Politikai válság Csehországban: Rusnok pengeélen

Mialatt Milos Zeman cseh államfő pártfogoltja Jirí Rusnok újonnan kinevezett miniszterelnök versenyt fut az idővel és mindent megtesz, hogy megszerezze a parlamenti pártok támogatását új kormányának, addig a cseh gazdaság továbbra is recesszióban vergődik. Az idő telik, a befektetők egyre türelmetlenebbek, a politikai instabilitást pedig egyre nehezebben viseli a társadalom. Lesznek-e Csehországban előrehozott választások, vagy sikerül Zemannak kiterjesztenie az államfői hivatal politikai befolyását? Megkapja-e Rusnok a parlament bizalmát és ez vajon elég lesz-e az elkövetkezendő egy évben? Górcső alatt Csehország.

Milos Zeman és Jirí Rusnok: kéz a kézben?

A korábbi hivatalnokkormányok a parlamenti pártok megegyezése alapján jöttek létre, ennek ellenére a jelenlegi Jirí Rusnok vezette kabinetet Milos Zeman a pártok többségének akarata ellenére nevezte ki. Zeman célja a prágai sajtó szerint az lehet, hogy az államfői hivatal befolyását megerősítse a cseh politikára, illetve megerősödjön az elnököt támogató Polgári Jogok Pártja – Zemanék (SPOZ) nevű formáció.

A közvélemény továbbra is úgy gondolja, hogy hibázott Zeman, mivel a saját embereiből álló kormányt erőlteti rá az országra és ezáltal akadályozza, hogy az emberek véleményt mondjanak egy esetleges előrehozott választásokon. Václav Klaus volt cseh elnök egyenesen puccsnak nevezte a történteket, szerinte a kommunimzus kísért, az apparátus átvette a hatalmat a néptől: “néhány bíró, ügyész és rendőr ambíciója leváltani a kormányokat, megszüntetni a kiírt választásokat és ellenőrzés alá vonni az alkotmányos intézményeket”.

Mindenesetre Rusnok bizakodó. Kinevezése után azt mondta: „Úgy vélem, hogy a feladatok világosak, és a folyamatban lévő ügyekből erednek. Kormányom tevékenysége arra fog irányulni, hogy hozzájáruljon a gazdasági növekedés újraindításához és a foglalkoztatás növeléséhez, a munkanélküliség csökkentéséhez”.

Zeman pedig úgy nyilatkozott, hogy: az új kormánynak ellen kell állnia a politikai nyomásoknak, és nem szabad megengednie, hogy a közelmúltban napvilágra került korrupciós ügyeket a szőnyeg alá söpörjék. „Teljes mértékben tiszteletben kell tartani a rendőrség és az államügyészség függetlenségét”, mondta az államfő. Zeman a június közepén történt rendőrségi akcióra célozott, amelynek során több magas rangú állami hivatalnok és volt polgári demokrata párti képviselő került vizsgálati fogságba, köztük Jana Nagyová, Petr Nečas volt kormányfő kabinetfőnöke. Nečas a botrány következtében lemondásra kényszerült. A rendőrségi akció jogosságát a cseh jobboldal továbbra is megkérdőjelezi. Az ügyben a fordulat július 16-án, kedden éjszaka történt, amikor szabadlábra helyezték a kormány bukásában közrejátszó három képviselőt. Ami eddig korrupciónak tűnt, azt a Legfelsőbb Bíróság tisztázta.

Zeman a kormány kinevezése napján még arról beszélt, hogy a vizsgálati eljárás megfelelő volt-e vagy sem, szerinte ebben a kérdésben politikusok nem dönthetnek, erről csak a független bíróságok tudnak határozni. Hozzátette: bízik abban, hogy a botrányokat nem söprik szőnyeg alá, és az elkövetők politikai nyomásra nem válnak ártatlan állampolgárokká.

