A finnek behódolnak Moszkvának?

Finnország az Oroszország ellen bevezetett EU-szankciók ellenére is folytatja a  kormány által már szeptemberben megszavazott Hanhikivi- 1 nevű atomerőmű-projektet keleti szomszédjával – írja  a brit The Guardian.

December elején a finn parlament zöld utat adhat az új atomerőmű megépítésének az ország északi részén, Pyhäjoki közelében, annak ellenére, hogy az Európai Unió arra kéri a tagállamokat, hogy függesszék fel az Oroszországgal kötött vagy tervezett energetikai megállapodásaikat, ami az ukrán válság miatt Oroszország ellen bevezetett gazdasági és pénzügyi szankciók részét képezné.

A finn kormány még szeptember 18-án az orosz technológiával megvalósuló új Hanhikivi-1 atomerőmű megépítését 10-7 arányban szavazta meg. A finn zöld párt felháborodott a döntés miatt és tiltakozásul kilépett a kormánykoalícióból. Ville Niinistö finn környezetvédelmi miniszter – aki egyben a zöldek pártjának vezetője – úgy véli a Roszatomot szoros szálak fűzik Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz. „ A zöldek számára ez elfogadhatatlan” – érvelt a miniszter. Állítása szerint a kabinet döntése a Moszkvának való behódolás jele.

Alexander Stubb miniszterelnök az ilyen és hasonló jellegű állításokat tagadja. Finnországnak „pragmatikus és az elveihez ragaszkodó” magatartást kell tanúsítania az Oroszországgal való üzletelés terén. A kormányfő reményét fejezte ki afelől, hogy a Roszatom bevonása nem veszélyezteti a projektet, ami egy hosszútávú terve a finn államnak.

A beruházási döntés a Hanhikivi-1 atomerőmű építéséről még 2013. december 21-én született meg a mintegy negyven finn vállalatot tömörítő Fennovoima energetikai társaság és a Roszatom orosz állami atomkonszern leányvállalata, a Rusatom Overseas között. Az egyezmény értelmében meghatározták a felek felelősségét és tulajdoni részarányát a projektben. A Rusatom Overseas 34 százalékos részesedéssel az építtető Fennovoima részvényesévé válik. Emellett rögzítették az atomerőmű építésének feltételeit, továbbá a felek kötelezettségeit.

Az engedélyt azzal a feltétellel adták ki, hogy a Finnovoima tulajdonrészének legalább 60 százaléka finn és más európai vállalatok tulajdonában marad, és az orosz fél nem igényelhet további tulajdonrészeket. Ahhoz, hogy a projekt tovább folytatódjon a Finnovoima tulajdonrészének a jelenlegi 52 százalékról 60 százalékra kell emelkednie 2015 nyaráig. Az építés költségeit 4-6 milliárd euróra becsülik.

A Hanhikivinek egy nyomott vizes, 1200 megawattos teljesítményű, AES-2006-os reaktort fog építeni a Roszatom, ami várhatóan 2024-től szolgáltat majd áramot. A vállalatcsoport több ilyen reaktort is épít Oroszországban és külföldön egyaránt. Az AES-2006-os reaktor szolgál alapul a csehországi temelíni atomerőmű bővítéséhez és a paksi atomerőmű újabb blokkjainak építésére is. 

A megállapodás miatt felerősödtek a félelmek a nukleáris biztonság és Finnország energiabiztonságát illetően. A félelmek nem alaptalanok, hiszen az orosz importenergiától való függőség magas. Finnország energiaszükségletének 64 százalékát külföldről szerzi be, melynek kétharmadát az orosz import teszi ki.

Iparági vezetők szerint nem a Roszatom volt az egyetlen alternatíva a Fennovoima számára, rámutatva arra, hogy a japán Toshiba is érdeklődését fejezte ki a projekt iránt. A Finn Energetikai Iparágak szervezetének villamosenergia-termelésért felelős igazgatója, Jukka Leskelä szerint Finnország azonnal más energiaszolgáltatóhoz fordulhatna, amennyiben Oroszország megbízhatatlan és problémás partnernek bizonyulna, de a költsége ennek sokkal magasabb lenne a finn gazdaság számára. „Jó kapcsolatot ápolunk Oroszországgal. Ez mint mindig, politikai. Soha semmiféle leállásra nem került sor. Ennek egyik oka, hogy mindig időben fizetünk – mondta az igazgató. „Reméljük Oroszországnak nincs oka arra, hogy ez megváltozzon. Az energiabiztonság kérdése és az alternatívák fenntartása nagyon fontos. Ha például Finnország csatlakozna a NATO-hoz, akkor az megváltoztathatná Oroszország hozzáállását” – tette hozzá.

Finnországban jelenleg négy atomreaktor működik, ebből kettőt a Fortum működtet Loviisában, kettőt pedig a TVO Olkiluotóban. Valamennyi az 1970-es években épült. Az erőművek az ország villamosenergia-igényének csupán ötödét fedezik. Egy reaktor, az Olkiluoto-3 (OL-3) blokk jelenleg is építés alatt áll. Az Olkiluotóban 2005 óta épülő reaktor a világ első harmadik generációs atomerőműve. Az új létesítmény technikailag az úgynevezett ERP, azaz európai nyomott vizes reaktorok közé tartozik. Az erőmű elektromos teljesítménye 1600 megawatt lesz. A létesítmény gőzturbinája a világon a legnagyobb ilyen berendezés. Olkiluoto szerepe azért is úttörő jellegű, mert itt épül a világon elsőként végleges lerakóhely magas aktivitású atomhulladék számára. A kivitelezés időbeosztása azonban jelentősen csúszik. A létesítmény az eredeti tervek szerint 2009-re készült volna el, majd 2014-re ígérték az átadást, a legutóbbi hírek szerint ez akár 2018-ig is kitolódhat.

Finnországban az atomerőművekkel kapcsolatos közvélekedés kedvezőbbé vált az utóbbi évtizedekben, ezért a következő nukleáris létesítmények elfogadtatása minden bizonnyal egyszerűbb lesz. Újabb projektek máris előkészületben vannak. Az energiavállalatok szándéka a hatodik és talán hetedik finn atomerőmű beindítása 2016 és 2018 között.