Óriáscsomagot görgetnek az uniós intézmények

Három hét áll mostantól a Tanács és az Európai Parlament rendelkezésére, hogy megállapodjanak a 2014-es uniós büdzsé számairól, miután a képviselők szerdán több mint egymilliárd euróval megemelték a jövő évre tervezett kiadások szintjét.

Amit a Tanács elvett, azt az Európai Parlament visszaadja. Tömören így foglalható össze a képviselőtestület 2014-es uniós költségvetésről tartott szerdai szavazásának végeredménye. A két intézmény által első olvasatban elfogadott büdzsé között a pénzügyi kötelezettségvállalások szintjén 800-900 millió eurós, a tényleges kifizetések szintjén pedig több mint 1,2 milliárd eurós különbség van – a Tanács számításai szerint – a képviselők javára.

Az eltérés abból adódik, hogy az Európai Parlament a tagállamokhoz képest megemelte a kutatásra és munkahelyteremtésre, a közel-keleti és a szíriai menekültválság kezelésére, illetve a Frontex külső határőrizeti ügynökség akcióira szánt költségvetési forrásokat.

Az Európai Parlament – amely 480 igen, 119 ellenszavazat és 86 tartózkodás mellett fogadta el a 2014-es költségvetést – valamivel az Európai Bizottság javaslatának is fölébe ment.

A Tanács közös álláspontja 135 milliárd eurónál húzta meg a tényleges kifizetések szintjét (134,8 milliárd eurónál, ha a többéves keretköltségvetésen kívül eső különleges eszközöket figyelmen kívül hagyjuk). Az Európai Parlament ezzel szemben 136,44 milliárd euróra emelte a kifizetési szintet (136,08 milliárd euróra, ha a különleges eszközöket nem számítjuk). A Bizottság eredeti javaslata pedig 136,07 milliárd euró volt (illetve 135,87 milliárd).

A pénzügyi kötelezettségvállalásoknál a tagállamok 142,23 milliárd eurót (illetve 141,77 milliárdot) szavaztak meg; a képviselők 143,08 milliárdot (illetve 142,63 milliárdot), a Bizottság eredeti javaslata pedig 142,47 milliárd euró volt (142,01 milliárd).

A képviselők a gazdaság felpörgetésében kulcsszerepet játszó területeken, így például az európai digitális fejlesztések, a kutatás, a vállalkozások és a (fiatalokat munkához juttató) foglalkoztatáspolitika terén a költségvetési bizottság ajánlását követve elvetették a Tanács júliusi javaslatát, és a 629 millió eurós csökkentés helyett 34 millió euró plusz pénzt juttattak ezekre a területekre.

A Közel-Keletre és a menekültek számára a Parlament a tanácsi javaslatot 250 millió euróval megemelve visszaállította a Bizottság javaslatát, és további 50 millió euróval megtoldotta az erre fordítható összeget. A szíriai helyzetre való tekintettel humanitárius segélyezésre is több pénzt szavaztak meg.

Anne Jensen (liberális, Dánia), a 2014-es költségvetésről szóló jelentés szerzője hangsúlyozta, hogy a közel-keleti menekültekre szánt forrásoknak a valós helyzetet kell tükrözniük: „Az EU-nak teljesíteni kell ígéreteit és kötelezettségeit. Biztos vagyok benne, hogy mindenki átérzi a helyzet súlyát és tudja, mekkora szükség van humanitárius segítségnyújtásra a térségben.”

Surján László az EP kereszténydemokrata alelnöke külön sikerként értékelte, hogy a képviselők a Tanácshoz képest 200 millió euróval többet adnának a felzárkóztatási programokra és 28 millió euróval megemelnék a Magyarországon is sikeres iskolagyümölcs program kereteit, ugyanakkor az EP saját költségvetését a takarékosság jegyében 10 millió euróval csökkentenék. A szavazás eredményeként 2,5 millió euróval a Duna-stratégia is külön költségvetési soron jelenne meg 2014-ben.

A szakbizottság elnöke, Alain Lamassoure (francia, néppárti) hangsúlyozta, hogy

„egy óriáscsomagról fogunk tárgyalni, amelybe a 2013-as költségvetési módosítók, a 2014-es költségvetés és a 2014-2020 közötti költségvetési keret is beletartozik”. Hozzátette, hogy a Parlament felelősségteljesen, gyors eljárásban dönt a Bizottság számára a következő hónaptól esedékes számlák kifizetéséhez szükséges, a 6-os költségvetési módosítóban szereplő forrásokról. „Mindnyájunknak, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Parlamentnek is felelősségünk teljes tudatában kell tárgyalóasztalhoz ülnünk. Egy dolgot azonban tisztázzunk: a Parlament nem engedi, hogy a hiányt a következő évre görgessük át” – szögezte le Alain Lamassoure.

A plenáris szavazás után a Parlamentnek és a Tanácsnak 21 nap áll rendelkezésére arra, hogy az egyeztetési eljárás keretében megállapodásra jusson. Amennyiben megszületik a megállapodás, arról a Parlament a novemberi plenáris ülésén szavaz majd.

Ezzel egyidejűleg a Parlament arra vár, hogy a Tanács jóváhagyja a 3,7 milliárd eurót kitevő, 8-as számú költségvetés-módosítási tervezetet (DAB8). Az összegre az idei év fennálló tartozásainak rendezéséhez van szükség. A Parlament e kinnlevőségek kifizetésétől teszi függővé az EU 2014 és 2020 közötti többéves pénzügyi keretének a jóváhagyását.

A Tanácsnak és a Parlamentnek ezen kívül a 9-es költségvetés-módosítási tervezetről (DAB9) is megállapodásra kell jutnia. Ennek 400 millió eurós összege a tavalyi németországi, ausztriai, csehországi és romániai természeti katasztrófák utáni helyreállítást szolgálja majd.