Megegyezett Kijev az IMF-fel

14-18 milliárd dollár hitelt nyújt Ukrajnának a következő két évben a Nemzetközi Valutaalap a gazdasági reformprogram végrehajtásáért cserébe, amelyről csütörtökön állapodott meg szakértői szinten az IMF Kijevvel. Ukrajnának mindent egybevetve 27 milliárd dollár pénzügyi támogatást nyújthatnak a nemzetközi közösség tagjai és a pénzintézetek.

Szakértői szinten megállapodott csütörtökön az IMF a kijevi kormánnyal egy ambiciózus gazdasági reformprogramról, amelynek végrehajtásáért cserébe a Nemzetközi Valutaalap 2014 és 2016 között, tehát két évre 14-18 milliárd dollár hitelt nyújthat Ukrajnának. A készenléti hitelről elért megállapodásról Nyikolaj Georgiev, az IMF ukrajnai missziójának a vezetője számolt be a sajtónak.

Az IMF-kölcsön végleges összegét akkor határozzák majd meg, amikor ismertté válik az Ukrajnának szánt több- és kétoldalú hitelek pontos összege. A valutaalap szerint a program elfogadása nyomán Ukrajna a következő két évben 27 milliárd dollár nemzetközi pénzügyi támogatásban részesülhet.

A technikai szinten elért megállapodást még hivatalosan is jóvá kell hagynia az IMF igazgatóságának és a végrehajtó testületnek is. Utóbbi várhatóan áprilisban adja majd áldását a megállapodásra, de az ukrán hatóságoknak ezt megelőzően még el kell fogadniuk egy, a prioritást élvező akciókról szóló átfogó csomagot, amelynek célja a gazdaság stabilizálása.

Az Európai Bizottság szóvivője útján üdvözölte csütörtökön a szakértői szinten elért megállapodást. Simon O,Connor közölte, hogy a következő napokban az EU és az ukrán hatóságok véglegesíteni fogják azt az egyetértési memorandumot, amely alapján Kijev előreláthatóan júniusban hozzájuthat az összesen 1,6 milliárd euró összegű uniós makroszintű pénzügyi támogatás első részletéhez. A tagállami nagykövetek csütörtökön jóváhagyták a Bizottság makroszintű támogatásra vonatkozó javaslatát.

Az IMF közleménye hangsúlyozza, hogy Ukrajna makrogazdasági egyensúlyi hiányai 2013 folyamán fenntarthatatlanná váltak. A fizetőeszköz, a hrivnya közelmúltig a dollárhoz kötött és túlértékelt árfolyama a GDP 9 százalékára tornászta fel a folyó fizetési mérleg hiányát, és a versenyképesség hiányával együtt az export és a GDP stagnálását idézte elő. A jelentős külső adósság és a nemzetközi pénzpiacokhoz való korlátozott hozzáférés miatt az ország devizatartalékai 2014 elejére kritikusan alacsony szintre, mindössze kéthavi import finanszírozására elegendő szintre süllyedtek.

Az IMF szerint érdemi politikai intézkedés hiányában a központi büdzsé és az állami tulajdonban lévő gázipari vállalat, a Naftogaz hiánya 2014-ben együttesen a GDP 10 százaléka fölé ment volna.

A valutaalap szakértői úgy vélik, hogy bár az elmúlt hónapok erős gazdasági és politikai megrázkódtatásait követően Ukrajnában sikerült valamelyest stabilizálni a helyzetet, „az ország nehéz kihívások előtt áll”. Első lépésként az Ukrán Nemzeti Bank februárban eltörölte az árfolyamhorgonyt. Ez a februári és márciusi intézkedésekkel együtt segített stabilizálni a tőkepiacokat és képes volt biztosítani a legfontosabb költségvetési kifizetéseket. „A gazdasági kilátások ugyanakkor vészjóslóak, a gazdaság visszaesik a recesszióba. Miközben az ország el van vágva a piacoktól, 2014-ben és 2015-ben jelentős mértékű külföldi adósság jár le” – mutat rá közleményében az IMF.

