Németország Vasladyje családbaráttá varázsolja a hadsereget

Az igazi hős otthon marad- akár ez is lehetne a mottója az új német honvédelmi miniszter tervezett hadseregreformjának. Ursula von der Leyen óriási lendülettel fogott bele a német hadsereg „történelmi átalakításába”: bölcsődék a laktanyákba, az áthelyezések számának csökkentése, karrierépítési lehetőség kismamáknak. Ígéretek vannak bőven, kérdés, hogy a szép szavakat követik-e tettek. Nagy Frigyes mindenesetre egy jó nagyot fordult sírjában.

„Az a célom, hogy a Bundeswehrt Németország egyik legvonzóbb munkáltatójává alakítsam át. Ehhez pedig a legfontosabb cél az, hogy a szolgálatot és a családot valamilyen módon összeegyeztessük”- tett ígéretet a Szövetségi Köztársaság első női honvédelmi minisztere. Ursula von der Leyen komoly terveket vett a fejébe, ilyen jellegű átalakításra ugyanis már nagyon régen nem volt példa a német hadsereg háza táján. A visszajelzések igen pozitívak, kérdés, hogy politikailag keresztülvihetőek-e a Vaslady tervei, illetve hogy sikerül-e megszerezni hozzájuk a kellő anyagi támogatást.

Ursula von der Leyen mindenekelőtt a bölcsődeprogramot szeretné beindítani. A hétgyerekes miniszter szerint ahhoz, hogy rugalmasabbá tegyék a katonai szolgálatot, elengedhetetlen, hogy bővítsék a munkahelyi bölcsődék számát. Az első „von der Leyen-bölcsődének” áprilisban kell megnyitnia kapuját Münchenben, ezen kívül Koblenzben, Ulmban és Berlinben is tervbe van véve a gyerekfelügyelet gördülékenyebbé tétele. A nagyobbik koalíciós partner, az SPD alapvetően támogatja a javaslatot, a szocdemek viszont ugyanazt a kérdést teszik fel, mint a kritikusok többsége: honnan lesz rá pénz? Von der Leyennek egész biztosan komoly harcokra kell majd számítania kollégájával, a kincstár kulcsát őrző Wolfgang Schäubléval.

Komoly változást hozhat továbbá a külföldi bevetések számának „szükséges szintre” való csökkentése is. Von der Leyen érvelése szerint a hadseregnél való karrierépítésre nem annak kellene jellemzőnek lenni, hogy „a folyamatos szolgálat mellett minden páros évben költözni kell az áthelyezés miatt”. A Handelsblatt-nak álnév alatt nyilatkozó Eva Holzer hivatásos katona szerint a miniszterasszony nem beszélt az egyik legégetőbb problémáról, nevezetesen a német katonák túlterheltségéről. „Szabály szerint húsz hónap otthon, négy hónap bevetés. A valóság azonban egész más”- véli a katona.

A szociális-és családügyi tárcától igazoló von der Leyen a hadsereg alkalmazottai körében ki szeretné bővíteni a részmunkaidős állások számát. A 185.000 fős német hadseregben jelenleg mindössze nyolcszázan dolgoznak részmunkaidőben. Ezen az arányon szeretne változtatni a honvédelmi tárca első embere, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy megkönnyítsék a szülésről visszajött nők visszatérését a munkába. Tervek tehát akadnak bőven, a visszajelzések is pozitívak, elsőként a német hadsereg érdekképviseletét ellátó Bundeswehrverband vette szárnyai alá von der Leyen elképzeléseit, mondván, hosszú idő óta ez az első olyan reform, amit komolyan is gondolnak.

Ez pedig komoly lökést adhat a kancellári ambíciókat dédelgető von der Leyennek. Berlinben ugyanis már egy ideje ismeretes, hogy Angela Merkel a jelenlegi nagykoalíció után már nem fog újabb négy évet vállalni kancellári minőségben. Az utódkeresés természetesen már egy ideje elindult a CDU berkein belül, jól informált források pedig két névről suttognak: Thomas de Maiziére egykori, és a már említett Ursula von der Leyen jelenlegi honvédelmi miniszter.

A dolgok jelenlegi állása szerint von der Leyen kétségtelenül lépéselőnyben van vélt ellenfeléhez képest. Von der Leyen a frissen létrejött nagykoalícióban máris túl van egy karácsonyi afganisztáni látogatáson, és az imént említett reformtervek is arról tanúskodnak, a miniszterasszony készül valamire. Ez ugyanakkor nem mondható el de Maiziére-ről. A belügyi tárca élére kerülő miniszter neve hallatán még mindig a drónbotrányra asszociál a németek többsége, nem beszélve arról, hogy a honvédségtől távozó Thomas de Maiziére búcsúbeszéde sem igazán tudható be egy PR-show-nak. De Maiziére ugyanis nem csak Németország katonai szövetségesei – név szerint említve a briteket és a franciákat – felkészültségét kritizálta, hanem elég lesújtó véleménnyel is volt a Bundeswehr szerkezeti felépítése kapcsán. A 2017-es parlamenti választások viszont még messze vannak, addig igen sok víz lefolyik még a Dunán.