Kenya kiléphet a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Megszavazta a kenyai Nemzetgyűlés azt a javaslatot, mely alapján minden kapcsolatot és együttműködést felfüggeszthet a kenyai kormány a Nemzetközi Büntetőbírósággal szemben. Történt mindez úgy, hogy Uhuru Kenyatta, az idén megválasztott kenyai elnök, valamint helyettese, William Ruto ellen jelenleg is eljárás folyik a bíróságon.

Elfogadta a kenyai parlament azt az indítványt, mely felhatalmazza a kormányt, hogy kilépjen a Nemzetközi Büntetőbíróságból (International Criminal Court, rövidebb nevén ICC). Az ország elnökével és helyettesével szemben jelenleg emberiség elleni bűntettek elkövetése miatt folyik eljárás a bíróságon. Az indítványt, mely alapján bármely „kapcsolatot, együttműködést és segítséget felfüggeszthet” a kormány a bírósággal szemben, múlt hét csütörtökön fogadta el a kenyai Nemzetgyűlés. A javaslat megszavazása nem meglepő, ugyanis a kenyai parlamentet a jelenlegi elnököt, Uhuru Kenyattát, valamint alelnökét, William Rutót hatalomra segítő politikusok dominálják.

Számos kenyai politikus úgy tekint a Nemzetközi Büntetőbíróságra, mint egy neo-gyarmatosító intézményre, mely részrehajló és kizárólag afrikaiakkal szemben lép fel. „Most rakom le az alapokat, hogy újraalkothassam a kenyai köztársaság arculatát.” – nyilatkozta a javaslattal kapcsolatban Aden Duale, a kormánykoalíció egy vezető politikusa. Ezzel szemben foglalt állást Francis Nyenze, a parlamenti kisebbség vezetője, aki a javaslat várható káros következményeire figyelmeztetett. „Mostantól kezdve úgy fognak ránk tekinteni, mint egy kitaszított államra, melynek olyan állampolgárai vannak, akik csak a saját elképzeléseiket tartják elfogadhatónak.”

„Kenya az Afrikai Unió támogatását is élvezi a kérdéssel kapcsolatban, így akár más afrikai államok is követhetik lépését.” – tájékoztatott a kenyai helyzetről Catherine Soi, az Al Jazeera munkatársa Nairobiban készített riportjában. „Ez a lépés, valamint ami ezután következik több szempontból is szimbolikus. Nem csupán azt jelzi, hogy Kenya ellenszegül az ICC-nek, de egyben precedenst is teremt olyan, más afrikai államok számára, amelyek szintén kellően sértettnek érzik helyzetüket, hogy fellépjenek saját érdekükben.” – mondta Soi, majd hozzátette, hogy a javaslattal kapcsolatban azonban nincs teljes összhang Kenyában. „Ez tényleg attól függ, hogy melyik oldalt nézzük. A kormányzó koalíció azt állítja, hogy a javaslatot támogatják, míg a felmérések azt támasztják alá, hogy a kenyaiak nem szeretnék, ha az országuk kikerülne a bíróság hatásköréből.”

Netsanet Belay, az Amnesty International afrikai ügyekért felelős vezetője elítélően nyilatkozott Kenyáról. „Ez a lépés csak a legfrissebb azon támadó kezdeményezések közül, amelyek célja, hogy aláássák a bíróság munkáját Kenyával és az afrikai kontinenssel kapcsolatban.” A jogvédő egyesület egy felhívást is közzétett, melyben arra kéri a világ politikusait, hogy lépjenek fel az igazságtalan büntetlenséggel szemben és tiltakozzanak a javaslat ellen. A szervezet figyelmeztet, hogy a bíróságból való kilépés megfosztaná a kenyai állampolgárokat az egyik legfontosabb emberi jogaikat védő intézménytől, továbbá valószínűleg büntetlenül engedné bűncselekmények elkövetését a jövőben.”

A bírósági eljárás

A két politikust a 2007-es választásokat követő vérengzésben elkövetett bűntettek miatt vádolják, ahol a gyanú szerint felbújtóként működtek közre. A 2007-es kenyai választások körül több csalás is felmerült, melyek először a szavazatok manipulálásáról szóltak, azonban ami kezdetben politikai vetélkedésként indult később etnikai gyilkolásokba és megtorlásba torkollott. Kenya 1963-as függetlenségének elnyerése óta ez volt a legvéresebb erőszakhullám, mely végigsöpört az országon. A halálos áldozatok száma ezres nagyságrendre tehető, de ezenfelül több százezer embernek kellett elhagynia az otthonát. Ebben az időben Kenyatta és Ruto még ádáz vetélytársak voltak, szövetségre csak később, az idei márciusi választásokon léptek egymással. Korábban Kenyatta és Ruto is vállalta, hogy teljes mértékben együttműködik majd a bírósággal, az ellenük felhozott vádakat azonban tagadták.

„A Római Statútum alapján Kenyának kötelessége együttműködni a bírósággal azon személyek tekintetében, akik ellen már folyamatban van egy eljárás, független attól, hogy az ország vissza szeretné vonni tagságát a bíróságtól. Szigorú jogi értelemben ennek nem is lenne akadálya, azonban valószínűleg nehéz lesz Kenyát együttműködésre bírni.” – nyilatkozta William Schabas nemzetközi jogi szakértő.