Polónium végezhetett Arafattal

Egy svájci vizsgálat szerint polónium-mérgezés okozhatta Jasszer Arafat halálát – legalábbis erről számolt be az al-Dzsazíra arab hírportál. Litvinyenko után újabb áldozatot szedett a radioaktív méreg? Ezen kívül: felmentették az ellene felhozott vádak alól Avigdor Liebermant, Izrael volt – és valószínűleg jövendő – külügyminiszterét, aki így már Netanjahu miniszterelnöknek is konkurenciát támaszthat a kormánykoalíción belül. Szintén ma tartanak elnökválasztást  Tádzsikisztánban, ahol inkább csak az a kérdés, hogy 95 vagy 99 százalékkal nyer-e a jelenleg is regnáló elnök, Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter pedig új hadihajókat rendelt, amiket az Arktisz vizeinek ellenőrzésére használnának. Ezek történtek ma.

Mérgezés áldozata lett Jasszer Arafat?

A normális szint tizennyolcszorosának megfelelő polónium-koncentrációt találtak Jasszer Arafat egykori palesztin vezető maradványaiban – számol be az al-Dzsazíra, ami megszerezte az ügyben Lausanne-ban készült orvosi jelentés szövegét. A vizsgálatok eredménye alapján a svájci orvosok 83 százalékra teszik annak esélyét, hogy a palesztin függetlenségi mozgalom ikonikus vezetőjét megmérgezték. Arafat testét még tavaly novemberben exhumálták, mert sokaknak gyanús volt, hogy a jó erőben lévő politikus alig egy hónap alatt teljesen leépült és végül egy párizsi kórházban életét veszítette. A svájci jelentés arról nem beszél, hogy ki ölhette meg Arafatot, egyedül a halálának okára próbáltak meg rájönni.

Arafat 2004-ben veszítette életét, előtte két éven át – a második intifáda ideje alatt – saját elnöki rezidenciájának foglya volt, ennek ellenére alapvetően jól érezte magát, panaszmentes volt. Október 12-én vacsora után lett rosszul, szédült, hányt, és hasi fájdalomra panaszkodott, orvosai pedig influenza gyanújával diagnosztizálták. A palesztin politikus állapota rohamosan hanyatlott, viszont a segítségül hívott egyiptomi és tunéziai orvosok sem tudtak segíteni rajta. Október 29-én már tolószékben hozták ki az elnöki rezidenciáról, majd helikopterrel vitték Jordániába, ahonnan a francia kormány különgépén azonnal Párizsba szállították. Segíteni viszont már itt sem tudtak rajta: Arafat hamarosan kómába esett, majd november 11-én a kórházban, 75 éves korában meghalt.

A kórház nem végzett boncolást és a halál okát sem állapították meg. Arafat harcostársai szerint a politikust megmérgezték, más hírek szerint AIDS végzett vele, míg egyesek úgy vélték, egyszerűen már öreg volt, és ezért halt meg. Ezután az ügy sokáig feledésbe merült, mígnem az al-Dzsazíra 2011-ben ismét nyomozni kezdett: Arafat özvegyétől megszerezték azokat a ruhákat, amiket a politikus utolsó napjaiban viselt, és ezekben már ki tudták mutatni a polónium 210-es izotópjának jelenlétét, ezért indult meg a mostani vizsgálat. Az ügyben még két jelentés várható: az Oroszországban zajló vizsgálatokat hamarosan befejezik majd, a párizsi kutatást viszont egészen biztosan nem fogják publikálni egészen addig, amíg az Arafat halálának ügyében indított rendőrségi nyomozás véget nem ér.

A polónium egyébként egy puha, ezüstös színű fém, ami erősen radioaktív alfa-sugarat bocsát ki, ezek viszont a levegőben csak néhány centiméteres távolságba jutnak, és amíg nem jut be a szervezetbe, nem igazán jelent veszélyt az emberre. Ugyanakkor ha valaki lenyeli, akkor akár 0,1 mikrogrammnyi mennyiség is halálos lehet. A polónium eddigi leghíresebb áldozata Alekszandr Litvinyenko volt, akit Londonban gyilkoltak meg ezzel a módszerrel.

