Moszkva és Peking közeledik

Politikai és gazdasági téren is erősödött az elmúlt évben Kína és Oroszország kapcsolata, melyet a közös érdekek a jövőben még szorosabbra fűzhetnek, a fokozódó együttműködés pedig az Egyesült Államokkal kiegészülő hatalmi háromszögre is hatással van. Emellett viszont mélyen beette magát a korrupció a kínai hadseregbe. Mérleget von Szerencsi Ágnes, az MTI sanghaji tudósítója.

A kínai-orosz kereskedelem értéke 2013-ban rekord nagyságúra, 90 milliárd dollárra nőtt, s a becslések szerint akár már az évtized közepén átlépheti a 100 milliárd dolláros határt – hangoztatták a hét elején a két ország kereskedelmi képviselői az észak-kínai Harpinban idén első alkalommal megrendezett Kínai-Orosz Expón. A partnerkeresést is segítő rendezvényen a felek az együttműködés új ágazatokra, így a közlekedésre, az e-kereskedelemre, a csúcstechnológiai berendezésekre, az űrtechnológiára való kiterjesztését szorgalmazták, s mindez központi támogatásra is számíthat.

A gazdasági együttműködés történetébe „mérföldkőként” került be májusban a Vlagyimir Putyin orosz elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök által Sanghajban aláírt 400 milliárd dollár értékű, 30 évre szóló gázszállítási szerződés. A kínai gazdasági sajtó „minden korábbinál szorosabbra fonódó” szálakról cikkezett, s kiemelte: a megállapodás hosszú távon is összeköti az ázsiai szomszédokat. A fejlődő országként mind energiaéhesebb Kína számára energiaellátásának biztosítása és diverzifikálása kiemelt fontosságú, Oroszországnak pedig a kínai partnerség erősítése az ukrán válság miatti viszonylagos elszigetelődése miatt is sikernek számít. Ez a válság a politikai szakértők szerint maga is közelebb hozta egymáshoz a két országot. Kína ugyanis sosem foglalt egyértelműen állást a válság ügyében, az Európai Unió és az Egyesült Államok által szorgalmazott Moszkva elleni szankciókat ugyanakkor nem helyeselte, s a tárgyalásos rendezés szükségességét hangsúlyozta. A konfliktusból a kínai pénzintézetek profitáltak, ezek az intézetek ugyanis nem utasították vissza és nem korlátozták a Nyugaton elutasított, pénzüket külföldön elhelyezni kívánó orosz betéteseket.

Alig pár nappal a májusi gázmegállapodás után Kína és Oroszország a nagyságrendet tekintve sosem tapasztalt közös tengeri hadgyakorlatot tartott, amelyet a Hszinhua hírügynökség szintén az együttműködés erősítésének jeleként jellemzett. A hadgyakorlat nem harmadik ország ellen irányult és nem erőfitogtatásként szolgált, annak célja a hadi kooperáció fokozása és a térségbeli béke elősegítése volt – hangsúlyozta a Global Times. Az orosz elnök májusi látogatását követően számos kínai híradás a kapcsolatok békés jellegét emelte ki, s aláhúzta: az nem irányul a Nyugat vagy az Egyesült Államok ellen. A Zsenmin Zsipao című központi lap úgy fogalmazott: a szorosabbá váló kapcsolatok miatt egyetlen kívülálló országnak sem kell aggódnia, a félelmek „elavult hidegháborús gondolkodásmódot tükröznek”.

A kínai-orosz kapcsolatok alakulása a Peking-Washington-Moszkva hatalmi háromszögre is hatással van. A három nagyhatalom kapcsolata meghatározó a világközösség számára, s míg korábban az orosz-amerikai volt, mára a kínai-amerikai kapcsolat vált stratégiailag fontosabbá a háromszögben – idézi a China Daily napilap amerikai kiadása Zbigniew Brzezinski korábbi nemzetbiztonsági tanácsadót, aki június elején beszélt a témáról az amerikai Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) egyik rendezvényén. A szakértő szerint az orosz szál háromszögbeli gyengülése Kínának előnyös az Egyesült Államokkal szemben, Peking ráadásul bármikor „hasznosíthatja” Moszkvát a kapcsolatrendszerben, ugyanakkor óvatosságból és stratégiai okokból Kína sosem fog nagyon közel kerülni Oroszországhoz. Brzezinski az Egyesült Államokat figyelmeztette: a Kínával való jó kapcsolatra kell törekednie, nem pedig Pekingre mutogatni és kétértelmű megjegyzéseket tenni annak ázsiai térségbeli és nemzetközi szerepéről.

Korrupció a Felszabadító Hadseregben

Átfogó, a legalsóbb szintektől a legmagasabb rangú beosztásokig terjed a korrupció a kínai hadseregben – mutatnak rá az elmúlt hónapok központi vizsgálatai és lebuktatásai.

