Az „oroszbarát” Mogherini a favorit Ashton utódlására

Az Oroszország elleni szankciók fokozásáról dönthetnek szerda esti rendkívüli csúcstalálkozójukon az EU28-ak állam- és kormányfői, akik személyi kérdésekben is megpróbálnak majd zöldágra vergődni, egyelőre bizonytalan kilátások mellett.

Nem utolsósorban külső (amerikai) nyomásra újabb szankciókkal sújthatják Moszkvát az Európai Unió vezetői, amikor szerda este Brüsszelben rendkívüli összejövetelt tartanak.

Diplomáciai források jelzése szerint Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke egy „kiegyensúlyozott csomagot” készül az állam- és kormányfők elé terjeszteni, ami részben orosz magánszemélyek és cégek egy eddiginél is szélesebb körére terjeszthetné ki a büntetőintézkedéseket, továbbá befagyasztaná uniós és nemzetközi pénzügyi intézmények, például az Európai Beruházási Bank által Oroszországban indítandó új projektek finanszírozását. Szó van továbbá a Moszkva által Ukrajnától erővel elcsatolt Krím-félsziget ellen hozott export- és importkorlátozások kiterjesztéséről is, mintegy az oroszok emlékezetébe vésve azt, hogy az EU nem tért napirendre az Ukrajna szuverenitását megsértő akció felett.

Nevük mellőzését kérő diplomáciai források kitartanak amellett, hogy a szerdán várható újabb intézkedések sem jelentik még az uniós szankciós rezsim harmadik szakaszba léptetését, amikor már komplett orosz gazdasági és ipari ágazatokat sújtanak a szankciók. Az idézett források ugyanakkor elismerték azt, hogy nem lehet világos választóvonalat húzni a szankciók második és harmadik szakasza között.

Brüsszelben arra is felhívják a figyelmet, hogy az oroszellenes intézkedéseknek még ez az a fokozata, ami körül konszenzust lehet a különböző megközelítésű tagállamok között teremteni.

Az orosz szankciókhoz való hozzáállás kérdése közvetve a rendkívüli csúcs másik nagy témáját, uniós intézmények új vezetőinek a kinevezését is érinti. Néhány közép- és kelet-európai tagállam, közülük is leghangosabban a balti országok ugyanis ellenzik az olasz Federica Mogherini kinevezését Catherine Ashton utódjaként az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének. Elutasításuk fő oka, hogy Róma és az olasz diplomácia vezetője túlságosan is kesztyűs kézzel bánik Oroszországgal. Éppen ellenkező előjellel a poszt egyik korábbi várományosának, a lengyel Radek Sikorskinak az ambícióit pedig az törheti ketté, hogy a Moszkvával kapcsolatos EU-stratégiát illetően a héják táborába tartozik.

A szocialista pártcsaládhoz tartozó Mogherini jelöléséről mindenesetre már megállapodtak azoknak a tagállamoknak a vezetői, ahol balközép kormányok vannak hatalmon.

Herman van Rompuy korábban jelezte, hogy a bizottsági elnökjelölttől eltérően a másik két kulcsposztra (az Európai Tanács elnökének és a főképviselőnek a tisztségébe) konszenzussal szeretne döntést hozni, elkerülve azt, hogy bárkit is leszavazzanak, ahogy az legutóbb Jean-Claude Juncker jelölésekor történt. Ettől függetlenül nem kizárt, hogy tagállami kérésre mégis lesz szavazás, és ebben az esetben a tagállamok minősített többségének támogatása szükséges a döntéshez. Az erőviszonyok ismeretében mondta szerda délelőtt egy tagállami diplomata, hogy Federica Mogherininek reális esélye van a jelölésre.

Mivel a kül- és biztonságpolitikai főképviselő is tagja az Európai Bizottságnak, és a kedden az EP által megválasztott Juncker a hónap végéig össze szeretné állítani biztosainak névsorát, a szerdai EU-csúcs minimális programja Ashton utódjának a megválasztása volt, amibe mellesleg a Bizottság leendő elnökének is beleszólása van.

Továbbra is függőben volt ugyanakkor az, hogy a vezetők esetleg már most meg tudnak majd állapodni az év végén távozó Herman Van Rompuy utódjáról és állandó elnököt állítanak-e az eurócsoport élére. „Ebben a pillanatban minden kérdés nyitott, sok függ majd, milyen javaslatot tesz le az EiT elnöke az asztalra” – jegyezte meg egy magas rangú forrás.