Felmentették a keményvonalas izraeli politikust

Felmentették a korrupciós és csalási vádak alól Izrael volt (és valószínűleg jövendő) külügyminiszterét, Avigdor Libermant, aki még tavaly mondott le tisztségéről, miután egy nagykövet kinevezése során vesztegetési vádak érték. Benjamin Netanjahu miniszterelnök az ítélet után nem sokkal már gratulált is szövetségesének, és megerősítette: Liebermant visszavárja kormányába. Az egykori minisztert a mai tárgyalási napon alig pár perc után egyhangúan mentette fel a vádak alól az ügyben eljáró három bíró. „Ezt a fejeztet lezártam, most az előttem álló kihívásokra szeretnék koncentrálni. Abból pedig jó sok akad” – nyilatkozta Lieberman a hírügynökségeknek, és nem felejtette el hozzátenni azt sem: immár 17 éve zajlanak ellene folyamatos ügyészségi vizsgálatok. Az ügyészség még nem döntötte el, fellebbez-e a mostani ítélet ellen.

Avigdor Lieberman a keményvonalas izraeli politikusok közé tartozik, és sokszor nem lehet eldönteni, hogy legjobb szövetségese vagy inkább legnagyobb riválisa a szintén régi motoros és befolyásos Netanjahunak. A Moldovában született Lieberman már többször is megkérdőjelezte az Izraelben élő arab kisebbség hazafiasságát, és korábban már többször is keményen beolvasott hazája szövetségeseinek, éppen ezért külügyminiszteri kinevezése annak idején sokakban visszatetszést keltett. A korrupciós vádak miatt azonban – az idén év elején megtartott választások érdekében – le kellett mondania, ugyanakkor Netanjahu azóta sem töltötte be a külügyminiszteri pozíciót, mert azt fenn akarta tartani harcostársa számára.

A Haaretz gyorselemzése szerint Lieberman nagyon sokat nyerhet a mai ítélettel: egyrészt le tudja rázni a politikai karrierjét végigkísérő korrupciós vádakat, másrészt komolyan növelheti népszerűségét az izraeli jobboldalon. A politikus a kezdetektől fogva kemény hangot ütött meg az arabokkal szemben, egyszer például kijelentette, hogy az arabok nem alkalmasak a békére, és csak az erőszakból értenek. Ironikus, hogy a szíriai és az egyiptomi helyzet csak megerősíti Lieberman elméletét. Szabadszájú szövetségese Netanjahunak is gondot okozhat, ha valóban meg akar egyezni a palesztinokkal, hiszen Lieberman egy-két jól irányzott beszólással gyorsan le tudja rombolni az izraeli kormány békeügyben felépített hitelességét. Ráadásul a béke kérdése felbomlaszthatja a jelenlegi kormánykoalíciót is: az abban résztvevő centrista pártok ugyanis kifejezetten egyezséget szeretnének a palesztinokkal, egy erős Lieberman viszont ezt biztosan nem fogja hagyni, így Netanjahu egy esetleges koalíciós szakadás után gyorsan kisebbségbe kerülhet a Knesszetben.

Ilyen pusztítást végzett Amazónia Csernobilja

A nagy olajvállalatok kitermelési tevékenysége gyakran súlyos környezeti katasztrófákhoz vezet. Ecuadorban az észak-amerikai Texaco 1964 és 1990 között folytatott kitermelése okozott jelentős természeti károkat az amazóniai vidéken, valamint az ott élő lakosság körében. A pusztítás nyomai még ma, több évtized múltán is jól láthatóak. Az ecuadori kormány jelenleg azért küzd, hogy a Texacót időközben felvásárló Chevron ismerje el a felelősségét és térítse meg az érintettek számára a károkat.

A Texaco 1964-ben kezdte meg a kitermelést az amazóniai térségben található Lago Agrio-i olajmezőn. A cég az ecuadori állami olajvállalattal kötött kitermelési szerződésben vállalta, hogy biztonságosan kezeli a keletkező mérgező hulladékokat. Erre volt is egy levédetett technológia, melyet az Egyesült Államokban lévő kitermelési helyein alkalmazott is, Ecuadorban viszont nem. Így például a nyersolajjal felszínre kerülő, mérgező vegyületeket tartalmazó vizet nem fecskendezték vissza, hanem csöveken keresztül a környező folyókba vezették. A kitermelés során keletkezett hulladékot tározó medencéket nem bélelték ki, a keletkező káros gázokat pedig elégették.

