Afganisztán: több hónapos viszály után hatalommegosztás

Vasárnap megszületett az az egyezmény, amelynek értelmében végre pont kerülhet a hónapok óta tartó politikai konfliktus végére, amelyben a két fél választási csalással vádolta egymást. Azonban a kulcsfontosságú kérdések megoldásában való együttműködés sikeressége igencsak bizonytalannak mondható.

A három hónapja tartó politikai krízist követően vasárnap Ashraf Ghani és Abdullah Abdullah megegyeztek egymással: Ghani váltja Hamid Karzait az elnöki székben, míg Abdullah egyfajta miniszterelnöki szerepet tölthet be, írja a BBC. 

A 2014-es afgán elnökválasztás áprilisban vette kezdetét. Az afgán politikai folyamatoknak megfelelően nem zajlott zökkenőmentesen az ország új vezetőjének megválasztása: az első fordulót a korábbi pénzügyminiszter, Ashraf Ghani nyerte, míg a másodikat Abdullah Abdullah, korábbi külügyminiszter, természetesen mindketten csalással vádolták a másikat. A kettejük közti harc egyre inkább elharapódzott egy olyan időszakban, amelyben veszélyt jelentenek a tálibok, napirenden van a szövetséges alakulatok kivonása az országból, és aláírásra vár az a megállapodás (BSA – Bilateral Security Agreement), amelynek részeként néhány ezer fős amerikai sereg marad az országban tanácsadási és kiképzési feladatok ellátására.

A polgárháborús helyzet elkerülésének érdekében John Kerry amerikai külügyminiszter személyesen utazott az országba, hogy közvetítsen a két fél között. Kerry sikerrel békítette ki a feleket, a szavazatok újraszámlálására is sor került, bár a számokat azóta sem hozták nyilvánosságra. Egyes információk szerint Ghani a szavazatok három százalékát elcsalta, míg mások tíz százalékot is említenek.

Vasárnap azonban a két fél megegyezett, és egy új konstrukciót hoztak létre, amelynek középpontjában a hatalommegosztás áll. Ennek értelmében az ország elnöke Ashraf Ghani lesz, aki a stratégiai irányvonalakat fogja megszabni, míg a napi feladatokat, a kormány irányítását, illetve az irányvonal végrehajtását a kvázi miniszterelnöki jogkörökkel felruházott személy – aki vagy Abdullah Abdullah lesz, vagy ő jelöli ki – fogja ellátni. A kormány tagjai a miniszterek, a miniszterelnök és két helyettese, akiket az elnök nevez ki. A kinevezések tekintetében adódtak viták a felek között, azonban e téren is megállapodás született: Abdullah és Ghani a legfőbb pozíciók birtokosait közösen jelölik, a paritás elvének megfelelően. A miniszterelnök a kormány vezetője, aki felelős az elnöknek. Emellett mindkét fél elismerte, szükség van egy új választási törvény kidolgozására.

 A megállapodás ellenére ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy zökkenőmentesen fog működni így a rendszer. Nagy kérdés, hogy a két fél hogyan értelmezi saját szerepét, hogyan kíván együttműködni a másikkal, illetve folyamatos egyeztetésre vannak utalva a felek, amely – ismerve az elmúlt hónapok eseményeit – nem feltétlenül fog olajozottan működni. Bibi Hameeda Yousufi, a parlament egyik tagja úgy nyilatkozott, hogy „ez a kormányzat hiábavaló és hamarosan össze fog omlani”, valamint a kinevezésekre utalva hozzátette: „biztos vagyok benne, hogy a miniszterek, illetve más magas rangú tisztségviselők kinevezése politikai döntés lesz, e téren pedig mindkét vezető szembe helyezkedik egymással.” 

Mohamed Isaqzadeh politikai elemző is úgy érvelt, hogy a vezetés megosztottsága miatt komoly verseny lesz a két fél között. Továbbá az új vezetésnek olyan kérdésekre kell megoldást találnia, mint a tálibok jelentette veszély, az adóbevételek növelése a pénz szűkében lévő kormány miatt, valamint az életszínvonal javítása, írja a Reuters. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa. Komoly problémát jelent a kábítószer-kereskedelem virágzása, a közszolgálatatások alacsony kielégítettsége, a korrupció magas szintje, a terrorizmus, valamint az a tény, hogy Afganisztán – ahogy a történelemben sokszor – ma is a regionális hatalmi játszmák egy fontos színtere Irán, Pakisztán és India számára is, így ezen államok érdekei is alakítják és befolyásolják az országban zajló folyamatokat. Ahogy egy afgán parlamenti képviselő fogalmazott: „ellenséges és szomszédos államaink már alig várják, hogy ez az egyezmény összeomoljon.”

A számos kérdőjel ellenére ugyanakkor véget ért a hónapok óta zajló politikai vita, felállt végre egy új kormány, valamint lehetőség nyílik az USA-val való megállapodás megkötésére (BSA), amelynek értelmében tízezer fős csapat marad az országban. Az egyébként is instabil államban ez kulcsfontosságú, hiszen a tálibokhoz köthető szélsőséges csoportok állandó kihívást intéznek a mindenkori afgán vezetéshez. Emellett pedig az afgán történelem sajátossága, hogy az ország modern értelemben államként csak addig tudott működni, míg valamely külső hatalom vagy hatalmak pénzzel, fegyverekkel, segélyekkel támogatták. Ezért mind biztonsági, mind pedig pénzügyi szempontból elengedhetetlen az amerikai erők maradása, illetve a számos nemzetközi befektetés (kínai befektetések, TAPI-vezeték) megléte.

Az új hatalmi konstrukció rendezte a választások óta tartó vitát a két fél között. Kulcskérdés lesz azonban a továbbiakban, hogy a két vezető milyen módon fog tudni együttműködni egymással, hiszen számos kérdésben egymásra vannak utalva és konszenzus híján aligha lesznek megoldhatók az országot érintő legfontosabb kérdések. A tálibok kifejezték nem tetszésüket az új kormány iránt, hangsúlyozva, hogy folytatják tevékenységüket mindaddig, míg „felszabadítjuk nemzetünket a megszállás alól és utat nyitunk egy tiszta iszlám kormányzásnak”, mondta a tálibok szóvívője, Zabihullah Mujahid.