Csehország új kormánya

Jirí Rusnok gazdag, részben kormányzati tapasztalatokkal is rendelkező személyiségekből állította össze hivatalnokkormányát. Az átlagéletkort tekintve – 53,2 év – az 1989-es rendszerváltás után ez a második legidősebb kormány Csehországban. Csak Milos Zeman szociáldemokrata kisebbségi kormánya (1998-2002) volt idősebb a maga 54,4 átlagos életkorával. A kormány tagjai nagyon jó kapcsolatokat ápolnak a cseh ipari-vállalkozói körökkel. Rusnok korábban pénzügyminiszter, valamint gazdasági és kereskedelmi miniszter is volt. Az utóbbi években a cseh magánnyugdíjalapok szövetségének egyik csúcsvezetőjeként dolgozott.

A 65 éves Marie Benesová igazságügyi miniszter az egyetlen női kormánytag és a legidősebb is. Ez összhangban van az utóbbi két évtized hagyományaival. A regionális fejlesztési tárcát a legfiatalabb kormánytag, Frantisek Lukl kyjovi polgármester kapta, aki mindössze 35 éves. Neki a jövőben kulcsszerepe lesz az európai uniós pénzek lehívásában. Martin Pecina belügyminiszter és Jan Kohout külügyminiszter korábban már irányították tárcájukat.

Martin Pecina egy ideig a versenyhivatal elnöke volt, de évekig a Vítkovice Power Engineering cég elnöki székében ült. Csehországban jól ismert Pecina és Andrej Babis multimilliárdos kapcsolata. Babis nemrégiben megvásárolta az ország két legbefolyásosabb napilapját, a Mladá Fronta Dnes-t és a Lidové Noviny-t, egyébként Agrofert Holding élelmiszeripari és vegyipari cég tulajdonosa.

Jan Kohout 2009 májusától Jan Fischer átmeneti kormányában irányította a cseh diplomáciát, de tagja volt a Cseh Energetikai Művek (CEZ) felügyelő bizottságának is. Évekig a cseh-kínai kereskedelmi kamara élén állt, híve a keleti nyitás politikájának. Jan Fischer, Mirek Topolánek kormányának 2009-es összeomlása után vezette már az országot hivatalnokkormányával, de évekig a statisztikai hivatal élén állt. Legutóbb Londonban dolgozott egy európai bank elnökhelyetteseként.

Az „Új tisztségemben a cseh ipar érdekeit kívánom védeni” – jelentette ki az újonnan kinevezett Jirí Cienciala ipari és kereskedelmi miniszter az Aktuálne.cz hírportálnak adott interjújában, aki több mint egy évtizeden át a Trinecké Zelezárny vasművet vezetője volt. A vasművek jelenlegi tulajdonosa Tomás Chrenek pedig Fischer sikertelen elnöki kampányának legfőbb támogatója volt. Fischer mögött állt Jaromír Soukup médiamágnás is. Miroslav Toman mezőgazdasági miniszter testvére pedig Milos Zeman elnöki kampányának volt az egyik fontos támogatója.

A közszolgálati Cseh Televízió volt vezérigazgatója Jirí Balvín kulturális miniszteri tárcát kapta.

Zemani taktikázik: balra át?

Miközben a Petr Necas volt kormányfő mögött álló jobbközép kormánykoalíció Miroszlava Nemcovát, a képviselőház elnökét jelölte új miniszterelnöknek, addig Milos Zeman óva intett attól, hogy esetleg újra kormányt alakíthasson a jobbközép-liberális koalíció.

Miután Zeman elutasította az előrehozott választások ötletét, saját gazdasági tanácsadóját, Rusnokot jelölte kormányfőnek, aki úgy válogatta össze kormányának tagjait, hogy az ellenzékben kormányzó szociáldemokratáknak fel legyen adva a labda: a Rusnok-kormány egyharmada 1989 előtt tagja volt Csehszlovákia Kommunista Pártnak (CSKP). Ezek: Jan Fischer pénzügyminiszter és kormányfőhelyettes, Jan Kohout külügyminiszter, Frantisek Konícek munkaügyi és népjóléti miniszter, Vlastimil Picek védelmi miniszter, Jirí Cienciala ipari és kereskedelmi miniszter. Maga Rusnok 1989-ben a CSKP tagjelöltje volt. Öt miniszternek szociáldemokrata (CSSD) kötődése van: Rusnok, Benesová, Kohout, Konícek és Martin Pecina belügyminiszter. Benesová évekig a szociáldemokrata párt alelnöki tisztségét is betöltötte.

