Politikai mezőbe nyomja az EP a Bizottságot

Abból a politikai családból kell kikerülnie az Európai Bizottság következő elnökének, amelyik képes lesz maga mögé állítani a szükséges minősített többséget az Európai Parlamentben – jelezte közös nyilatkozatában a három legnagyobb parlamenti frakció vezetője.

Az Európai Parlament három legnagyobb pártcsoportjának elnökei közös nyilatkozatban próbálták pontosítani azokat az elveket, amelyeket a következő bizottsági elnök személyének kiválasztásánál szerintük figyelembe kell majd venni. A néppárti Joseph Daul, a szocialista Hannes Swoboda és a liberális Guy Verhofstadt közös nyilatkozata egyes vélemények szerint azt a törekvést tükrözi, hogy ne engedjék meg, hogy az Európai Tanács – amely a parlamenti választások eredményének figyelembe vételével hivatalosan jelöltet állít majd a posztra – kiénekelje a sajtot a képviselők szájából, és másképpen értelmezze a szerződés erre vonatkozó, nem egészen világos rendelkezéseit.

A három parlamenti tenor először is leszögezi, hogy a május végi EP-választásokat követően lehetőleg minél rövidebb időn belül készek a párbeszédre és a konzultációkra (az EU-szerződéshez csatolt 11-ik számú nyilatkozat betűjének megfelelően és szellemében) a bizottsági elnök jelölésének procedúrájáról.

Emlékeztetnek rá, hogy a nyilatkozat értelmében „az Európai Parlament és az Európai Tanács közös felelősséget viselnek az EB elnökének megválasztásához elvezető folyamat zökkenőmentes lebonyolításáért”. „Az EP és az Európai Tanács képviselői ennek megfelelően lefolytatják a szükséges konzultációkat” – szól az idézet.

A nyilatkozat a továbbiakban kísérletet tesz annak értelmezésére, hogy mit is jelent az EP-választások eredményének figyelembe vétele. A három vezető szerint a Bizottság következő elnökének (illetve az erre a posztra hivatalosan jelölt személynek) abból a politikai családból kell érkeznie, amely képes a szükséges minősített többséget felmutatni az Európai Parlamentben. (Tehát nem azt mondják, hogy a választáson a legtöbb szavazatot kapott párt jelöltje lenne jogosult automatikusan a bizottsági elnöki szék elfoglalására). Ugyanakkor azt is hozzáteszik, hogy ennek a minősített többségnek a létrehozására a választáson legtöbb szavazatot kapott és ezzel legerősebb pártcsoport jelöltje tehet majd elsőként kísérletet.

Ebből egyúttal az is következik, hogy ha mondjuk a Néppárt lesz a legerősebb párt, de a jelöltje nem lesz képes minősített többségi támogatást (egyfajta koalíciót) összehozni, akkor a második legerősebb párt jelöltje tehet erre kísérletet.

Mindez elemzők szerint eléggé parlamenti központú értelmezése a szerződésnek, és az Európai Tanács szerepét gyengíti a procedúrában. Emlékezetes, hogy Herman Van Rompuy, EiT elnök május 27-re, két nappal az EP-választások után rendkívüli EU-csúcsot hívott össze a kérdés megvitatására.

A frakcióvezetők nyilatkozata azt is nyomatékosítja, hogy a belső parlamenti egyeztetési folyamat eredményének fényében az EP javaslatot tesz majd az Európai Tanácsnak az intézményközi konzultációk lefolytatására a 11-ik számú nyilatkozattal összhangban.

„A Bizottság következő elnökének megválasztása egy átlátható folyamat eredménye és nem pedig zárt ajtók mögötti alkuk eredménye kell, hogy legyen” – szögezi le a hármak nyilatkozata.

Jean-Claude Juncker, az Európai Néppárt hivatalos jelöltje a Bizottság élére a hétvégén egy berlini rendezvényen megnyilvánult a kérdésről. „A szerződések világosan fogalmaznak: a következő elnök személyére a májusi választások kimenetelének fényében kell javaslatot tenni, akit aztán az Európai Parlament többségének kell megválasztania. Ez az EPP ötlete volt, az EPP harcolt egy demokratikusabb Európáért és egy politikusabb Bizottságért. Senki más nem lehet elnök júliusban, függetlenül attól, hogy rólam vagy Schulzról van szó. Minden más a tagállami bürokraták agyszüleménye” – szögezte le a volt luxemburgi miniszterelnök.

Juncker komoly politikai hibának nevezte azt, hogy Martin Schulz, a szocialisták jelöltje a harmadik egymást követő évben megengedné Franciaországnak, hogy túllépje a 3 százalékos hiányküszöböt. „Ez szembemegy a stabilitási és növekedési paktummal, amit az Eurócsoport elnökeként én írtam” – jelentette ki a néppárti jelölt.

Juncker az eurókötvényről azt mondta, hogy arra bizonyosan nem kerül sor a következő öt évben. Az eurókötvényekről szerinte csak akkor lehet elgondolkozni, ha a tagállamok költségvetését és gazdaságpolitikáit a közösségi módszer alá vonják, amelyben az EU ellenőrizni tudja a tagállamok fiskális politikáját.

„Aki blokkolja a twittert az nem kész az EU-ra” – mondta Juncker a török EU-csatlakozásról.