Elérkezett az Európai Energia Unió ideje?

Maroš Šefčovič biztosi kinevezését megelőző meghallgatás során többször hangsúlyozta: az EU energiafüggőségének csökkentésére az Európai Energia Unió” létrehozása a megoldás.

Maroš Šefčovič energiaunióért felelős biztos, alelnök kinevését megelőzően többször hangsúlyozta: „elérkezett az Európai Energia Unió” ideje. Elképzelése előrevetítte a Juncker-bizottság vízióit: az Európai Energia Unió felállítása ugyanis a november 1-jén hivatalba lépett testület egyik kiemelt prioritása lesz. Ennek megfelelően a hónap első két hetében Šefčovič a következő kérdéseket jelölte meg fő prioritási terültként, immár biztosi kvalitásban: energiaellátás biztosítása a tagállamok számára, stratégia kidolgozása az Európai Energia Unió létrehozásához, beruházások növelése a energia felhasználás területén.

Az első prioritás kapcsán pozitív fejlemény, hogy a leköszönő Barroso-bizottság október végén megállapodásra jutott Oroszországgal (valamint Ukrajna megegyezett a Gazprommal adóssága rendezése kapcsán), így az EU tagállamok gázellátottsága 2015 márciusáig biztosított. (Maroš Šefčovič szerint egyébként teljes gázkimaradás estén sem lenne ok az aggodalomra, ugyanis az EU tagállamok szükségleteinek 96 százalékát biztosító energia tartalék áll ezen országok rendelekzésére.) A második prioritás kapcsán Šefčovič úgy gondolja, az Energia Unió keretein belül az EU tagállamok a jelenleginél sokkal asszertívabb energiadiplomáciát folytathatnának. Az Európai Unió hatalmas piac, amelynek 500 millió fogyasztója mintegy 400 milliárd eurót költ évente energiahasználatra. Ezt a fogyasztói potenciált ki kell használnia a tagállamoknak. Az orosz kormány bevételeinek 52 százalékát például az uniós gáz importjából teremti elő. Ezen számok tükrében „elfogadhatatlan”, hogy egyes partnerek (Oroszország) politikai fegyverként használják a gázt Európában.

Šefčovič víziója szerint az Energia Unió létrehozásában  a közös piac, az EU „gerincoszlopa kulcsfontosságú szerepet játszik . A tagállok a jövőben közösen vásárolhatják a gázt, amelyet megfelelő struktúra kiépítésével szállíthatnak majd egymás között a közös piacon belül. Ezáltal nem csak az energiabiztonág kérdése lehet megnyugtatóbb; a szorosabb együttműködés és összeköttetések nyomán az energiaárak is mérséklődhetnek majd. Ilyen együttműködés alternatíváját nyújtja például  a Déli Folyosó (Southern Corridor). Emellett az Európai Bizottság a közelmúltban 44 projekt finanszírozásáról és mintegy 650 millió euró strukturális fejlesztési támogatás elosztásáról döntött novemberben. A támogatás felét a lengyel-litván gáz infrastruktúra kiépítésére költi az EU, ez utóbbit a Bizottság 2013 júniusa óta kiemelt jelntőségű projektként kezeli.

Šefčovič szerint az energiafüggőség megszüntetésének további eleme az energiamix diverzifikálása lenne. A biztos tisztában van azzal, hogy ez tagállami kompetenciába tartozik, amelyről nem szívesen mondanak le a kormányok. szerinte azonban újra kell gondolni a nemzeti kormányok és uniós intézmények szerepét valamint hatáskörét energiaügyi kérdésekben. Például a közös energiapolitika keretében a tagállamoknak egyeztetniük kell a jövőben, amennyiben meg akarják változtatni energiaforrásaik összetételét. Az energiamix kapcsán Šefčovič kifejtette: az első generációs bioüzemanyagok csalódást okoztak (használatuk nem csökkette az energia felhasználást, előállításuk területigényes, emellett használatuk során a széndioxid kibocsátás sem redukálódott megfelelő mértékben), a megoldást ezért sokkal inkább a megújuló energiaforrások kiaknázásában kell keresni. A biztos célja az, hogy az EU a világ elsőszámú megújuló energiaforrás felhasználójává váljon. Megfelelő biztonsági intézkedések mellett Šefčovič  továbbra is elfogadható alternatívának tartja a nukleáris energia használatát.

Kiemelt hangsúlyt fektetne az energiahatékonyság valamint az innováció kérdésére, amelyek nagyban befolyásolják az EU versenyképességét. Előbbi kapcsán a biztos támogatja az energiafelhasználás 30 százalékos csökkentését 2030-ig (amely főleg az épületek energiafogyasztását érinti). November elején a Juncker-bizottság így mintegy 300 milliárd eurós beruházási csomagról döntött az elektromos áramhálozatok fejlesztése kapcsán. Emellett napirenden szerepel az Eco-Design Direktíva, amely minium követelményt ír elő energiahatékonyság szempontjából különféle termékek előállításához (mint porszívó, zuhanyfej).Šefčovič reméli, hogy a fejlesztések tekintetében az Európai Beruházási Bank „elkötelezett” partnere lesz az uniós tagállamoknak. Egy novemberi sajtótájékoztató keretében egyébként maga a bizottsági elnök Jean-Claude Juncker is hangsúlyozta: sürgős beruházásokra van szükség az energiapolitika területén, ezért a kérdésre vonatkozó tervezeteket „felgyorsított tempóban” 2015 márciusa helyette ez év decemberében tárják az Európai Tanács elé.