Zeman nyomatékosította, hogy jónak tartaná, ha a Cseh Szociáldemokrata Párt bizalmat szavazna a Jirí Rusnok vezette hivatalnokkormánynak: „Üdvözölném ezt, mert a szociáldemokraták kormányalakítási kísérlete valószínűleg nem élvezné a képviselőház bizalmát, ami törvényszerűen az alkotmány szerint a harmadik kísérlethez vezetne el, amikor is a volt kormánykoalíció próbálkozna a kormányalakítással. Úgy gondolom, hogy a szociáldemokraták tudatosítják magukban ezt a veszélyt” – jelentette ki a Právo című napilapban július 11-én arra a kérdésre válaszolva, hogy a CSSD-nek támogatnia kellene-e a Rusnok-kormányt.

A Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) prominensei óvatosan fogalmaztak kezdetben. A CSSD alelnöke Milan Chovanec kijelentette, hogy nem támogatják a Rusnok-kormányt, de a párt nagyon megosztott ebben a kérdésben, és elképzelhető változás. „Minden megoldás jobb, mint a visszatérés a jobboldali kormányhoz”. Majd Július 11-én Jeronym Tejc, a CSSD képviselőházi frakcióvezetője újságírói kérdésre azt választolta: „Mérlegeljük azt a változatot is, hogy bizonyos körülmények között támogatjuk a kormányt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezt egy jobb megoldásnak tartanánk”. Tejc hangsúlyozta, hogy a szociáldemokraták továbbra is a képviselőház feloszlatását és az előre hozott választás kiírását tartják a jelenlegi belpolitikai helyzet legjobb megoldásának.

Michal Hasek, a szociáldemokrata párt első alelnöke is lehetségesnek minősítette. Bohuslav Sobotka, a párt elnöke az utóbbi hetekben ismételten jelezte, hogy a párt a saját kormányalakítás lehetőségét is mérlegeli, ezért a CSSD Miroslava Nemcovához (ODS), a Képviselőház elnökéhez fordult, hogy rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezzenek a parlament feloszlatásáról. Ezután július 10-én Nemcová bejelentette: a szociáldemokrata párt képviselőinek kérésére július 17-re rendkívüli parlamenti ülést hív össze, amelyen napirendre tűzik a testület önfeloszlatásának kérdését.

A parlament többi pártja ugyanakkor nem támogatja Rusnok hivatalnokkormányát: Vojtech Filip, Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjának (KSCM) elnöke jelezte: megfontolják a Rusnok-kormány támogatását. A kommunisták szerint ha a Rusnok-kormány bizalmat kapna, a jobboldal is rákényszerülne, hogy támogassa az alsóház feloszlatását és az előre hozott választás kiírását, amit a belpolitikai válság legtisztább megoldásának tart. Hasonló véleményt fogalmazott meg a Közügyek párt is.

Karel Schwarzenberg volt külügyminiszter a TOP 09 párt elnöke úgy nyilatkozott, hogy pártja nem szavaz bizalmat a kormánynak. „Az elnök saját kormányt akart, hát most megkapta” – jegyezte meg a politikus.

Miroslava Nemcová, a képviselőház elnöke szintén kizárta, hogy a Polgári Demokrata Párt (ODS) támogatná a hivatalnokkormányt. Nemcová a jelenlegi kormánykoalíció elsőszámú jelöltje a miniszterelnöki székre. A 60 éves Nemcova – a negyedik legnépszerűbb politikus – lehetne Csehország első női miniszterelnöke, de ehhez szükség volna a többi kormánypárt beleegyezésére is.

