Sikerül lebeszélni Iránt az atombombáról?

Lassan, de haladnak a tárgyalások Iránnal, és még az is lehet, hogy Teherán meglépi a váratlant. Új vezetője van a pakisztáni táliboknak, és megmutatjuk azt is, miért fúrják olyan sokan az Európai Ügyészséget, ami az EU-s pénzek elsíbolását kívánná feltárni. Emellett a mai legjobb cikkünket is szemlézzük, amiben Japán atomenergetikai vívódásáról írunk.

Lassan, de haladnak az iráni atomtárgyalások

Lassan, de haladnak a tárgyalások Genfben Irán és az Hatok között a perzsa állam atomprogramjáról. A nemrég újraindult megbeszélések ma jutottak el abba az állapotba, amikor Iránnak immár valódi ajánlatot tudnak tenni a következő lépésekre. A tervek szerint Teherán visszafogja nukleáris kutatásait, cserébe az Egyesült Államok enyhít néhány szankción, amik komoly nehézséget okoznak Iránnak. „Remélem, előre tudunk majd lépni”, mondta Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter, bár kormánya eddig hivatalosan még nem reagált a nyugati kezdeményezésekre. Amennyiben Hasszán Rohani kabinetje elfogadja az útitervet, akkor valószínűleg a jövő év elejére jöhet létre egy megállapodás a Hatok és Irán között utóbbi atomprogramjának szorosabb felügyeletéről, illetve az atombomba kifejlesztésére irányuló kutatások leállításáról.

Miköben Genfben tárgyalnak a diplomaták, addig Teheránban és Washingtonban egyre hangosabbak lesznek a héják, akik bármilyen megoldást elleneznek. Mind Rohani, mind Barack Obama komoly nyomás alatt van, ugyanis a konzervatívok (mindkét országban), valamint az izraeli lobbi és Szaúd-Arábia is fenntartásainak adott hangot a megbeszélések kapcsán. „Amíg nyomást, mert a dúsítást úgyis folytatni fogják” – jelentette ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök tegnap, miután találkozott John Kerry amerikai külügyminiszterrel.

Az atommutyi és a feje tetejére állt rezsiharc

Két és fél évvel a fukusimai atomkatasztrófa után Japán képtelen zöldágra vergődni azt illetően, hogy mit kezdjen az egyre vaskosabb energiapolitikai gordiuszi csomóval. A biztonsági félelmek miatt ismét behúzták az atomenergiai kéziféket, de emiatt az országnak hatalmas veszteségek mellett kell egyre több földgázt és kőolajat importálnia, ami nemcsak az energiavállalatokat taszította a csőd szélére, de egyre komolyabb költségvetési terhet is jelent, és az egész gazdaságot visszafogja. Japán energiafüggetlensége mint olyan gyakorlatilag megszűnt, és a szigetország emiatt az ősellenség Kína részéről is sebezhetőbbé fog válni. A megújuló források bővítése előtt súlyos korlátok állnak, miközben a társadalom irreális elvárásokat fogalmaz meg a döntéshozókkal szemben. Eközben a japán vasháromszög – dacolva a közvéleménnyel – az atomreaktorok újraindításán mesterkedik, és államosítás helyett liberalizálna a rezsiharc jegyében.

Elemzésünket itt olvashatja.

Kinőtt a Hidra új feje

Nehéz dolog a tálibok ellen harcolni: hiába fogják el vagy ölik meg a mozgalom egyik vezetőjét, hamarosan egy újabb harcos lép a helyébe: így történt ez most is, amikor a november 1-én dróntámadásban megölt Hakimullah Mesud átvette Mullah Fazlullah, aki korábban már többször is megmutatta, mennyire elkötelezett a tálibok mellett. Ő vezette ugyanis a pakisztáni határvidéken 2007 és 2009 között a tálib offenzívát, aminek részeként több iskolát is felgyújtottak, és nyilvános korbácsolásokat, valamint lefejezéseket is tartottak. Ezek után nem igazán meglepő, ha az elemzők szerint Fazlullah nem igazán lesz érdekelt a pakisztáni kormánnyal tervezett béketárgyalásokban. Az új tálib vezető a hadjárat mellett rádiós szónoklatairól is ismert, ezért a nép már korábban a Mullah Rádió becenevet akasztotta rá.

Többen is fúrják az Európai Ügyészséget

Október utolsó napjaiban kiderült, hogy akadály gördülhet az Európai Bizottság által javasolt uniós ügyészség felállítása elé. Egyes tagállamok ugyanis ellenzik a közösségi pénzekkel történő visszaélések kivizsgálására szakosodó egységes európai vádhatóság felállítását.

Alsó hangon is 500 millió euró tűnik el évente az EU költségvetéséből az uniós pénzek tagállamokban való szétosztása során. Az Európai Bizottság (EB) ezért javaslatot dolgozott ki az Európai Ügyészségi Hivatal (EPPO) felállítására, ezáltal egy kézben összpontosítva a közösségi pénzek sérelmére elkövetett csalások kivizsgálását.

Ezzel azonban nem mindenki ért egyet.

Kitekintő összeállítás

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »