel, amelynek képviselői, megfigyelői nem látogathatnak Oroszországba. Így nem lesz lehetőségük kapcsolatba lépni Nagyija Szavcsenko ukrán pilótanővel sem, aki a kelet-ukrajnai harcok idején esett a szakadárok fogságába, és most orosz börtönben van.

Az ET közgyűlése határozatában felszólította Oroszországot, hogy 24 órán belül engedje szabadon Szavcsenkót, aki ukrán parlamenti képviselő, és egyben tagja az ETPK-ba delegált ukrán parlamenti küldöttségnek.

Az ETPK az orosz delegáció tagjainak jogállását illetően szerda este úgy döntött, hogy megbízólevelüket továbbra is elfogadja, ám az orosz képviselők nem szavazhatnak és nem kaphatnak vezető funkciót a közgyűlés testületeiben, nem lehetnek tagjai az ETPK által kiküldött delegációknak, nem kaphatnak szerepet az ET választási megfigyelőjeként, sem a parlamenti közgyűlés jelentéstevőjeként. A közgyűlés szerint az oroszokkal a párbeszédet a súlyos ukrajnai válság és az abban játszott orosz szerep mellett is fenn kell tartani, de egyúttal jelezni kell, hogy Európa elítéli a nemzetközi jog súlyos, folyamatos megsértését.

Az ETPK az áprilisi ülésszakon akar visszatérni az orosz képviselők szavazati jogának a kérdésére. Ezt a jogukat akkor hajlandó visszaállítani – olvasható az állásfoglalásban -, ha Oroszország „értékelhető mértékben” előrehalad a vele szemben megfogalmazott közgyűlési követelmények teljesítésében.

A parlamenti közgyűlés újólag elítélte a Krím jogellenes orosz bekebelezését, valamint azt, hogy Kelet-Ukrajnában – egyebek közt álcázott katonai tevékenységgel és a szakadároknak juttatott fegyverekkel – a válság kiterjedéséhez járul hozzá.