Csak Ante Gotovina győzhetné le a horvát elnököt

A horvát politikai elemzők a jövendő elnökválasztás kapcsán sem tudták kihagyni a kalapból Ante Gotovinát. Többségük szerint – bár kellő felkészültségű jelölt akad bőven – csakis a nyugdíjazott tábornok indulása jelentene igazi veszélyt a jelenlegi elnök, azaz Ivo Josipović duplázására. Ezzel együtt a Horvátországban ma is a honvédő háború hőseként számon tartott egykori idegenlégiós látszólag továbbra is hanyagolná a politikát. Ehelyett újfent perre készül, ezúttal az Egyesült Államok hatóságaival szemben.

Majd egy év választ el bennünket a horvátországi elnökválasztástól, de a nem hivatalos kampány máris megkezdődött. Egy a horvát közszolgálati televízió által is közzétett felmérés szerint a jelenlegi elnök, azaz Ivo Josipović jó eséllyel indulhat a duplázásért, de a politikai elemzők többsége számol azzal az Ante Gotovinával is, akinek a neve még a fent említett közvélemény-kutatási listán sem jelent meg.

A háborús győzelem szimbólumaként számon tartott, s másodfokon Hágát is legyűrő egykori idegenlégiós felbukkanása mégsem számít komoly meglepetésnek Horvátországban. Már csak azért sem, mert Ante Gotovina népszerűsége továbbra is töretlen, s többen úgy vélik; csak az ő személye lenne képes arra, hogy komoly veszélybe sodorja a jelenlegi elnök újraválasztását. Ivo Josipović ugyanis a mai napig a legnépszerűbb horvát politikus az országban, s a Promocija plus által készített előzetes erőfelmérés is bebizonyította, hogy mellette a potenciális vetélytársak labdába se rúgnak.

Jelöltek lehetnek

A minden bizonnyal újrázni készülő Ivo Josipović a virtuális választáson a szavazatok 51,7 százalékát szerezte meg, s ezzel a felmérés során toronymagasan verte a többi lehetséges jelöltet. A második helyen az a Kolinda Grabar-Kitarović végzett, aki nő létére nem akármilyen politikai karriert tudhat magáénak. A korábban washingtoni nagykövetként, illetve az európai integrációért is felelős miniszterként (külügyminiszter) tevékenykedő Grabar-Kitarović jelenleg is igen magas beosztásban dolgozik a NATO berkein belül. Több nyelven folyékonyan beszél, s vélhetően kitűnő kapcsolatrendszerrel is bír a nyugati integrációs szervezeteknél, ám a közvélemény-kutatáson ezzel együtt is csak 17,4 százalékos támogatottságot kapott.

A harmadik legtöbb virtuális szavazatot az a Milan Bandić (10,4 százalék) kapta, aki a legutóbbi elnökválasztáson Ivo Josipović legerősebb kihívójának bizonyult. Nem mellesleg, ma ő a horvát főváros, azaz Zágráb főpolgármestere. Rajtuk kívül a képzeletbeli listára került még Željka Markić is, aki a „Családok nevében” (U ime obitelji) aktivistájaként onnan lehet ismerős akár Magyarországon is, hogy gyakorlatilag az aláírásgyűjtési kampány legfőbb szószólójaként tevékenyen hozzájárult a melegházasságot tiltó népszavazás sikeréhez. Markić asszony mindezzel valósággal berobbant a horvát közéletbe, de elnökként mégis csak a megkérdezettek 3,1 százaléka látná szívesen.

Az esélytelenek nyugalmával

A fent látható kihívók nem csupán a közvélemény-kutatás során kiderült hátrányuk miatt nem pályázhatnak reális eséllyel az elnöki székre, hanem politikai elemzők szerint háttérbázisuk hiányosságai sem járulnak hozzá az esetleges sikerhez. Milan Bandić állítása szerint ráadásul már az előző vereségét követően lemondott elnöki ambícióiról, s úgy hírlik Željka Markić is megmaradna inkább az aktivisták, s a családanyák élete mellett.

Velük szemben viszont – ahogy azt sokan tudni vélik – az egykori külügyminiszter asszony valóban a HDZ (Horvát Demokratikus Közösség) elnökjelöltje lehet. A Večernji list által megszólaltatott politikai szakértők többsége szerint akár alkalmas is lenne a feladatra, de a legfőbb közjogi méltóságot megtestesítő posztra mégsem pályázhat jó eséllyel. Kolinda Grabar-Kitarović ugyanis amellett, hogy néhány elemző szerint nem elég karakteres személyiség, bizony azzal a hátránnyal is indulna az elnökségért, hogy annak a jobboldalnak lenne a jelöltje, amelynek szavazói a horvát kimutatások szerint nem szívesen állnak ki teljes vállszélességgel egy női induló mellett.

A Gotovina-mítosz tovább él

A megszólaltatott politikai szakértők többsége a fentiekkel együtt viszont úgy vélte, hogy Ante Gotovina személyiségével, karakterével, s nem utolsósorban vitathatatlan népszerűségével valóban kihívást jelenthetne a jelenlegi horvát elnök számára. Ezzel együtt továbbra is lehetséges indulása ellen szól, hogy nincs mögötte jelölő szervezet, s ha lenne is – lehetőségként épp a HDZ-t emlegették – azzal vélhetően több támogatót veszítene, mint nyerne.

Ugyanakkor a délszláv országban ma is akadnak olyan hangok, akik biztosra veszik, hogy Ante Gotovina mind sűrűbb közszereplése – példának okáért vukovári látogatása – nem a véletlen szüleménye, hanem egy jól megfontolt előkészítése az egykori tábornok sokak által óhajtott politikai karrierjének. Mindennek persze ellentmond az a tény, hogy maga Gotovina is többször kizárta már esetleges jelöltségét, s időközben ráadásul vissza is tért gyerekkori gyökereihez, mikor nemrégiben halászati vállalkozást alapított.

A találgatások és a lehetőségek szintjén viszont aligha kétséges, hogy még sokáig a kalapban marad a Vihar-hadművelet vezetőjének a neve, hiszen Horvátországban Ante Gotovina nimbusza máig töretlen. Sőt, eddig is meglévő elismertségét vélhetően csak tovább növelte azzal, hogy Hágából hazatérve is következetesen kiállt a nyugati értékek mellett, a sokáig éppen az ő nevével visszaélő, arcképével az integráció ellen tüntető szélsőséges politikai irányzatokkal szemben. Ennek, illetve népszerűségének köszönhetően pedig – az őt azóta árulónak is nevező szélsőjobb kivételével – továbbra is lehetséges jelöltje lehet számos délszláv politikai tömörülésnek.

Újfent a bíróságon

Mindeközben Ante Gotovina újfent a bíróságra készül. Nem csekély különbség viszont, hogy ezúttal nem a volt tábornok ül majd a vádlottak padján. A horvát sajtót az őt Hágában is védő ügyvédek egyike tájékoztatta arról, hogy Gotovina beperelte az Egyesült Államok illetékes hatóságait, mert azok egy kereskedelmi, illetve pénzügyi szempontból létrehozott tiltólistán hagyták a nevét.

Az azóta megszűnt hágai (ICTY) vádak okán feketelistára kerülő Ante Gotovina állítása szerint akár újdonsült vállalkozása is komoly anyagi károkat szenvedhet az amerikai szervek hanyagsága miatt, hiszen utóbbiak jelen helyzetben az Egyesült Államok minden egyes állampolgárának, illetve vállalatának tiltják a vele kapcsolatos üzletkötést.

Mátraházi Tibor