Az ukrán kormány gazdasági reformprogramja a makrogazdasági stabilitás helyreállítása mellett az ország egészséges kormányzásának és a fenntartható gazdasági növekedésnek a biztosítására irányul, úgy, hogy közben megvédjék a társadalom legelesettebb rétegeit. Az IMF szerint a program az alábbi területeken irányoz elő reformokat: monetáris és árfolyam politika, pénzügyi ágazat, fiskális politikák, energia szektor, kormányzás, átláthatóság és üzleti környezet.

A monetáris politika a belső árstabilitás megteremtését célozza a rugalmas árfolyam fenntartása mellett. Ez a valutaalap szerint hozzájárul majd a külső egyensúlyi problémák felszámolásához, a versenyképesség javításához, elő fogja mozdítani az exportot és a növekedést, és meg fogja könnyíteni a külső tartalékok fokozatos helyreállítását.

A pénzügyi szektor reformja három fő célra fókuszál. Először is a bankok likviditásának és tőkeellátottságának a biztosítására. Kettő: a jegybank szabályozói és felügyeleti keretének kijavítására. Három: a rosszul teljesítő hitelek kigyomlálására a bankszektorból.

A költségvetés oldalán első szakaszban, rövid távon a kiadásoknál új prioritásokat határoznak meg, amit középtávon mélyebb fiskális kiigazításnak kell követnie. A költségvetés 2014-es kezdeti stabilizálását a bevételi és a kiadási oldalt egyaránt érintő vegyes intézkedésekkel szavatolnák. 2015-ben és 2016-ban egy fokozatos, elsősorban a kiadási oldalra koncentráló fiskális kiigazítást terveznek, amelynek ütemét az IMF szerint legalábbis a gazdasági talpra állás ritmusához igazítják majd hozzá és hangsúlyt helyeznek a kiszolgáltatott csoportok védelmére. Az államháztartás hiányának a terv szerint 2016-ra a a GDP körülbelül 2,5 százalékára kellene csökkennie.

Az energiaágazat reformja három fő célt követ majd. A szektor által (szubvenciók révén) a költségvetésre gyakorolt terhek csökkentését; új beruházások vonzását és az energiahatékonyság javítását. A közlemény a földgáz kiskereskedelmi árainak és a fűtési díjaknak a bekerülési költségekhez való teljes mértékű hozzáigazítására vonatkozó kötelezettségvállalást nevezi a kulcsnak, hozzátéve, hogy e cél elérése azonnali lépést kíván. Egyes hírek szerint a háztartások villany- és gázszámlája május 1-től 50 százalékkal nőhet, a kiszolgáltatott fogyasztók esetében azonban szociális védőhálót alkalmaznak. Ennek egy formája lehet az ársapka, vagyis bizonyos árszint felett támogatást kapnának a sérülékeny fogyasztók.

A jelenlegi ukrán rendszerben brutálisan szubvencionálják a háztartások és a főleg korlátozott számú oligarcha kezében összpontosuló ipar energiafogyasztását. Az energetikai reform része a Naftogaz pazarló és átláthatatlan működésének és szerkezetének átalakítása, és az energiafogyasztás csökkentése.

A program további részei a kormányzás megerősítését, az átláthatóság és az üzleti környezet javítását célozzák. A tervezett lépések közé tartozik egy új közbeszerzési törvény elfogadása a meglévő jogi kiskapuk bezárásával; a cégek áfa-visszatérítését megkönnyítő rendszer létrehozása, továbbá a Naftogaz könyveinek negyedéves független vizsgálata.

Az IMF a korrupcióellenes és a kormányzási keretre vonatkozó átfogó diagnózist is el fog készíteni, aminek része lesz az igazságszolgáltatás és az adóhatóság átvilágítása.