Független Kurdisztán: olajhatalom és Izrael szövetségese?

Az iraki összeomlást kihasználva a kurdok is lendületbe jöttek, és újra ringbe szállnak saját függetlenségükért, melyet egy népszavazással szeretnének megerősíteni. Pénzügyi forrásaikat a Bagdad által igen rossz szemmel nézett olajeladásaikból szeretnék biztosítani, amelyben – a függetlenség kérdéséhez hasonlóan – Izraelben találtak partnerre. Tel Aviv a két nép hasonló, hánytatott sorsa miatt jóbarátként tekint a kurdokra.

Irak lassú összeomlása, az Iszlám Állam (korábban Iraki és Levantei Iszlám Állam, Islamic State of Iraq and the Levant) térhódítása és erősödése az iraki kurdoknak is lendületet adott saját függetlenségük eléréséhez. Maszúd Barzani, a Kurdisztáni Regionális Kormány elnöke felszólította a parlamentet egy függetlenségi választási bizottság felállítására, amely előkészítené a jelenleg félig autonóm régió függetlenségi népszavazását. 

„Ez erősíteni fogja pozíciónkat, és egy erős fegyver lesz a kezünkben”, mondta Barzani. A Gulf News-nak adott telefonos interjújában Vahal Abdul Rahmán iraki kurd tisztviselő azt nyilatkozta, hogy az önrendelkezés az iraki kurdok alkotmányos joga, amely pedig nem a bagdadi központi kormánytól függ.

A népszavazás várható időpontjáról egyelőre nem adtak tájékoztatást, kimenetele azonban a 2005-ös véleménynyilvánító népszavazás eredményének tükrében szinte borítékolható, hiszen akkor a közel kétmillió szavazó mintegy kilencvenkilenc százaléka a függetlenség mellett voksolt.

Arra a kérdésre, hogy milyen reakciót várnak a függetlenségi népszavazás kiírására a nemzetközi közösségtől, Abdul Rahmán úgy felelt, hogy az ügyben „Kurdisztán népe az érintett, nem pedig a nemzetközi közösség. Az önrendelkezési jog a világ összes népét megilleti.”

Barzani felhívása ellen ugyanakkor tiltakozás várható a bagdadi központi kormány, sőt, az Egyesült Államok részéről is. Barzani és John Kerry amerikai külügyminiszter múlt havi találkozóján Kerry felszólította Barzanit, hogy működjön együtt a központi kormánnyal és az Irak szétesése ellen küzdő miniszterelnökkel, Núri al-Malikival. Barzani válaszul azonban kijelentette, hogy nagyon nehezen tudja elképzelni, hogy Irak egyben maradna.

Maliki szerint a kurd parlament lépése elfogadhatatlan, mivel egyértelműen a jelenlegi iraki instabil helyzet kihasználására épül. A kurdokat azért is kritizálják most, mert „kapzsik”, és saját „nacionalista érdekeiket” Irak erejének és egységének rovására kívánják realizálni. 

A függetlenség egyik kulcsa: az olaj

Az Iszlám Államhoz hasonlóan az iraki kurdok is tovább terjeszkedtek Irakban az elmúlt hetek során, mintegy negyven százalékkal növelve korábbi területeik méretét. Birtokukba vették például az Észak-Irakban található olajközpontot, Kirkukot is, miután szunnita lázadók egy csoportja elkergette a központi kormányzatot. 

Arról, hogy a kurd területeken lévő olajkincsből származó bevétel kit illet, mindkét fél másként vélekedik. A bagdadi központi kormány sajátjaként tekint az ország összes olajbevételére, a kurdok azonban szintén jogot formálnak a területükön lévő olajra, az abból származó bevétel pedig lényegesen hozzájárulhat a kurd függetlenség eléréséhez. 

A kurdok már évek óta tárgyalnak különböző olajtársaságokkal és olajcégekkel, köztük a magyar MOL-lal, valamint kötnek szerződést kutatásra és termelésmegosztásra. A MOL például nemrég új irodát nyitott Erbilben, az Irak Kurdisztáni Régió fővárosában, amelynek feladata a cég közel-keleti és afrikai tevékenységének irányítása. 

