Külön magyar keret az új embargóellenes csomagban

Új, 165 millió eurós programot hirdetett meg az Európai Bizottság az orosz embargó által sújtott zöldség- és gyümölcstermelők megsegítésére. A termékfelesleg piacról való kivonását célzó második támogatási csomagból az elsőből kimaradt magyar termelők is részesülhetnek.

Az augusztusi 125 millió eurós után újabb, ezúttal 165 millió eurós támogatási csomaggal siet az Európai Bizottság az orosz embargó miatt szorult helyzetbe kerülő európai zöldség- és gyümölcstermelők segítségére. Az újabb csomagot a mezőgazdasági miniszterek milánói informális ülésén jelentette be Dacian Ciolos, az EU agrárbiztosa.

A 165 millió eurós keret az orosz embargó miatt beragadt romlékony zöldségek és gyümölcsök gyors piacról való kivonását célozva, egyszerre könnyítve a termelőkön és megelőzve az EU-n belüli piaci zavarokat. A pénzügyi keretből a felmerülő költségek száz százalékáig alapvetően az iskoláknak és a rászorulóknak ingyenes zöldség- és gyümölcskiosztást finanszíroznak majd, de kényszerszüretre, illetve a még félérett gyümölcsök és zöldségek korai betakarítására is igénybe lehet venni támogatást.

A szeptember 10-én a 125 milliós keret túllépése miatt lezárt első programtól eltérően a második célzottabb lesz és helyet szorít majd azon országok termelőinek is, amelyek a „készletek gyors felélése miatt” eddig hoppon maradtak. Ebbe a kategóriába tartozott Magyarország is, miután főleg a lengyel almatermelők a program szeptember 10-i zárásáig az elérhető keretet jóval túllépő összegű igénylést, illetve az összes igénylés 85 százalékát nyújtották be. Az uniós termelők által igényelt 167 millió euróból a hihetetlen gyorsan reagáló lengyel termelők 146 millió euróra jelentkeztek be, nevük mellőzését kérő bizottsági források szerint nyilvánvalóan a szabályozásban meglévő kiskapuk kihasználásával.

Brüsszel a belső piaci zavarok elkerülése érdekében az első csomagnál úgy döntött, hogy valamennyi európai termelő számára megnyitja a lehetőséget, és nem csak azoknak, akiket az orosz piac bezáródása miatt veszteség ért. Az új csomagból ugyanakkor már csak a tényleges exportálók részesülhetnek majd támogatásból mégpedig az utolsó három év (2011-2013) közötti oroszországi kivitelük arányában. Ráadásul az új, országokra szabott keret elosztásakor figyelembe veszik majd az eddig nyújtott támogatásokat is, korlátokat szabva annak, hogy az élelmes lengyel termelők ismét túlnyerjék magukat.

Az új program annak a 12 országnak szól, amely tényleges orosz zöldség- és gyümölcsexporttal rendelkezik. Magyarország számára 725 tonna kvóta nyílik meg almából- és körtéből, és további 570 tonna egyéb gyümölcsökből, például szilvából. A piacról való kivonásra felajánlható teljes alma- és körte mennyisége 181 ezer tonna, az egyéb gyümölcsök esetében 77 ezer tonna, míg a zöldségeknél valamivel több mint 44 ezer tonna.

Magyarország és a többi tagállam számára ezenkívül rendelkezésre áll majd egy további 3 ezer tonnás kvóta, amit az általuk kiválasztott zöldségekre és gyümölcsökre használhatnak majd fel.

A program az év végéig tart, és az adott országkvótákon belül „amíg a készlet tart” alapon lehet felhasználni.

Az első csomaghoz hasonlóan a Bizottság nem csak a termelői csoportok, hanem egyéni termelők előtt is megnyitja a lehetőséget, tekintettel elsősorban a közép- és kelet-európai gazdák alacsony fokú szervezettségére. Ennek ugyanakkor hátránya, hogy a tagállami hatóságoknak minden egyes igénylő esetében meg kell győződniük arról, hogy valós, és nem áligénylésről van szó. Feltételezések szerint éppen ezt a kötelező ellenőrzést mulaszthatták el a lengyel hatóságok, ellenkező esetben kevéssé életszerű, hogy ilyen villámgyorsan és ekkora volumenben rá tudtak volna startolni az első program készleteire.

A sajttermékek magántárolásánál (amit szintén az orosz embargó miatt vezettek be) az olasz termelők pályáztak irreálisan nagy mennyiségben támogatásra, ami miatt a Bizottság a keret kimerülése miatt ezt a programot is le kellett, hogy zárja.

Ami a zöldség- és gyümölcsszektornak nyújtandó újabb támogatási csomagot illeti, egyelőre nem világos, hogy egészen pontosan honnan érkezik majd a pénz. Az uniós illetékesek között továbbra is vita folyik arról, hogy az újabb program költségeit az éves büdzsében például a tejkvóták túllépéséből befolyt pénzbírságokból képződött maradványból, vagy inkább az éves szinten 400 millió eurót meghaladó válságtartalékból állják. Utóbbi hátránya, hogy ebben az esetben minimális mértékben le kellene faragni a gazdák közvetlen jövedelemtámogatásából.