Ukrajnának sürgősen pénz kell a talpon maradáshoz

Sürgősen új pénzügyi támogatási csomagot kért hétfőn Brüsszelben az ukrán miniszterelnök, hogy országa úrrá tudjon lenni a gazdasági és pénzügyi nehézségeken. Egyelőre ugyanakkor kérdéses, hogy egyáltalán lesz-e és ha igen, honnan lesz pénz. Arszenyij Jacenyuk az EU-ukrán társulási tanács első ülésének alkalmából tárgyalt Brüsszelben.

Ukrajnának sürgősen egy új pénzügyi támogatási csomagra van szüksége a gazdaság stabilizálása érdekében – jelentette ki hétfőn Brüsszelben az ukrán kormányfő, aki az EU-ukrán társulási tanács első ülése alkalmából találkozott uniós partnereivel. Arra az újságírói kérdésre, hogy mikor lenne szüksége Ukrajnának újabb pénzügyi segítségre, Arszenyij Jacenyuk azt válaszolta, hogy „tegnap”.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy kormánya a háború és a rendkívül nehéz gazdasági helyzet ellenére minden tőle telhetőt megtett, többek között leépítette a közszféra alkalmazottainak 10 százalékát és új adókat vetett ki. Eközben 10 százalékkal visszaesett az ipari termelés, a GDP idén 7 százalékkal csökkent az előző évhez képest és az ukrán fizetőeszköz 100 százalékot veszített az értékéből. „Mi tényleg minden lehetőt megteszünk, de valamilyen segítségre lenne szükségünk. Valamilyen pufferre, hogy felül tudjunk emelkedni a nehézségeken” – jelentette ki Jacenyuk, hozzátéve: az egész világ érdeke, hogy Ukrajna ügyét sikerre vigyék.

„Nagyon nehéz felvenni a harcot egy állig felfegyverzett atomhatalommal” – közölte Oroszországra célozva. A miniszterelnök azt is leszögezte, hogy kormánya minden tőle telhetőt megtesz majd annak érdekében, hogy Ukrajna az Európai Unió tagjává váljon.

Uniós tárgyalópartnerei azonban nem adtak egyértelmű garanciát arra, hogy Kijev hamarosan hozzájuthat a szükséges pótlólagos forrásokhoz. Az ukrán devizatartalékok sajtójelentések szerint mostanra rekordmélységbe, 10 milliárd dollár alá süllyedtek. Az EU és az Egyesült Államok között ugyanakkor hírek szerint vita bontakozott ki arról, hogy kinek kell újra belenyúlnia a zsebébe, hogy Ukrajnát megmentsék a csődtől.

Federica Mogherini, kül- és biztonságpolitikai főképviselő és Johannes Hahn, bővítési és keleti szomszédságért felelős biztos a valamikor a jövő év első harmadában tartandó donorkonferenciát (Hahn szerint inkább befektetési konferenciát) látja a megfelelő eszköznek erre, amelyen az EU mellett az IMF, a Világbank és a G20-ak is képviseltetik magukat.

Hahn ugyanakkor hétfőn azt is világossá tette, hogy Kijevnek még a „megújulási és reformkonferencia” összehívása előtt végre is kell hajtania egy-kettőt azok közül az ambiciózus reformok közül, amelyekről az október végi választások után megalakult új kormány komplett időpontokhoz rendelt listát készített. Hahn közölte, hogy múlt heti kijevi látogatása után nincs többé kétsége arról, hogy a kormány komolyan gondolja a jogállamiságot, az igazságszolgáltatást és a korrupció ellenes fellépést érintő reformokat.

„2015 a stabilizáció, míg 2016 a növekedés és a talpra állás éve lesz” – fogadkozott az ukrán kormányfő, aki szerint a társulási tanáccsal egy olyan eszköz jött létre, amely a társulási szerződés és a szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásáért lesz felelős.

„Jacenyuk miniszterelnök egyértelmű mandátumot kapott arra, hogy megváltoztassa Ukrajnát” – jelentette ki Federica Mogherini, hozzátéve, hogy a végrehajtás a legnehezebb, de egyúttal a legizgalmasabb része a feladatnak.

Az ukrán kormányfő kérdésre válaszolva azt is nyilvánvalóvá tette, hogy Kijevet nem fogják eltántorítani az újabb orosz zsarolások a társulási és a mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásától. Ezzel kapcsolatban arra is felhívta a figyelmet, hogy az orosz-ukrán kereskedelem már mostanra 50 százalékkal visszaesett. „Ukrajna csatamezőnek számít” – hangsúlyozta.

Jacenyuk azt is elmondta, hogy újabb szankciókra bíztatták az EU-t az elcsatolt Krím-félsziget kapcsán, és a krími tatárok ellen az orosz hatóságok által végrehajtott emberi jogsértésekre is felhívták a figyelmet.

Mogherini pedig közölte, hogy a tagállamok szakértői a következő órákban véglegesítik a Krím elleni export- és kereskedelmi korlátozásokról szóló legújabb jogi szöveget, amit írásos eljárással fogadnak majd el a csütörtöki EU-csúcs időpontjáig.