Hétfőtől új rendszer lép működésbe az EU külső határain

Megkezdi működését jövő hétfőn az új európai határmegfigyelő rendszer (Eurosur), amitől az EU azt reméli, hogy segíteni fog a tengeren át Európába menekülő bevándorlók életének megóvásában, valamint az ember- és kábítószer-csempészettel szembeni hatékonyabb fellépésben.

Kezdetben 18 uniós tagállam és Norvégia kapcsolódik be abba a nagyszabású műveletbe, aminek egyik fő célja, hogy megelőzze az októberi lampedusai hajószerencsétlenséghez hasonló, emberi életek sokaságát követelő tragédiákat. Az európai határmegfigyelő rendszer – amely december 2-án kezdi meg működését – egy új eszköz lesz az Európai Unió kelléktárában az illegális bevándorlás és az EU külső határait fenyegető bűncselekmények, például az ember- és a kábítószer-csempészet elleni harcban.

Az új határőrizeti együttműködési mechanizmus kezdetben az Unió, illetve a Schengen-övezet déli és keleti határain elhelyezkedő tagállamokat és a társult Schengen-tagnak számító Norvégiát foglalja majd magában, hogy aztán 2014. december 1-től immár valamennyi uniós tagállamra kiterjedjen.

A megfigyelőrendszer szakértők szerint új, eddig nem kipróbált megfigyelési technológiák helyett a tagállamok és a külső határőrizeti ügynökség, a Frontex által már alkalmazott eszközök és módszerek összehangolt, rendszerszerű működtetésére épül majd az uniós külső határokon jelentkező kihívások hatékonyabb kezelése végett.

Az Eurosur „gerincét” az úgynevezett „nemzeti koordinációs központok” alkotják majd, ahol közös térben, összehangoltan tevékenykednek majd a határok ellenőrzéséért felelős különböző hatóságok és ügynökségek (határőrség, rendőrség, parti őrség, haditengerészet stb.). Az egyes tagállami koordinációs központok szorosan együttműködnek majd egymással és a Frontex-szel, a külső szárazföldi és tengeri határokon előforduló események és incidensek észlelésében, és a kezelésükre irányuló gyors és hatékony fellépésben.

A koordinált fellépés remények szerint a korábbinál gyorsabb információáramlást eredményez majd, miként az is világossá válik majd a különböző tagállami hatóságok számára, hogy kritikus helyzetekben melyiküknek kell majd eljárnia. Példának okáért a Földközi-tengeren előfordult hajószerencsétlenségekben sokszor nem volt egyértelmű, hogy melyik ország mentőalakulatainak kellett kimentenie a menekülteket. Ez uniós tisztviselők szerint a jövőben nem lesz kétséges, miután az új szisztémában mindenki tudni fogja, hogy egyfelől hol történik a beavatkozás és ezért ki lesz felelős. Ennek köszönhetően remények szerint emberi életek százait és ezreit menthetik majd meg, különösen akkor – és ez is része az új megfigyelőrendszernek -, már időben be tudják majd azonosítani azokat a tengeri alkalmatosságokat, amelyek menekülőkkel a fedélzetükön Európa partjai felé veszik az irányt.

A műveleti tervek értelmében a tagállami koordinációs központoknak késlekedés nélkül a Frontex varsói központjába kell eljuttatniuk a veszélyre vagy kihívásra a figyelmet felhívó információkat, amely aztán kapcsolatba lép más tagállamokkal is, tájékoztatva őket a helyzetről és szükség esetén a gyors segítségüket kérve. A Frontex feladata lesz az is, hogy a tagállami központoktól kapott jelzések alapján egy európai helyzetképet adjanak és folyamatosan adaptálják azt a változó fejlemények fényében.

A megfigyelőrendszer 2014 és 2020 közötti működtetésének költségeit 244 millió euróra becsülik, de uniós tisztviselők szerint a tényleges összeg jócskán elmarad majd ettől.