Így foltoznák be a görög lyukat

Újra a görög feladvány fölött görnyed az EU, az IMF és a tagállamok, amelyeknek plusz pénzt kell találniuk az ország 2014-es finanszírozására. A sajtóba már ki is szivárgott egy harmadik mentőcsomag német terve.

Gyanús csend vette körül az elmúlt hetekben Görögországot, jóllehet egy sor nyitott kérdésre továbbra is várat magára a válasz. Több hónap után sem sikerült lezárni például a második görög program még októberben elkezdett negyedik felülvizsgálatát, miután a hitelező trojkának és az athéni kormánynak nem sikerült megegyeznie a további teendőkről.

Ennél is nagyobb fejtörést okozhat ugyanakkor a görög csomag finanszírozásában meglévő hézagok pótlása. Abban mindenki egyetért, hogy a hitelezőknek pluszforrásokat kell betenniük a csomagba ahhoz, hogy a piacoktól elzárt görögök 2014-ben is finanszírozni tudják magukat. De, hogy pontosan mekkora pótlásra van szükség, arról egyelőre főképpen a lezáratlan felülvizsgálat miatt csak találgatni lehet. A sajtóban 6 és 15 milliárd euró közé teszik azt az összeget, aminek meglétéről gondoskodni kellene.

A The Wall Street Journal úgy értesült, hogy az EU, az IMF és néhány kulcsfontosságú ország (mindenekelőtt Németország és Franciaország) illetékesei az Eurócsoport múlt heti ülését követően külön találkozót tartottak, amelyre Jannisz Szturnarasz görög pénzügyminiszter sem kapott meghívót. A téma a várhatóan több milliárd eurós lyuk befoltozása volt.

Ezzel párhuzamosan a Der Spiegel című hetilap arról számolt be, hogy a német kormány már javában készül a harmadik görög mentőcsomagra, aminek összegét egy német pénzügyminisztériumi anyagra hivatkozva 10 és 20 milliárd euró közé becsülték.

A BruxInfónak néhány napja nyilatkozó bennfentes forrás ugyanakkor úgy vélekedett, hogy az újabb görög „mentőakció” egyáltalán nem lesz költséges és valószínűleg megúszható lesz néhány milliárdból. Az illetékes szerint minden annak függvénye, hogy újabb tőkepótlás szükségességére mutat-e majd rá a görög bankok folyamatban lévő és várhatóan rövid időn belül lezáruló állapotfelmérése. Ebből tehát kiderül majd, hogy mennyi pénzt kell áldozni a görög bankok feltőkésítésére (ha kell egyáltalán) az erre a célra a második mentőcsomagból elkülönített keretből. Az eredetileg 50 milliárd eurós keretből 10 milliárd eurót még nem költöttek el. Ezért, ha mégse lenne szükségük további tőkére a pénzintézeteknek, ezt a pénzt egy az egyben a 2014-es görög finanszírozásban tátongó lyuk lefedésére is felhasználhatnák, és ezzel máris csökkenne a számla.

Forrásunk szerint így mindössze 4-5 milliárd eurót kellene keríteni, amit „potom összegnek” nevezett. A függőben lévő negyedik felülvizsgálatot csak akkor lehet lezárni, ha a hiányról gondoskodtak – tette hozzá.

Úgy tudjuk, hogy az európai hatóságok komolyan mérlegelik annak a lehetőségét, hogy az újabb görög gordiuszi csomó kibogozását a felülvizsgálattal, az új hitelekről való döntéssel és a májusban esedékes 10,8 milliárd eurós görög adósságtörlesztéssel együtt a május végi EP-választások utánra halasszák. Elsősorban azért, hogy ne adjanak muníciót az Európa-ellenes erőknek a választásokon, ezek átütő sikere esetén ugyanis megkérdőjeleződhetne a jelenleg kormányzó koalíció, és ezzel együtt a reformok és a program sorsa is.

A Nemzetközi Valutaalap ugyanakkor csak akkor folytathatja a görög program finanszírozását, ha garanciái vannak arra, hogy a görög adósság fenntartható marad és Athén valamikor a jövőben képes lesz visszafizetni a hiteleket. Az EU ezért egyfajta garanciát adna az IMF-nek arra, hogy az európai választások után minden nyitott kérdést meg fog oldani.

A BruxInfónak nyilatkozó bennfentes is elismerte ugyanakkor, hogy 2015-re és 2016-ra Görögországnak mindenképpen egy új programra lesz szüksége.

Azt ugyanakkor a nevének elhallgatását kérő forrás is kizárta a görög államadósság névértéken történő csökkentését (az adósság leírását). Maximum az adósság profiljának javítása jöhet szóba a jelenleg átlagosan 1,5 százalékos kamat további lefaragásával és a most átlagosan 30 éves futamidő újabb kitolásával. De, ez sem valószínű a május végi EP-választások előtt – vélik bennfentes források.