Gazdasági alapok nélküli az orosz imperializmus

Ha Oroszország folytatja konfrontációs politikáját, ki fogják zárni a világgazdaságból. Az orosz poszt-imperialista álmoknak egyáltalán nincs gazdasági alapjuk – jelentette ki egy magas rangú uniós tisztviselő az EU-Orosz Központ által az ukrajnai helyzetről rendezett vitán.

Moszkvának választania kell: visszalép vagy folytatja a konfrontációt és Ukrajna destabilizálását. Ebben az esetben Oroszországot ki fogják zárni a világgazdaságból – figyelmeztetett hétfőn az Európai Bizottság kereskedelmi főigazgatóságának helyettes vezetője. Balás Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy az orosz gazdaság mérete a spanyolé és az olaszé között van, és az új-imperialista nosztalgiának egyszerűen nincsenek meg a gazdasági alapjai.

A magas rangú bizottsági tisztviselő – aki az EU-orosz kétoldalú kereskedelemnek is a fő felelőse – emlékeztetett rá, hogy az orosz export 90 százaléka olaj, gáz és nyersanyagok eladásából származik; a viszonylag magas olajárak dacára idén maximum 0,5 százalékos növekedés várható, ám a történtek fényében ez is túl optimista előrejelzésnek tűnik. Balás úgy vélte, hogy az orosz gazdaság egy éven belül összeomlana, ha az EU alternatív beszerzési forrásokat keresne gázból és olajból. Az orosz költségvetés 60 százalékát ugyanis a gáz és az olaj eladásából származó bevételek adják. „Tényleg hajszolni akarják ezeket a poszt-imperialista álmokat? Választhatnak” – tette hozzá a főigazgató-helyettes, aki az EU-Orosz Központ Ukrajnáról szóló vitáján vett részt.

Balás Péter közölte, hogy a kereskedelmi főigazgatóságon jelenleg is dolgoznak a különböző szankciós forgatókönyveken. Különböző opciók lesznek, a kíméletes intézkedésektől kezdve a nagyon komoly, brutális szankciókig. A lista alapján aztán a tagállamoknak kell majd eldönteniük, hogy készek-e valamelyik opciót a gyakorlatban alkalmazni – közölte. „Politikailag és gazdaságilag egyaránt képesek vagyunk elszigetelni Oroszországot” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy Moszkvának rövid idő alatt sikerült olyan egységbe forrasztania az EU-t és a Nyugatot, ami hat hónappal ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna.

Vincent Degert, az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) orosz ügyekkel foglalkozó osztályának vezetője a BruxInfo kérdésére válaszolva úgy vélte, hogy az EU-nak hosszabb távon hathatósabb eszközei vannak Oroszország befolyásolására. Ezek közé sorolta az energia politikát és az európai védelmi politika megerősítését. Az eddigi, célzott személyek elleni szankciók hatását sem szabad azonban szerinte alábecsülni. Ebből a szempontból beszédes jelnek mondta, hogy az oroszok korábbi kétoldalú érintkezésekben arról próbálták meggyőzni az európaiakat, hogy személyek helyett az orosz állam ellen hozzanak szankciókat.

Az EKSZ osztályvezetője megemlítette, hogy hétfőn is beszéltek Moszkvával, minden eredmény nélkül. „Ugyanazt hajtogatják, mint eddig. Hogy a Nyugat a felelős a történtekért, mert ő kényszerítette választásra Ukrajnát. És fenntartják maguknak a jogot a további akciókra. Nem látjuk a párbeszéd elemeit” – jelentette ki Vincent Degert. Aki ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna stabil jövőjét nehéz elképzelni egy együttműködőbb orosz politika nélkül. „Az oroszok rövid távon szinte korlátlan lehetőségekkel rendelkeznek a helyzet destabilizálására” – tette hozzá.

„Ezúttal előre rá kell éreznünk a komoly problémákra. Nagyon fontos a rövid távú válasz. Aggódom az oroszok felforgató tevékenysége miatt a májusi ukrán választásokat megelőző időszakban” – fejtette ki Marie Mendras, a párizsi Science Po professzora, aki azért nevezte lényegesnek a célzott személyek elleni akciókat, mert szerinte a Nyugat valójában Putyinnal áll konfliktusban, és hiba lenne a már amúgy is meggyengült orosz intézményeket büntetni.

A kereskedelmi főigazgatóság helyettes vezetője a BruxInfo kérdésére válaszolva rámutatott, hogy az EU az ukrán szabadkereskedelmi tárgyalások 2007-es kezdete óta be szerette volna vonni Oroszországot, mindig is azt az álláspontot képviselve, hogy az EU-ukrán szabadkereskedelem jól megfér a Független Államok Közösségén belüli szabadkereskedelemmel. Emlékeztetett rá, hogy a Keleti Partnerség 2009. áprilisi meghirdetése után egy hónappal Moszkva válaszul bejelentette szándékát az Eurázsiai Unió létrehozására.

Balás úgy véli, hogy a vámunióban való részvétel olyan exkluzív tagságot jelent, ami a hozzá csatlakozó országot – például Kazahsztánt – eleve elvágja attól a lehetőségtől, hogy másokkal szabadkereskedelemre lépjen. „Oroszországa gazdasági dominancia és ellenőrzés eszközeként használta a vámuniót. Miközben a Lisszabontól Vlagyivosztokig terjedő gazdasági térségről papoltak, közben az általuk dominált vámunió kiépítésébe kezdtek” – mutatott rá a főigazgató-helyettes.

Balás Péter arra is emlékeztetett, hogy az oroszok az elmúlt öt év alatt az EU-orosz csúcsokon egyetlen alkalommal sem emeltek kifogást az EU-ukrán mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodással szemben. Végig hallgattak róla, miközben az Eurázsiai Unió építésébe és a szomszédaikkal szemben gazdasági nyomásgyakorlásba kezdtek, különösen 2013 nyara óta.