Romákat listáztak Svédországban

Nagy vihart kavart a szeptember végén nyilvánosságra került dél-svédországi rendőrségi lista, amely több ezer roma származású személy adatait tartalmazta.

A svédországi romák listázására a Dagens Nyheter című napilap derített fényt. A svéd napilap szeptember 23-án írt először a 2012-ben létrehozott – de feltehetőleg hosszú évek adatgyűjtésének eredményeként született – listáról.

A dél-svédországi rendőrség elektronikus listája 4029 roma etnikumú személy adatait és családi kapcsolatait tartalmazta. A Skåne tartománybeli rendőrség egész családokról gyűjtött információt etnikai alapon – a nagyszülőktől egészen a gyermekekig. Lars Forsell rendőrségi szóvivő elismerte a lista létezését, de hangsúlyozta, hogy az nem állandó, és hogy sokat segít az erőszakos bűncselekmények felderítésében.

A szeptemberi ügy fonákja, hogy a romákról készített lista nem egyedülálló Svédország történetében: egy teljes egészében jövő januárban megjelenő kormányzati jelentés ugyanis rámutat, hogy a svéd főváros egészen 1996-ig faji alapon listázta a romákat. Az ún. „Cigány-szekciót”, mint tartományi testületet 1959-ben alapították, és feladata a romák regisztrálása volt. Emögött nem csak biztonsági megfontolások álltak: a regisztráltak így jutottak lakáshoz és ingyen oktatáshoz a hatvanas évektől. Minden listán szereplő kapott egy számot, illetve három kategóriába sorolták őket, faji alapon: „teljes Z”, „félig Z”, „nem Z”. Az adatgyűjtést végzők ellátogattak a romák otthonaiba és jelentést írtak az ott élőkről. Erik Ullenhag, integrációért felelős miniszter „rendkívül kellemetlennek” minősítette a stockholmi adatgyűjtést, és emlékeztetett, hogy az annál használt kategóriák „a fajbiológia gondolatáig nyúlnak vissza.”

A stockholmi és a dél-svédországi adatgyűjtésben az volt a közös, hogy a hatóságok mindkét esetben etnikai alapon – és az érintettek tudta nélkül – regisztrálták a romákat. A svéd rendőrség vezetője, Bengt Svenson szeptember 23-án ki is jelentette, hogy az adatgyűjtés elfogadhatatlan, és hogy bizottságot állítanak fel a dél-svédországi listázás kivizsgálása érdekében. Beatrice Ask igazságügyminiszter bocsánatot kért az érintettektől. Civil szervezetek arra emlékeztettek, hogy a negyvenes évek első felében – a náci Németország nyomására – hasonló módon tartották nyilván a Svédországban élő romákat és zsidókat.

Az etnikai alapú profilalkotás természetesen Svédországban is illegális. Különösen kínos ügy ez abban a skandináv országban, ahol köztudottan nagy hangsúlyt fektetnek az átláthatóságra és az emberi jogokra. Az északi országban ma közel 20 ezer roma él, többségében kelet-európaiak. A bevándorlás kérdése újra megjelent a köztudatban, nem utolsó sorban az idén májusban történt stockholmi zavargások kapcsán, amelyben főként rossz helyzetben élő bevándorlók vettek részt. Ennek hatására erősödött a svéd parlamentben, a Riksdagban is helyet foglaló bevándorlásellenes Svéd Demokraták párt. Svédországban ma a lakosság 15 százaléka bevándorló, köztük sok a menekült.

Az ügy az Európai Unióban is reakciót váltott ki, Cecilia Wikström EP-képviselő kérte a bizottságot, hogy indítson vizsgálatot. Viviane Reding igazságügyi biztos pedig egy luxembourgi sajtótájékoztatón azt nyilatkozta: „Tudnunk kell azt is, hogy a romák, csakúgy mint más polgárok, nem állnak a törvények felett. Ha egy polgár, származásától függetlenül törvénybe ütközően cselekszik, normális, ha az adott tagállam nyilvántartásba veszi.” Kérdéses, hogy az Európai Unió a nyilatkozatokon túl tenni fog-e valamit az ügyben; biztosnak tűnik azonban, hogy az eset a svéd hatóságok iránti bizalmat jelentősen aláásta.