Levélszavazás – Mi lehet a probléma?

A zökkenőmentes szavazás érdekében számos fórumon és csatornán próbálták tájékoztatni a szükséges információkról azon külhoni szavazókat, akik előzetesen kérték felvételüket a központi névjegyzékbe. A névjegyzékbe való felvételt, a szavazást megelőző 15. napig volt lehetőségük kérni. Azon állampolgárok, akik jelezték szavazati szándékukat a magyarországi országgyűlési választásokon, azok kaptak egy választási levélcsomagot, amellyel szavazhatnak pártlistára. A csomagok postai úton érkeztek meg, de akár választhatták annak személyes átvételét a konzulátusokon is. A külhoni lakcímmel rendelkező választópolgárok kérhették a levélcsomagot a csíkszeredai, illetve a kolozsvári főkonzulátusra. A határon túli magyarság számára a választás március 23-án vette kezdetét.

A szavazási levélcsomag tartalmaz egy részletes tájékoztatást a szavazás módjáról, az azonosításhoz szükséges nyilatkozatot és magát a szavazólapot. Valamint találhatunk a csomagban két borítékot. Az egyik boríték – az úgynevezett belső boríték – a kitöltött szavazólap számára van mellékelve. Ezt a belső borítékot kell elhelyezni a kitöltött azonosító nyilatkozattal együtt a második borítékba, amely a Nemzeti Választási Iroda (NVI) címével ellátott válaszboríték. A kitöltött levélcsomagokat az erdélyi választók március 24. és április 4. közötti munkanapokon a csíkszeredai és a kolozsvári főkonzulátuson adhatták le. Illetve lehetőség van még leadni, április 6-án, vasárnap 6 és 19 óra között mindkét főkonzulátuson. Leadásnál nem feltétel a személyes jelenlét, ugyanis a választópolgárok itt az általuk megbízhatónak vélt személy által is leadhatják szavazatukat.

A szavazatok konzulátusokra történő eljuttatásában segítséget ajánlottak fel, a falvakban szolgáló lelkészek zöme. Természetesen a politikai pártok is jelezték önzetlen segítségüket a szavazatok eljuttatásában, így az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is egyaránt felajánlotta közreműködését. Az utóbbi lelkesedése a május 25-i európai parlamenti választásokkal is többek között magyarázható. Budapestről tájékoztatták az erdélyi szavazókat arról is, hogy a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) emberei is rendelkezésükre állnak ez ügyben.

Ezen kívül lehetőség volt a postai úton történő szavazásra is. Azonban inkább biztatták a helybélieket a szavazataik konzulátusokra történő eljuttatásában mintsem, hogy a postán próbálják meg beküldeni azt. Ennek számos oka volt. Legfőképpen az idő rövidsége miatt, mivel legkésőbb az ilyen módon elküldött szavazatoknak április 5-én éjfélig kell megérkezniük a Nemzeti Választási Irodába, Budapestre.

A Nemzeti Választási Irodában március 31. megkezdődött a beérkező levélszavazatok ellenőrzése. Azonban az eddig beérkezett levélszavazatok között kimagasló azok száma, amelyek formai vagy tartalmi hibával lettek kitöltve. Még nem a feldolgozásuk vette kezdetét, ugyanis az április 6-án, a szavazás lezárását követően történhet majd meg. Most még csak az úgynevezett külső, szállítóborítékok ellenőrzése történik, amely az azonosító nyilatkozatot tartalmazza. Ezt a nyilatkozatot vetik össze a levélben szavazók névjegyzékével. Azonban már itt számos hibával találkoznak, amely következtében már érvénytelennek kell tekinteni a szavazatokat. A legtöbb hiba a Nemzeti Választási Iroda tájékoztatása alapján, hogy az azonosító lapot és a szavazólapot nem a megfelelő borítékba helyezik el a szavazók. Valamint gyakran fordul még elő, hogy esetleg nem zárják le a borítékot és úgy érkezik be, vagy elfelejtik aláírni a szükséges helyen, vagy az anyja neve rovatba, nem a leánykori név kerül feltűntetésre, hanem annak asszony neve.

Február elejéig 510 ezren szerezték meg a magyar állampolgárságot. A Nemzeti Választási Iroda tájékoztatása alapján ebből, 194 903 külhoni magyar kérte felvételét a központi névjegyzékbe. NVI közölte, hogy az eddig beérkezett és ellenőrzött levélszavazatok közül, minden negyedik már érvénytelen. Ha a szavazók arányában és ezt a hibaarányt továbbra is tartva nem történik komolyabb változás, akkor az innen érkező szavazatok még inkább kevésbé lesznek befolyásoló tényezők a mandátumok alakulásában.

Joggal merülhet fel bennünk a kérdés, hogy ha már lehetőséget biztosít a magyar állam a külhoni szavazók számára, illetve ehhez szükséges eszközöket és fórumokat is biztosít, akkor mégis miért nem hatékony. Hatékonyságát nem feltétlenül az általuk megszerezhető mandátumok szemszögéből szükséges tekintenünk. A sok érvénytelen szavazat jelenthet csupán emberi figyelmetlenséget, de akár azt is, hogy maga a levélszavazás elképzelése még gyerekcipőben jár. Felróhatjuk akár azt is, hogy maga a rendszer figyelmetlen egy másik környezet sajátosságait illetően, vagy akár azt, hogy nem kezeli azt helyén – gondolhatunk itt arra, hogy a helyi szokásnak megfelelően, asszonynevet írnak az anyja leánykori neve helyett.