Tízből csak egy szellemhajó jut el az ígéret földjére

74 ezer zömében az afrikai partok felől érkező menekültet mentett ki a tengerből az olasz haditengerészet és a parti őrség a Mare Nostrum nevű mentőakció tavaly októberi elindítása óta. Tíz menekülteket szállító „szellemhajóból” mindössze egy ér partot Európában, így a tengeren életüket vesztők pontos számát még csak megbecsülni sem lehet – közölte újságírókkal Rómában az olasz haditengerészet főparancsnoka.

Tavaly október elején az eddigi legtöbb áldozatot követelő szerencsétlenségben 366 ember halt meg az olaszországi Lampedúza szigeténél. A hajótörést követően néhány nappal az olasz haditengerészet a parti őrséggel, a rendőrséggel, humanitárius szervezetekkel és más hatóságokkal összefogva Mare Nostrum (A mi tengerünk) néven az ország és az EU történetében példátlan humanitárius műveletet indított el a Földközi-tenger Líbia-Egyiptom és Olaszország közötti szakaszának ellenőrzésére és a lampedúzaihoz hasonló szerencsétlenségek megelőzésére.

A mentőakció nyolc hónapja alatt az olasz haditengerészet és a parti őrség egységei 74 ezer (naponta átlagosan 270), zömében Afrikából érkező menekültet mentettek ki a tengerből, akik szervezett bűnözőknek fizetnek azért, hogy eljuttassák őket Európába. A Földközi-tengeren útra kelő menekültek tényleges számát még csak megbecsülni sem lehet, tekintettel arra, hogy a tapasztalatok szerint minden tíz bevándorlókat szállító csónakból csak egy éri el biztonságban Európát – hívta fel a figyelmet az olasz haditengerészet Róma melletti bázisán Alessandro Foffi altengernagy, a haditengerészet főparancsnoka.

Az embercsempészek két fő útvonalon próbálják eljuttatni a menekülteket Olaszországba. Korábban az egyiptomi Alexandriában volt a legfontosabb kiinduló pont, ahonnan jellemzően nagyobb hajókon csempészték az embereket a Földközi-tenger északi partjára. Michele Saponaro altengernagy szerint a Mare Nostrum névre keresztelt nagyszabású mentőakció egyik legnagyobb eredménye, hogy az alexandriai útvonal beszűkült. Ennek azonban az lett a következménye, hogy megnőtt a másik, a líbiai útvonal jelentősége, ami még nagyobb kihívás elé állítja az olasz haditengerészetet. Líbiából az ottani központi hatalom meggyengülése miatt ugyanis lényegében akadálytalanul kelnek nap, mint nap a tengerre a bevándorlókat szállító úszó alkalmatosságok. Ráadásul alapvetően kisebb méretű csónakokról van szó, amelyeket sokkal nehezebb radarral vagy más eszközökkel felderíteni.

Foffi altengernagy szerint ugyanakkor az összehangolt és koncentrált, légi, tengerészeti és szárazföldi műveletnek és a jobb felderítésnek köszönhetően a hatóságoknak a Líbiából induló „szállítmányok” közül tízből kilencről tudomásuk van, míg néhány évvel ezelőtt éppen fordított volt a helyzet. Líbia azonban a kialakult hatalmi vákuumban jóformán semmit sem tesz a megelőzés érdekében, az olasz flotta pedig csak akkor mehet be a líbiai felségvizekre, ha konkrétan életek megmentéséről van szó.

Az emberi tragédiák szinte mindennaposak, legutóbb néhány napja például 35 holttestet találtak az olasz hatóságok egy bárka mélyén, akik az oxigénhiányban egytől-egyig megfulladtak. „A rabszolgák és a migránsok között az a különbség, hogy miközben az előbbiek épségben történő átadása a csempészeknek is érdekükben áll, hiszen haszonnal jár, addig a menekültek felesleges teherré válnak azt követően, hogy kifizették a „viteldíjat” – mutat rá az olasz tengeri flotta parancsnoka, aki a haditengerészet Róma melletti főparancsnokságán fogadott Brüsszelből érkezett újságírókat.

A Mare Nostrum kezdete óta közel 400 menekültekkel teli csónakot mentettek meg és több mint 300 embercsempész csuklóján kattant a bilincs, akiket Olaszországban állítanak bíróság elé.

A művelet azonban nem csak a vészhelyzetben történő fellépésről, hanem a megelőzésről is szól, aminek érdekében példátlan készültséget rendeltek el a Földközi-tengernek Olaszország területét háromszor meghaladó részén. Lampedúza előtt csak két hadihajó felügyelte a területet, most 5 jól felszerelt hadihajó járőröz folyamatosan a térségben, miközben a haditengerészet légiereje is figyeli a hajók vonulását. Az eszköztárból a robotpilótával irányított drónok sem hiányoznak, és még tengeralattjárót is bevetnek a minél hatékonyabb felderítés érdekében. „Mi nem a rosszban sántikáló, vagy gyanús hajókat figyeljük, hanem minden hajót, ami áthalad a vizeken” – mutattt rá a feladat nehézségi fokára Saponaro altengernagy.

Az olasz haditengerészet központjában négy szituációs terem is található, mindegyiknek megvan a saját szerepe és feladata a példátlan tengeri háborúban. Az egyik teremben futnak össze a különböző módon és forrásokból nyert információk, legyenek azok radarfelvételek vagy titkosszolgálati jelentések. Egy másikban szortírozzák ezeket az információkat és megpróbálják kiszűrni a hajóforgalomból azokat, amelyek fenyegetést jelenthetnek Európa biztonságára, az esetleges terrorakciókat is ideértve. A legnagyobb teremben, ahol hatalmas képernyőkön követik nyomon a forgalmat, pedig a kockázatelemzések alapján operatív döntéseket hoznak: őrhajókat, repülőgépeket, mentőhelikoptereket küldenek ki a helyszínre, ha szükségesnek találják.

Foffi altengernagy és kollégái naponta 110-15-re becsülik azoknak a kereskedelmi és egyéb hajóknak a számát, amelyek valamilyen anomália miatt fennakadnak a szűrőn. Ezekj közül azonban átlagosan jó, ha csak ötöt kell a tengeren is feltartóztatni és leellenőrizni azért, mert például jelentősen eltért az induláskor megadott útvonaltól.

Az olasz hatóságok régi törekvése, hogy minél jobban kiszélesítsék a nemzetközi együttműködést, mert úgy érzik, hogy saját erőből egyre kevésbé képesek megbirkózni a kihívással. Az olasz haditengerészetnek havonta 6-9 millió euróba kerül a Mare Nostrum működtetése. A haditengerészet főparancsnoka szerint az akció a haditengerészet anyagi eszközeinek a 35 százalékát köti le, és a pénzt a kiképzés és a gyakorlatozás rovására kell előteremteni. Róma ezért több segítséget kér az EU-tól, elsősorban annak külső határőrizeti ügynökségétől, a Frontextől.

Bár korábban olasz részről elhangzottak ilyen fenyegetések, a haditengerészetnél nyilvánvalóvá tették, hogy Róma akkor sem állítaná le a humanitárius akciót, ha tovább késne a nagyobb tehermegosztás. „Úgy látjuk, hogy Európa napról napra nagyobb megértést mutat a tevékenységünk iránt” – vélekedett brüsszeli tudósítóknak Foffi altengernagy, az olasz haditengerészet főparancsnoka.