Franciaország ismét elindult a lejtőn

A gazdasági szakemberek úgy vélik, hogy az eurózónát sikerült végre felrázni a kábulatból, hiszen lassú, de biztos növekedést tudtak kimutatni a piackutató cégek felmérései. Franciaországról ellenben egyre inkább bebizonyosodik, hogy valóban „Európa beteg embere”.

A Markit nevű piackutató cég remélni meri, hogy csak egy éves kábulatról van szó, amiből hamarosan kiút következik. Kimutatták ugyanis, hogy a gazdasági tevékenység ismét visszacsúszott Franciaországban. A növekedés pedig elengedhetetlen lenne a gazdasági jólét eurózónabeli helyreállításához, amely alól a franciák sem kivételek. 

Először 51,5-re és 51,9-re becsülték az októberi illetve a novemberi adatokat, sőt a Barclays nevű cég 52-re számított, mivel ők figyelembe vették a feldolgozóipar és a szolgáltatási szektor adatait. A közgazdászok szerint 50 feletti számok már a gazdasági növekedés jelei. 

Azonban a valós eredmények most mást mutattak, és alulmúlták a várakozásokat. Októberben ugyanis 50,5 míg novemberben már csak 48,5 volt az index. Ez pedig a legbiztosabb jele a francia gazdaság zsugorodásának, hiába voltak eddig vezető pozícióban az euróövezetben Németország után.

A szakértők azt mondják, ez annak köszönhető, hogy hiányzik a lendület, továbbá még mindig sokknak van kitéve az ország, hiszen más fejlődő piacokon is – mint például Kína – csökkent a kereslet. Chris Williamson, a Markit egyik vezető közgazdásza szerint viszont annyira nem kell aggódni, hiszen más országok is hasonlóan haladnak, egyedül Németország mutat igazán pozitívumokat. A németeknél ezek az adatok 54,3-ra növekedtek, azonban ezt leginkább a belső piacnak, az ottani keresletnek köszönhették. Ez is azt mutatja: ők abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy a gazdasági fellendülés egyre kevésbé függ az exporttól. Ennek a váratlanul erős teljesítménynek pedig hátránya is van, hiszen növelte a szakadékot a versenyképes országokkal, ideértve Franciaországot is.

Párizs gyenge teljesítménye növelte a nyomást Francois Hollande-on, hiszen az elnöknek szembe kell néznie országának strukturális gyengeségeivel, mint például a munkaerőszabályozással, és az export-import kérdésével. Nicholas Spiro közgazdász szerint a francia gazdasági adatok valóban alátámasztják, hogy súlyos és elhúzódó problémával állunk szemben. Az ország eddig is válságban volt, amit csak súlyosbított Hollande adóalapú konszolidációs tevékenysége, és gyenge vezetői képességei.

Az eurózóna a második negyedévben lábalt ki a recesszióból, de a növekedés azóta is csak alig észrevehető. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) előrejelzése szerint jövőre is örülni fogunk, ha az egyszázalékos növekedést sikerül majd elérni. Ez az adat pedig már most valamivel kevesebb, mint amit fél évvel ezelőtt mondtak. Novemberben az Európai Központi Bank rekordalacsonyra csökkentette az alapkamatot, válaszul az infláció lassulására, közgazdászok szerint pedig közel a defláció. A közelmúltban több éles kritika is érte Németországot, mondván az ő gazdasági sikereik az euróövezet más országainak a kárára születnek. Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke berlini beszédében azonban megvédte a németeket, hangsúlyozván, hogy az erősebb gazdaságok a gyengébbeket is erősítik.

Zsoldos Diána

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »