Nincs korrupciómentes övezet Európában

Az Európai Bizottság elkészítette az első korrupcióellenes jelentését, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy a korrupció kihívást jelent egész Európa számára, és évente mintegy 120 milliárd euró értékű gazdasági kárt jelent.

A Bizottság 2011-ben döntött arról, hogy kétévente jelentést készít a korrupció helyzetéről, amelyben megjelöli az egyes tagállamokban felmerülő problémákat, és javaslatot tesz azok kezelésére. A korrupció jelenségének összetettségét az is mutatja, hogy ugyan számos korrupcióellenes intézkedést hoztak a tagállamokban az utóbbi években, de ezek gyakran jelentősen különböznek egymástól, amely főként a hatékonyságukban mutatkozik meg.

„Nincs korrupciómentes övezet Európában” – jelentette ki Cecilia Malmström, az Európai Unió belügyi biztosa a február 3-i sajtótájékoztatóján, ahol a korrupcióellenes jelentést ismertette. A svéd bizottsági tag hangsúlyozta, hogy a Bizottság nem tervez szankciókat és nem állít fel a tagállamok között rangsort a korrupció tekintetében, csak a problémás területekre igyekszik felhívni a figyelmet.

A jelentés arra mutat rá, hogy a 28 tagországban a korrupció a közbeszerzések és a pártfinanszírozás területén a legelterjedtebb. A fő kockázatok azonban regionális és helyi szinten jelentkeznek, mivel ott alacsonyabb hatékonyságot mutatnak az ellenőrző mechanizmusok. A Bizottság szerint a korrupció által legsúlyosabb érintett szektorok a városfejlesztés, az építőipar és az egészségügy.

A témában két Eurobarométer-felmérés is készült. Az európai polgárok körében készült közvélemény-kutatások eredményeiből kiderül, hogy az európaiak háromnegyede úgy véli, hogy a hazájában a korrupció széles körben elterjedt. Megfigyelhető a különbség az északi országok és a többi tagállam között: míg a legtöbb északi államban (Dánia, Finnország, Svédország) úgy gondolják, hogy a korrupció ritka jelenség, addig Görögországban, Olaszországban, Spanyolországban a válaszadók több mint 95 százaléka gondolja úgy, hogy a korrupció elterjedt jelenség az országukban. 

Magyarország két szempontból tér el az európai átlagtól: az emberek 89 százalék gondolja azt, hogy a korrupció elterjedt az országban és a magyarok 13 százaléka válaszolta azt, hogy az elmúlt évben kértek tőlük vagy elvárták volna tőlük, hogy kenőpénzt fizessenek. A Bizottság a jelentésében kiemeli és dicséri, hogy Magyarországon történtek lépések a visszaélések ellen, azonban hangsúlyozza, hogy bizonyos területeken még több erőfeszítésre van szükség. Ez vonatkozik a politikai és az üzleti elit informális kapcsolataira, a pártfinanszírozásra és a közbeszerzésekre. Továbbá erősíteni kéne a köztisztviselők elszámoltathatóságát és felszámolni a hálapénz intézményét az egészségügyben.

A várakozások ellenére nem készült el az Európai Unió intézményeiről szóló rész a jelentésben. A Bizottság arra hivatkozik, hogy nem volt megfelelő független külső forrás, amely alapján értékelni tudták volna az intézmények helyzetét. A következő jelentésben két év múlva azonban már szeretnének megjelentetni egy fejezetet az uniós intézményekről.