Elnökválasztás egyetlen esélyessel

Meglepetésektől mentes elnökválasztást tartott ma Tádzsikisztán, ahol Emomali Rahmon elnök negyedszer nyerheti el „választásokon” országa vezetői pozícióját. Bár öten indulnak a mai voksoláson, győzelmi esélye csak az egykori kolhozelnöknek van, a „legesélyesebbnek” tartott ellenzéki jelöltet, a jogvédő Ojnihol Borbonazarovát ugyanis a Központi Választási Bizottság nem engedte elindulni, arra hivatkozva, hogy nem sikerült összegyűjteni a jelöléséhez szükséges aláírásokat. Válaszul az Iszlám Újjászületés Pártja, valamint Szociáldemokrata Párt bojkottra szólította fel híveit.

Annak ellenére, hogy az elnökválasztás minden ország életében egy meghatározó esemény, Tádzsikisztánban nem igazán volt semmilyen kampány a mai voksolást megelőzően. Az ellenzéki pártok nem igazán tudtak szóhoz jutni, Rahmon elnök pedig nem foglalkozott olyan alantas dolgokkal, mint a korteskedés. Ő inkább csak az országot járta, sorra adta át az újonnan felépült óvodákat és gyárakat, miközben a tiszteletére felsorakozott gyerekek az „igazságos sahról” és a „királyok királyáról” szóló dalokat énekeltek neki. Nem csoda, hogy egyesek szerint az elnök megkezdte személyi kultuszának kiépítését.

Emomali Rahmon karrierjéről bővebben olvashatnak ebben a portréban, amit róla készítettünk.

Máig szedi áldozatait a délszláv háború

Horvátország 1998 és 2010 között mintegy 24 ezer egykori katonáját vesztette el. A jelenleg is folyó vizsgálatok előzetes eredményei azt mutatják: többségük a civil lakosságtól eltérően nem keringési rendellenesség áldozata lett. Legtöbbjükkel daganatos megbetegedés végzett.A rendelkezésre álló adatok alapján Horvátország 1998 és 2010 között összesen 24.249 egykori harcosát vesztette el, ami a teljes társadalom halálozási mutatóinak 4,84 százalékát jelenti. Az egykori veteránok elhalálozásának körülményeit évek óta vizsgálják a délszláv állam hatóságai, remélve azt, hogy a komoly összehasonlító elemzések következtében mind hatékonyabban járulhatnak majd hozzá a horvát társadalom, s így a korábbi katonák egészségügyi ellátásához is.

Moszkva beindítja a sarkvidéki fegyverkezést

Új, felfegyverzett jégtörő hajókat kíván hadrendbe állítani Oroszország a következő években – idézi a RIA Novosztyi Szergej Sojgu védelmi minisztert. A határidő igen szoros: 2014-ben már bevetésre készen kell állnia az első ilyen egységnek, amivel Oroszország északi részeit, az itt lévő nyersanyagkészleteket, valamint a Távol-Keletre vezető kereskedelmi útvonalakat kívánja biztosítani a Kreml. Ezzel párhuzamosan új, gyalogsági egységek felállítását is tervezik, aminek katonái képesek lennének az igen zord időjárási körülmények között is harcolni. A mostani bejelentés illeszkedik a legújabb orosz stratégiai irányba, ami szeretne minél nagyobb befolyást szerezni a sarki jégtakaró visszavonulásával felszabaduló és hajózhatóvá váló vizek felett. Nemrég azt jelentették be Moszkvában, hogy újranyitják a Ferenc József-földön lévő légitámaszpontot, amit 1993-ban zártak be takarékossági okokra hivatkozva.

Az orosz kormány tervei ugyanakkor nem feltétlenül találkoznak a lakosság véleményével: egy október felmérés szerint az oroszok kétharmada ugyanis azt szeretné, ha az Arktisz továbbra is semleges terület maradna, mindössze 17 százalékuk gondolja azt, hogy a területet fel kellene osztani az államok között. A nyersanyagok kitermelését a megkérdezettek kevesebb, mint fele támogatja, 42 százalékuk szerint viszont nem szabadna megengedni a sarkvidéki bányászatot. Arra a kérdésre, hogy mi jut eszükbe az Arktiszról, az oroszok 69 százaléka a „fagy, hó és jég” választ jelölte meg, 15 százalékuk a jegesmedvét, és alig 10 százalék az Északi-sarkot.

New Yorkban élő olvasóink pedig mostantól egy demokrata polgármesternek örülhetnek. Majd írjátok meg, mi változik a vezetése alatt.