Bosznia-Hercegovina választási rendszere diszkriminatív

Sérti a diszkrimináció tilalmának elvét, hogy a bosznia-hercegovinai jog értelmében nem indulhatott sem a képviselőházi, sem az elnökválasztáson olyan nő, aki nem volt hajlandó kinyilvánítani, hogy az államalkotó kisebbségek közül melyikhez tartozónak vallja magát – derül a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott keddi, elsőfokú ítéletből.

Az ítéletről készült közlemény ismerteti, hogy az ország alkotmánya különbséget tesz az emberek között aszerint, hogy valamelyik  “államalkotó néphez”, a szerb, a bosnyák vagy a horvát etnikumhoz, vagy más kisebbséghez tartoznak, emellett pedig az “állampolgár” kategóriába sorolja azokat, akik nem hajlandóak kinyilvánítani, hogy melyik kisebbséghez tartozónak tartják magukat. A parlamenti és elnökségi választásokon pedig csak azok indulhatnak, akik valamelyik “államalkotó néphez” tartozónak vallják magukat.

Azra Zornic megtagadta, hogy nyilatkozzon, mely etnikumhoz tartozik, pusztán bosznia-hercegovinai állampolgárnak tartja magát, így nem indulhatott a választásokon. Ez a bírák szerint sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének diszkriminációt tiltó passzusait.

A bíróság közleménye felidézi, hogy egy korábbi ügyben is hasonló következtetésre jutott. Akkor az volt a kifogás, hogy sem romák, sem zsidók nem indulhattak a választáson. A bírák a kommüniké tanúsága szerint tisztában vannak azzal, hogy az alkotmányba a béke megőrzése érdekében kerültek ezek a kikötések a kilencvenes évek “brutális” háborúját követően, ám úgy vélik, hogy az azóta eltelt időben kialakultak a hatalommegosztás egyéb mechanizmusai, így ezen rendelkezések diszkriminatívnak tekintendők, továbbá sem ésszerű, sem objektív oknak nem tekinthetőek, amiért valaki kizárható lenne a választási folyamatból.

“A tragikus konfliktus után több mint 18 évvel semmi sem indokolhatja ezen vitatott alkotmányos rendelkezések fenntartását” – áll a bíróság közleményében.

“Eljött egy olyan politikai rendszer ideje, amely Bosznia-Hercegovina minden polgára számára biztosítja a jogot a képviselőházi és elnökségi választáson való indulásra, etnikai hovatartozáson alapuló megkülönböztetés és az államalkotó népeknek juttatott előjogok nélkül. Ehhez az alkotmány módosítása lenne szükséges” – szögezi le az Emberi Jogok Európai Bírósága.

Azra Zornic kártérítést nem kért, így nem is kapott. Az ítélet nem jogerős, az ellen mind a panaszos, mind Bosznia-Hercegovina fellebbezhet az úgynevezett Nagykamarához. Az ítélet akkor válik jogerőssé, ha egyik fél sem él a fellebbezés jogával, a bíróság elutasítja a fellebbviteli kérelmet, vagy a Nagykamara is dönt az ügyben.

Kitekintő / MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Feszült a helyzet Ukrajnában, aggódik a G7

A világ hét legfejlettebb iparú országának külügyminiszterei és Josep Borrell, az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn közös állásfoglalásban fejezték ki aggodalmukat amiatt, hogy Oroszország jelentős haderőt vont össze az ukrán határ mentén és az általa önkényesen elcsatolt Krím-félszigeten.

Read More »

Országos járványügyi szabályozásra váltana Németország

A szövetségi kormány várhatóan kedden, egy rendkívüli ülésen fogadja el és terjeszti a törvényhozás elé az új rendszert leíró jogszabályt. A fertőző betegségek elleni védekezésről szóló törvényt módosító javaslat révén a széttartó, tartományonként változó szabályozás helyébe országosan egységes előírások kerülnek.

Read More »