Tovább húzódik az aszfaltügy lezárása

A magyar aszfaltügy lezárásának elhúzódását vetíti előre az Európai Bizottságnak a pénzügyi korrekciós eljárás megnyitásáról néhány nappal ezelőtt hozott döntése. Ha ez sem vezet eredményre, Brüsszel saját hatáskörben végrehajthatja a korrekciót, ami egyes becslések szerint akár 90 milliárd forint körüli uniós forrás elvesztését is maga után vonhatja.

Majdnem egy évvel a kifizetések megszakítása után sem láthatók a jelei a magyar aszfaltügy gyors lezárásának. Legalábbis ezt a feltételezést látszik alátámasztani az, hogy az Európai Bizottság értesülésünk szerint november 13-án a tavaly decemberben megszakított kifizetések felfüggesztése és a pénzügyi korrekciós eljárás megnyitása mellett döntött.

A brüsszeli döntés előzménye, hogy a magyar kormány augusztus végén hivatalosan is elutasította a Bizottság által javasolt differenciált pénzügyi korrekciót, információink szerint azért, mert indokolatlanul és méltánytalanul magasnak tartotta a pénzügyi korrekció által érintett összeget.

Bár konkrét számokról nincs tudomásunk, magyar illetékesek korábbi sajtónyilatkozataikban először 120-130 milliárd forintra, később pedig 90 milliárd forintra becsülték azt az összeget, amivel az aszfaltügyben érintett közúti projektek uniós támogatását csökkenthetnék a felmerült szabálytalanságok miatt. Amennyiben a Bizottság és a magyar hatóságok (ahogy az korábban a mérnökügyben is történt) meg tudnak állapodni a pénzügyi korrekció mértékéről, akkor a szóban forgó beruházásoktól elvont pénzt más, „tiszta” projektekre lehetne átcsoportosítani. Az elvonás által sújtott beruházások esetében pedig, ha csak más döntés nem születik, a költségvetésnek kell állnia a számlát és kipótolni az elvett uniós forrásokat.

Az Európai Bizottság tavaly decemberben a túlzottan korlátozó kiválasztási kritériumok miatt szakította meg több közúti projekt esetében a kifizetéseket. A testület szakértői szerint a magyar közbeszerzési szabályok megsértették a tisztességes és nyitott verseny elveit, amikor az útépítés helyétől csak 50 kilométer földrajzi távolságon belül lévő vállalkozásoknak engedélyezte, hogy az építkezésre aszfaltot szállítsanak, illetve a tenderen részt vehessenek.

Bár a kifogásolt gyakorlat már 2007-óta érvényben volt és korábban több bizottsági auditellenőrzés is átsiklott felette, a Bizottság ragaszkodott ahhoz, hogy a magyar hatóságok visszamenőleg fényt derítsenek az összes ilyen ügyre és korrigálják a szabálytalanságokat. (Az aszfaltügy kapcsán elrendelt kifizetési megszakítás a közlekedési operatív programot és hét regionális operatív programot érintett.)

Ez a munka 2014 első felében le is zajlott, ám a kormánynak nem sikerült megállapodnia Brüsszellel a pénzügyi korrekció mértékéről. Egészen pontosan: Budapest augusztus végén hivatalosan is jelezte a Bizottságnak, hogy nem tudja elfogadni az általa javasolt pénzügyi korrekciót. Jól értesült források szerint a korábbi mérnökügytől eltérően (ahol 5 százalékos átalány-korrekció volt) az egyes közúti projektektől függően 0 és 25 százalék között mozgó differenciált kulcsokat állapítottak meg, amelyek végül kiadtak egy összeget.

Az Európai Bizottság a magyar elutasításra válaszul néhány nappal ezelőtt most már felfüggesztette az eddig csak megszakított kifizetéseket. Ezzel egyúttal egy új – pénzügyi korrekciós – procedúra vette kezdetét, amelynek különböző fázisai vannak, és egy fokon meghallgatást ír elő a Bizottság és a tagállami hatóságok részvételével. Brüsszeli forrásaink szerint „nem egy rövid folyamatról” van szó, így akár jó darabig is eltarthat, mire pontot lehet tenni a vita végére.

A meghallgatás után az Európai Bizottságnak hoznia kell egy hivatalos határozatot. Ha a meghallgatáson sem közelednek az álláspontok, a testület határozatában saját hatáskörben végrehajthatja a pénzügyi korrekciót. Mégpedig úgy, hogy a magyar fél által benyújtott költségnyilatkozatokból levonja a pénzügyi korrekcióval csökkentett összeget.

Magyarország ebben az esetben annyit tehet, hogy az Európai Bíróságon megtámadja a döntést. Az ítélet meghozatala azonban akár két évet is igénybe vehet. Ráadásul, ha a Bizottságnak egyedül, a kormány beleegyezése nélkül kell lépnie, akkor a levont összegeket már nem lehet átcsoportosítani más projektekre, azok lényegében elvesznek, hacsak a luxemburgi bíróság nem Magyarországnak ad igazat.

Megfigyelők ugyanakkor arra is emlékeztetnek, hogy mivel már csak egy év maradt a 2007 és 2013 közötti időszakban rendelkezésre álló források lehívására (konkrétan 2015 decemberéig lehet még benyújtani a keret terhére új számlákat), a fennmaradó egy évben már egyébként is nehéz lenne új projekteket beállítani. Márpedig ha ez a helyzet, akkor a végeredményt tekintve mostanra nincs nagy különbség a Bizottság által ajánlott pénzügyi korrekció elfogadása vagy annak végsőkig való vitatása között.

Az aszfaltügytől teljesen független az a vizsgálatsorozat, amit az Európai Bizottság folytat most már hónapok óta annak megállapítására, hogy a felzárkóztatási források menedzselésére és ellenőrzésére idén áprilisban létrehozott új magyar intézményi struktúra képes-e az EU-s pénzek hatékony és rendeltetésszerű kezelésére. Jóllehet Brüsszel értesülésünk szerint még mindig nem alakította ki végleges álláspontját, időközben engedélyezte az új szisztéma felállása óta benyújtott magyar számlák kifizetését. Ez alól csak néhány olyan (elsősorban a közlekedési operatív program alá tartozó) terület kivétel, ahol bizonyíthatóan szabálytalanságok fordultak elő.