Nyilvánosak lehetnek a pártszámlák

Nyilvános pártszámlák, kampányköltség-korlátozások, ellenőrző bizottság és szankciók. Az új választási szabályokról is dönt a parlament a ma kezdődő ülésszakon.

A jogszabályok végső változatában Robert Kaliňák belügyminiszter tavaly ősztől nem képes megegyezni az ellenzékkel, holott a Smer eredeti tervei szerint már az idei államfőválasztásnak is az új rendszerben kellett volna lezajlania. A kormánypárt egyébként egymaga is elfogadhatja az új törvényt – mivel nem alkotmányos jogszabály, elég a sima parlamenti többség –, viszont Kaliňák konszenzust akar.

A legnagyobb gondot a választások ellenőrzésével megbízott független bizottság összetétele jelenti, amely a pártok kampányfinanszírozását is felügyelné. Gál Gábor ellenzi Kaliňák elképzelését, mely szerint a 14 tagú testület elnökét és alelnökét a parlament választaná. „Jobb lenne, ha a bizottság maga választaná meg a vezetőit” – véli a Híd képviselője. A bizottságba öt-öt tagot jelölhet az ellenzék és a kormánypárt, egyet-egyet pedig a Főügyészség, az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság és a Számvevőszék.

Mivel hét hónap alatt nem sikerült konszenzusra jutni, nem valószínű, hogy a ma kezdődő ülésszakon egyezség akakul majd ki – az ellenzékiek már jelezték, milyen módosításokat nyújtanak be a tervezethez. Az SaS indítványa a szavazatok mandátumokra való átszámítását változtatná meg. Martin Poliačik szerint meg kell szüntetni az úgynevezett választási paradoxonokat. A jelenlegi rendszer ugyanis lehetővé teszi, hogy egy párt több képviselői helyhez jusson, mint azok a pártok, amelyek nála valamivel több szavazatot szereznek. Poliačik Vladimír Dančišin blogjával példálózik, amely több választási paradoxonra is rámutat. „Képzeljük el, hogy a 2012-es parlamenti választásokon a Smer 100, az SDKÚ 500, az OľaNO 6000, az SaS 6000 a Híd pedig 7500 szavazattal kapott volna többet, a KDH viszont 100-zal kevesebbet. Azt várnánk, hogy egyetlen párt szerez kevesebb képviselőt, a KDH. Pedig nem, ők eggyel többet kapnának annál, mint amennyit valójában 2012-ben kaptak” – magyarázta Dančišin. Ez a mandátumelosztás matematikai módszertana miatt van, ám emiatt legfeljebb eggyel több vagy kevesebb képviselői helyet szerezhet egy-egy párt. Ha javaslata nem megy át, Poliačik kész az Alkotmánybírósághoz fordulni.