Brüsszel szerint megépülhetne a Déli Áramlat

Ha Oroszország elfogadja az EU szabályait, a Déli Áramlatot minden további nélkül meg lehet építeni – szögezte le csütörtökön kettejük találkozóját követően az Európai Bizottság elnöke és Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök. Jean-Claude Juncker szerint a labda most az orosz térfélen pattog.

Határozottan kiállt Bulgária mellett és elfogadhatatlannak nevezte Oroszország zsarolását csütörtökön az Európai Bizottság elnöke. Jean-Claude Juncker a bolgár kormányfővel tartott megbeszélései után közölte, hogy „a Déli Áramlatot meg lehet építeni. Ennek feltételei régóta ismertek. A labda az orosz térfélen pattog”.

Bojko Boriszov – aki méltánytalannak nevezte, hogy Vlagyimir Putyin törökországi látogatásán Bulgáriát nevezte meg az egyedüli okként a gázvezeték projekt leállítására – Junckerrel egyetértve közölte: amennyiben Moszkva elfogadja az EU „harmadik” energia liberalizációs jogszabályi csomagjának előírásait, „hozzákezdhetünk a gázvezeték megépítéséhez”.

Emlékezetes, hogy a Déli Áramlat bolgár szakaszán még az előző szocialista többségű bolgár kormány alatt az Európai Bizottság erélyes fellépésére szakították félbe az előkészítő munkálatokat. Brüsszel az uniós környezetvédelmi és közbeszerzési szabályok elmulasztása miatt indított kötelezettségszegési eljárást a délkelet-európai ország ellen, felfüggesztve egyúttal a Gazprom által tervezett csővezeték megépítését.

Az Európai Bizottság javaslatára az EU később bizonytalan időre felfüggesztette a Déli Áramlatról Oroszországgal folytatott egyeztetéseket. A megbeszélések tárgya azoknak a kétoldalú kormányközi megállapodásoknak az uniós előírásokkal összhangban történő módosítása, amelyeket Moszkva írt alá korábban nyolc európai országgal, köztük hat tagállammal, így Magyarországgal is.

„Bulgária volt az egyetlen ország, amelyet a Déli Áramlat szempontjából problémásnak minősítettek. Ez nem volt korrekt, mert az Európai Bizottság hat tagállam képviseletében tárgyal (a gázvezetékről)” – jelentette ki a bolgár miniszterelnök, aki többször is kiemelte, hogy Brüsszel nem megfigyelőként folyt bele a tárgyalásokba, hanem aktív szereplőként.

Bojko Boriszov elhamarkodottnak nevezte Putyin orosz elnöknek a gázvezeték beruházás visszavonásáról szóló bejelentését, ami az előtt hangzott el, hogy a felmerült problémákra megoldást találtak volna. A kormányfő reményének adott hangot, hogy a Déli Áramlat által érintett 9 ország energia ügyi minisztereinek keddi megbeszélésén „a harmadik energiacsomaggal kapcsolatos kérdéseket is beleértve megoldják majd a technikai problémákat”.

Nem világos ugyanakkor, hogy egészen pontosan milyen áttörésre számít a bolgár vezető a jövő keddi egyeztetéseken, amelyek értelmét az orosz bejelentést követően sokan kétségbe vonják. Boriszov kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy országa még nem kapott hivatalos értesítést a Déli Áramlat lemondásáról. „Mostanra minden részletet tisztáztunk” – utalt arra, hogy rövidesen elhárulhatnak a gázvezeték megépítésének útjában álló akadályok.

Jean-Claude Juncker ugyanakkor kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy az Európai Bizottság kész-e újra felvenni a tárgyalásokat Moszkvával a Déli Áramlat (illetve a kétoldalú megállapodások módosításának) ügyében. „Minden szükséges lépést megteszünk az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok javítása érdekében. De a tangóhoz ketten kellenek” – szögezte le a Bizottság elnöke.

Juncker külön is aláhúzta, hogy a Bizottság és Bulgária szorosan együttműködnek a Déli Áramlattal kapcsolatos nyitott kérdések megoldása érdekében, és ezek a problémák szerinte „nem leküzdhetetlenek”. „Bulgária nincs egyedül. A Bizottság és az EU Bulgária mellett áll ezekben a nehéz időkben” – tette hozzá.

Kérdésre válaszolva Bojko Boriszov leszögezte, hogy országa a kereskedelemnek és a turizmusnak okozott jelentős károk ellenére is támogatja a Moszkva-ellenes EU-szankciókat, és reméli, hogy Oroszország figyelembe veszi az Unió követeléseit. Örömmel nyugtázta, hogy az EU is elismeri, Bulgária nem csak gazdasági és pénzügyi problémákkal szembesül az ukrán válság és a szankciók miatt, hanem egyenesen globális problémák sújtják. Ezért – tette hozzá – indokoltnak tartja a támogatást, bár azt nem részletezte, milyen jellegű támogatásról lenne szó.

Juncker igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy Oroszország stratégiai partnerből stratégiai problémává vált, ahogy a kérdező szerint Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke nyilatkozott. „De azon leszünk, hogy Moszkva újra stratégiai partnerré váljon. A Bizottság minden tőle telhetőt meg fog tenni ezért” – mondta.