A kémkedő Amerikán ütnének az EP tagjai

A terrorizmus finanszírozása elleni EU-USA adatcsere-egyezmény felfüggesztését kérte szerdán elfogadott határozatában az Európai Parlament. A gyanú szerint az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) jogtalanul hozzáfért a nemzetközi bankátutalásokat intéző SWIFT-rendszer adataihoz.

Az Európai Bizottság egy szerdán elfogadott határozatban arra szólította fel az EU illetékes szerveit, hogy a SWIFT nemzetközi bankátutalási rendszerhez való jogtalan amerikai hozzáférés miatt függesszék fel az Egyesült Államokkal a terrorizmus finanszírozása ellen 2010-ben aláírt adatcsere-egyezményt.

A szocialisták, a liberálisok és a zöldek által benyújtott állásfoglalást 280 szavazattal, 254 ellenszavazattal és 30 tartózkodás mellett fogadták el.

Bár a Parlament jogköre nem terjed ki a nemzetközi megállapodások felfüggesztésének vagy megszüntetésének kezdeményezésére, a határozat szerint „a Bizottságnak cselekednie kell, amennyiben az EP valamely megállapodástól megvonja támogatását”.

A megállapodás felfüggesztését célzó eljárást formailag a Bizottságnak kell kezdeményeznie és a Tanácsban a szavazatok kétharmados többségét kell megkapnia ahhoz, hogy a felfüggesztés hatályba lépjen.

Az EU belügyi biztosa nyilatkozatában tudomásul vette az Európai Parlamentnek a TFTP megállapodás felfüggesztésére vonatkozó kérését. Cecilia Malmström emlékeztetett rá, hogy a Bizottság már konzultációkat kezdeményezett az amerikai hatóságokkal a megállapodással ellentétes pénzügyi adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos állítások valóságtartalmának az ellenőrzésére. Az USA a konzultációk keretében a biztos szerint részletes magyarázatot és garanciákat adott. „Nincs arra utaló jel, hogy az adatcsere-egyezményt megsértették volna, de még mindig várunk azokra a pótlólagos írásos biztosítékokra, amelyeket a Bizottság kért az Egyesült Államoktól” – jelentette ki Malmström, aki hozzátette, hogy az európaiak személyi adatainak védelmére vonatkozóan biztosítékokat tartalmazó megállapodás addig is továbbra is érvényben marad.

A képviselők sajnálatukat fejezték ki, hogy eddig egyetlen tagállam sem vizsgálta ki az állítólagos illegális adathozzáférést, és arra ösztönzik az országokat, hogy hatalmazzák fel az Europol Számítástechnikai Bűnözés Elleni Központját a vizsgálat elvégzésére. Az állásfoglalás „teljes körű helyszíni vizsgálat végrehajtását” kéri azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok hatóságai állítólag jogosulatlanul hozzáfértek a SWIFT-adatokhoz, vagy „hátsó bejáratokat” hoztak volna létre azokhoz.

A Parlament hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokkal megkötendő bármilyen adatcsere-egyezménynek következetes jogi adatvédelmi kereten kell alapulnia, amely jogilag kötelező erejű normákat határoz meg az adatcsere célhoz kötöttségét, az adatminimalizálást, a tájékoztatást, a hozzáférést, a kiigazítást, a törlést és a jogorvoslatot illetően.

A sajtóban megjelent hírek szerint az amerikai NSA nemzetbiztonsági ügynökség hozzáfért az uniós polgárok olyan banki adataihoz, amelyeket a banki átutalásokat végző belga SWIFT cég kezelt. A TFTP megállapodás szigorúan korlátozza az amerikai hatóságok hozzáférését ezekhez az adatokhoz.

„Egy új nap és egy új leleplezés, legutóbb Franciaországgal kapcsolatban, ahol sajtójelentések szerint az NSA 30 nap leforgása alatt 70 millió telefonbeszélgetést hallgatott le” – közölte Sophie in’t Veld, holland liberális képviselő, az EP állampolgári jogi bizottságának alelnöke, aki szerint az amerikaiak sohasem cáfolták a SWIFT körüli kémkedéssel kapcsolatos vádat.

A képviselőnő lakmusztesztnek tekinti az ügyet a Lisszaboni Szerződés által rögzített intézményközi kapcsolatok és a jövőbeli nemzetközi szerződésekhez való parlamenti beleegyezés szempontjából.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »