Az Egyesült Államok kisegíti Európát

A világ legfejlettebb gazdaságait tömörítő G7-ek – az Egyesült Államok, Kanada, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Japán – hétfőn Hágában jelezték, hogy készen állnak további szankciók bevezetésére Oroszországgal szemben. Hogy alakult a nyugati szankciós politika a héten?

A vezetők a globális nukleáris leszerelési csúcsra érkeztek a holland városba. A G7-csoport mélyen elítéli Oroszország krími annexióját és hivatkozással a nemzetközi jogra továbbra sem ismeri el azt. Az 53 ország részvételével zajló nukleáris csúcs alkalmával 35 ország vállalt kötelezettséget a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség biztonsági előírásainak saját jogrendszerébe történő átültetésére. Oroszország, India és Kína azonban nem szerepelt a kötelezettséget vállalók között.

Az atomcsúcs egyébként „amerikai találmány”: az első atomkonferenciát Barack Obama felvetésére Washingtonban tartották, 2010-ben.

Az oroszok egyelőre kötik az ebet a karóhoz, de talán valamiféle előrelépésnek számít, hogy március 21-én az EBESZ mind az 57 tagállama, köztük Oroszország is elfogadta a döntést egy EBESZ megfigyelő-misszió Ukrajnába küldéséről. A G7-ek Oroszország ezen lépését pozitívan értékelték, a 100 fős misszió azonban csak Ukrajnában fog tevékenykedni. A Krím-félszigeten nem folytathat megfigyeléseket, tekintettel arra, hogy „az már Oroszországhoz tartozik”.

Barack Obama amerikai elnök szerdán tárgyalt Brüsszelben az EU vezetőivel – Herman Van Rompuy-el, az Európai Tanács elnökével és José Manuel Barroso bizottsági elnökkel. A találkozó napirendjén többek között olyan fontos témák szerepeltek, mint az ukrán válság, valamint az energiapolitika. Obama jelezte, hogy Amerika készen áll az EU oroszországi energiafüggőségének csökkentésére, amelyet felgyorsíthat a tervezett amerikai-EU szabadkereskedelmi megállapodás aláírása. Az elnök megerősítette, hogy az Egyesült Államok legfontosabb partnere Európa és úgy véli: a krími helyzetet Oroszország még mindig vissza tudja fordítani, ha akarja. Kérdés, hogy ez a lehetőség egyáltalán megfordult-e Putyin elnök fejében? A szabadkereskedelmi megállapodás megkönnyítené az amerikai palagáz Európába irányuló exportját, amelyre a visegrádi országok is igényt tartanának, ugyanis az európai, különösen a közép- és kelet-európai vezetők tartanak egy esetleges – a 2009-ben tapasztalthoz hasonló – gázellátási válságtól. Ez eddig is visszatartó erő volt az Oroszország ellen irányuló uniós szankciók terén.

Oroszország további elszigetelődését jelzi, hogy Brüsszelben tartják majd meg a korábban Szocsiba tervezett G8-találkozót is, mégpedig úgy, hogy a Krímet annektáló ország kizárásával G7-re szűkítik azt. Oroszország persze nem járna jól, ha kizárnák a világgazdaságból. Úgy tűnik, hogy az energiafüggőség oda-vissza fennáll: az orosz export 90 százaléka olaj, gáz és nyersanyagok eladásából származik. Vajon Oroszország meddig tart ki az Eurázsiai Unió gondolata mellett?

Obama pénteken felszólította Moszkvát, hogy vonja vissza a fegyveres erőket az orosz-ukrán határ mellől és kezdjen közvetlen tárgyalásokat a kijevi kormánnyal. Az orosz csapatok összevonása azonban nem áll le Ukrajna keleti határainál. Xi Jinping kínai elnök is Ukrajna területi integritása mellett foglalt állást és felszólította Oroszországot a nemzetközi jog tiszteletben tartására, azonban az ENSZ Biztonsági Tanácsában a krími referendum elítéléséről tartott szavazásnál tartózkodott.

Európa kelet felé tekint

Az unió Moldovával és Grúziával is készen áll aláírni a társulási megállapodást júniusban. Ukrajnával már a múlt héten aláírásra került a megállapodás politikai fejezete. A kereskedelmi fejezet aláírását a májusi ukrán választások utánra tervezik. A NATO-tagság kapcsán Ukrajna jelezte, hogy nem kíván NATO-taggá válni. Obama is megerősítette, hogy jelenleg nem várható az észak-atlanti szövetség bővítése.