A helyzet súlyossága a Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) zárt ajtói mögött – a kevés kiszivárgott információ szerint – már évek óta beszédtéma. Egy korábban nyilvánosságra került dokumentum tanúsága szerint Liu Jüen tábornok még 2012-ben a korrupció témájában előadást tartva a PLA vezetőinek tagjai előtt úgy fogalmazott: „Kínát más ország nem tudja legyőzni. Ami képes lehet erre, ráadásul valódi harc nélkül, az a korrupció”. A probléma széles körben jelen van a hadseregben, így a tiszti rangok vásárlásától kezdve a sikkasztásig és a csalásig, a korrupció PLA hatékonyságát veszélyezteti, az egész szervezetre bomlasztó erőként hat – mondta Liu. 

A helyzet javítására a belső kritikák ellenére látszólag nem történt lényegi erőfeszítés, a Hszi Csin-ping elnök által bő másfél éve meghirdetett korrupcióellenes kampány kezdeti szakaszában a hadsereg gyakorlatilag „érintetlen maradt”, miközben politikai körökben a legfelsőbb szinteken is hullottak a fejek. A Global Times című kínai napilap ezzel kapcsolatban ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a visszaélések fokozott letörése igenis megkezdődött a hadseregben is, ám a politikánál kisebb nyilvánosságot és sajtóvisszhangot kapott. Ennek hátterében az áll, hogy a döntéshozók kifejezetten ügyelnek a szervezet hírnevének megőrzésére, és így a visszaélésen kapottak állami hivatalnokokhoz hasonló néven nevezése sem lehetséges – fogalmazott a Global Times. 

Az elmúlt hónapokban azonban ez a gyakorlat változni látszik. Erre utalt a katonai bizottságot vezető Hszi Csin-ping elnök, aki februárban úgy fogalmazott: a hadsereg a korábbinál is szigorúbb felülvizsgálatra szorul, és biztosítani kell azt, hogy a korrupció-ellenes intézkedéseket valóban végrehajtsák. 

Április elején a Hszinhua állami hírügynökség – társadalmi meglepetést keltve – rövid közleményben jelentette be: korrupció, sikkasztás, csalás és hivatali befolyással való visszaélés miatt vizsgálják Ku Jün-sant, a PLA logisztikai osztályának igazgató-helyettesét. Ku pazarló életmódjáról, kétes üzleteiről aztán hamar napvilágot láttak a részletek, ezzel pedig a férfi lett az első, nyilvánosan is megnevezett magas beosztású hivatalnok a hadseregben. Esetét június végén újabb követte: három hónapos vizsgálódást követően a hatóságok korrupciós vádakkal őrizetbe vették a már visszavonult Hszü Caj-hout, a Központi Katonai Bizottság egykori elnökhelyettesét, a PLA parancsnokhelyettesét. Hszü többek között előléptetéseket eszközölt magas összegekért cserébe és hivatali befolyásával is visszaélt, nyugdíjazása utáni „elővétele” a szakértők szerint jelzés értékű is lehet, azt sugalmazza: a bűnösök számára nincs menekvés. 

Ezt az üzenetet támasztja alá a héten a Hszinhua hírügynökség szerkesztőségi cikke is, mely szerint a PLA felett rendelkező Kínai Kommunista Párt nem engedi korrupciót elfedő rejtekek meglétét a hadseregben, sem pedig azt, hogy korrupt bűnösök bárhol is elrejtőzhessenek. 

A hadseregbeli korrupció nemcsak a magas beosztásokban jellemző, az a legalacsonyabb szinteken kezdődik. Tudható például az, hogy a hadseregbe való bekerülés – mely a fiatalok számára a kiszámítható karrier mellett biztos jövedelem forrását, a későbbiekben pedig állami kedvezményeket, jobb munkalehetőségeket jelent – a hivatalos sorozási eljárást megkerülve pénzzel is megoldható. Az MTI tudósítójának információi szerint a PLA soraiba csatlakozás Sanghajban 80 ezer jüan (2,9 millió forint) és 100 ezer jüan (3,6 millió forint) közötti összegbe kerül, melyet a középosztálybeli szülők készséggel kifizetnek. 

Az, hogy Hszi Csin-ping mennyire hatékonyan lesz képes ezt a mélyen gyökerező, átfogó korrupciót felszámolni, az vezetői képességeinek tesztjeként is szolgál majd. A kínai elnök július elsején elhangzott beszédében figyelmeztetett: a korrupció a párt egészének fennmaradását fenyegeti, minden lehetséges eszközzel fel kell lépni ellene. A kampány eddigi menetét példátlannak és egyértelmű sikernek könyvelik el a szakértők megjegyezvén: Hszi valódi változásokra való törekvését tükrözi.