Megbénult egész Belgium

Noha a belgák számára nem idegen a sztrájkok jelensége, a vasárnap este kezdődött munkabeszüntetés több szempontból is kulcsfontosságú: az országban 1993 óta nem volt példa általános sztrájkra, a mostani kapcsán pedig több napilap is Belgium történetének legnagyobb kormányellenes megmozdulásáról beszél.

Vasárnap este 10 órakor általános sztrájk vette kezdetét Belgiumban, így az ország egy napra teljesen lebénult: lezárták a légteret, nem működtek a megszokott villamos-és buszútvonalak, illetve az országból kifelé vonatok sem közlekedtek. Az egyébként rendkívül töredezett államszerkezetben ez érdekes módon közös pontot jelentett, hiszen hasonlóképp lehetetlen volt útnak indulni Flandriában, Vallóniában és Brüsszel régióban is.

A fővárosi tartományban persze fokozottan jelentkezett a munkabeszüntetés miatti káosz, hiszen Brüsszel szerepe a nemzetközi közlekedésben is meghatározó, nem beszélve arról, hogy a tömegközlekedési vállalatok munkabeszüntetése az oktatási intézmények és kormányhivatalok hétfői munkáját is ellehetetlenítette. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a december 15-i általános sztrájkra fel lehetett készülni, hiszen a három legnagyobb szakszervezet már november végén jelezte, hogy gazdasági és szociális érdekeikre hivatkozva élnének a munkabeszüntetéshez való jogukkal.

A hétfői, rekordnagyságú sztrájk egy egészen hosszú folyamat csúcspontja, hiszen a belga kormányalakulást követően több demonstrációra is sor került, november hatodikán pedig 120 ezren vonultak utcára a végrehajtó hatalom megszorító intézkedései ellen tiltakozva. A szakszervezetek képviselői levélben fejezték ki kétségbeesésüket, miszerint „nincs más lehetőségük”, mint általános sztrájkot kezdeményezni, hiszen a Charles Michel vezette kormány 2015-öt a megszorítások éveként hirdette meg.

A belga gazdaság helyzete valóban nem túl rózsás, az országot korábban maga az Európai Bizottság is óva intette, mondván, hogy a 2015-ös költségvetési tervezet nem felel meg a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeinek. Ennek ellenére a Michel-kormány márciusig haladékot kapott Brüsszeltől, a már kiigazított költségvetési tervek pedig a lakosság körében is kiverték a biztosítékot. A bejelentett tervezet értelmében a flamand többségű vezetés a következő öt évben 11 milliárd eurót szeretne spórolni, a közkiadások csökkentése pedig leginkább az egészségügyet és oktatást érintené.

A megszorító csomagok véghezvitelét rendkívül megnehezítik az országban tapasztalható egyenlőtlenségek, hiszen Brüsszel Fővárosi Tartomány hiába Európa harmadik leggazdagabb régiója, több ezer gyermek nem jut megfelelő oktatáshoz, a közelmúltban pedig a bevándorlók sikertelen munkaerő-piaci integrációja miatt minősítették le az országot. Az erősödő idegenellenesség és az oktatás helyzete kiemelkedő problémák, melyek orvoslása prioritás a kormány számára, ugyanakkor a felülről jövő uniós nyomás és a társadalom heves ellenállása nehezen kormányozhatóvá teszi az amúgy is aszimmetrikus államot. A kormányellenes intézkedéseknek ugyanakkor még nincs vége, hiszen a szakszervezetek vezetői már jelezték, hogy az újévben is folytatják küzdelmüket a megszorítások foganatosítása ellen.