Nemrég egy egymillió hordó kurd olajat szállító tankhajó hagyta el a törökországi Ceyhan kikötőjét és járta a Földközi-tengert vevőre várva, aki végül Izrael lett. A kurd olaj a fő iraki-török vezetéken keresztül érkezik Törökországba, ahol pedig a hajókra pakolják őket. A ceyhani tározókban jelenleg több, mint kétmillió hordó kurd olajat raktároznak. 

Ezt a kurd-török együttműködést azonban nem nézi jó szemmel a bagdadi központi kormány, hiszen szerintük mindkét fél „nagyon téved, ha azt hiszi, hogy a bagdadi kormány képtelen megvédeni érdekeit, csak mert felfordulás van” az országban. „Az iraki nép nem felejti el azokat, akik összeesküsznek ellene a nehéz időkben. Törökországnak tudnia kell, hogy a tűzzel játszik. Ez Irak vagyonának fosztogatása.”

Ennek hozományaként Irak feljelentette Törökországot a Nemzetközi Kereskedelmi Kamaránál, a kurd kormányt hazai bíróság elé vitte, valamint perrel fenyegeti azokat is, akik megveszik a kurd olajat. A kurd területek olajtartaléka a becslések szerint negyvenötmilliárd hordó, amely a teljes iraki olajvagyon negyede.

A kurd olaj bagdadi jóváhagyás nélküli megvásárlását az USA is rossz szemmel nézi, és minden államot felszólított ennek elkerülésére, hiszen ezzel jogi kockázatnak teszik ki magukat.

Alakuló kurd-izraeli szövetség

A Törökországból kihajózott egymillió hordó kurd olajat végül Izrael vette meg az iraki és amerikai intések ellenére. A hajó az askelóni kikötőbe érkezett, ahol rögtön aznap megkezdték a hordók kirakodását. Arra a kérdésre azonban nem érkezett válasz, hogy a nyersolajat izraeli finomítókba szállították, vagy csupán tárolják későbbi eladásra vagy elszállításra. 

Az olaj megvásárlásával azonban Izraelnek kevesebb vesztenivalója, mint az európai finomítóknak, ugyanis nem köti szerződés az iraki olajra, hiszen Irak is tagja a több arab államot tömörítő Izraellel szembeni olajbojkottnak. 

Évekig volt spekuláció tárgya, hogy vajon Izrael mennyire támogatja a kurd függetlenséget, amely több oldalon is problémákba ütközhet. Június végén azonban Benjámin Netanjahu miniszterelnök kijelentése, miszerint országa teljes mértékben támogatja egy független kurd állam létrehozását, nyilvánvalóvá tette a választ. 

Amjed Rasheed, a nagy-britanniai University of Durham doktorandusza szerint Izrael olyan gyorsasággal ismerné el a független Kurdisztánt, mint ahogy az Egyesült Államok tette Izraellel 1948-as kikiáltásakor: tizenegy percen belül.

A kurdok támogatásával és országuk megalapításával Izrael egy közel-keleti szövetségessel gazdagodhat, amely politikai és gazdasági szempontból is előnyére válhat, ugyanakkor a törökországi kurdok kérdése miatt még inkább elmérgesítheti kapcsolatát Ankarával, amely nem támogatja egy független kurd állam létrejöttét. 

 „A kurdok mindig barátként tekintettek Izraelre, mivel rengeteg kurd zsidó él Izraelben, valamint rengeteg zsidó lakik Kurdisztánban”, nyilatkozta Khaider Domle, a kurdisztáni Duhok Egyetem szakértője.

Emellett Izrael a kurdokkal való barátságot és szövetséget a szerintük nyilvánvaló közös pontra, vagyis a két nép szomszédos országok általi elnyomására építi, sőt, egy izraeli szerző, Arutz Sheva még ennél is tovább megy, hiszen szerinte Izrael egyenesen felelősséggel tartozik a kurd nép felé, akik ugyanúgy a szomszédok pusztításától szenvednek, mint ők.

Elemzők szerint Izrael hatalmas öngólt rúghat a kurdok támogatásával és Kurdisztán elismerésével, hiszen a palesztinok jelen helyzete jobban hasonlít a kurdokéhoz, mint az izraelieké. A kurdok önrendelkezési jogának támogatása és államuk elismerése pedig egyértelműen magával vonná a következtetést, hogy ha az egyik népnek joga van az önrendelkezésre, akkor ugyanez megilleti a másik népet, vagyis a palesztinokat is.