Rusnok mindeközben nem kívánt találgatásokba bocsátkozni hivatalba lépésének napján azzal kapcsolatban, hogy meddig marad kormánya hatalmon. „Természetesen érzem a politikai helyzet bonyolultságát. Mától kezdve egészen a soros választásokig bármikor feloszlathatják a képviselőházat, és mi ezt tiszteletben fogjuk tartani. A kormánypozíció megtartásáról ezért jelenleg nem kívánok találgatásokba bocsátkozni”.

Lapozzon a folytatásért!

Önfeloszlatás: igen vagy nem?

A július 17-re összehívott 200 tagú képviselőház rendkívüli ülésén mindössze 96 képviselő támogatta a Cseh Szociáldemokrata Párt határozati tervezetét, amiben javasolták Zeman elnöknek a testület feloszlatását. A javaslatának elfogadásához a képviselők háromötödének támogatására, 120 képviselő szavazatára lett volna szükség.

A szociáldemokrata vezérszónokok amellett érveltek, hogy a képviselőház feloszlatása és az előre hozott választás kiírása lenne a belpolitikai válság egyetlen megoldása. Az OSSD pártelnöke Bohuslav Sobotka vitaindítójában hangsúlyozta, hogy az előrehozott választás nem a képviselők, nem a politikai pártok, hanem elsősorban az állampolgárok érdeke.

A legfrissebb felmérések szerint a lakosság mintegy kétharmada támogatja az előre hozott választásokat.

Vít Bárta, a Közügyek elnöke, valamint Vojtech Filip, Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjának elnöke is emellett az álláspont mellett érvelt.

Miroslav Kalousek, a TOP09 alelnöke továbbra is azt hangsúlyozta: szerintük nincs szükség új választásokra, mert a volt jobbközép-liberális kormánykoalíciónak a 200 tagú képviselőházban 101 képviselője van. Beszédében élesen bírálta Zeman államfőt, és azt állította, hogy az elnök a maga kezében szeretné összpontosítani a hatalmat.

Elfogadhatatlannak, a demokrácia megsértésének nevezte, hogy az államfő a kormányválságra válaszul szakértői kormányt nevezett ki, méghozzá a saját bizalmasa személyében. Kalousek az új kormány tagjait ironikusan Zeman „kísérleti nyulainak” nevezte. Úgy vélekedett, hogy a parlamentnek mihamarabbi választ kell adnia Zemannak az elnöki hatalom megerősítését célzó kísérleteire.

Merre tovább Csehország?

A szociáldemokra pártnak és a kommunistáknak is azért volna kézenfekvő a mihamarabbi előrehozott választás, mert meg tudnák lovagolni a jobboldali korrupciós ügyek miatti, viszonylag magas népszerűségüket. A jelenlegi pártpreferenciák szerint magasan az OSSD nyerné a parlamenti választásokat. Ha sikerült volna feloszlatniuk a képviselőházat, akkor a hatályos törvények szerint az új választásokat két hónapon belül meg kellett volna tartani az országban.

A prágai sajtó úgy vélekedik, hogy a képviselőház feloszlatása azért nem érdeke a jelenlegi koalíciónak, mert a képviselőinek többsége egy újabb választás esetén már nem jutna mandátumhoz, ezért a képviselőknek nem érdekük mostani mandátumuk – és a vele járó biztos magas jövedelmek – egy évvel való megkurtítása.

Rusnok a rendkívüli ülésnapon már meg is kezdte tárgyalásait a parlamenti pártokkal kormányának támogatásáról. Elsőként a kommunista párt vezetőivel találkozott. Pável Kovácik, a kommunisták frakcióvezetője így fogalmazott a találkozó után: „megegyeztünk, hogy a miniszterelnök képviselőházi frakciónk következő ülésén ismerteti kormányának legfőbb téziseit”. Ugyanakkor hozzátette: a kommunisták ennek alapján döntenek arról, támogatni tudják-e a Rusnok-kormányt. Ennek ellenére cseh politológusok szerint nem valószínű, hogy Rusnok megtudja szerezni a képviselőház többségének támogatását.

Rusnok továbbra is azt hangsúlyozta, hogy kormányának legfontosabb feladata továbbra is Csehország jövő évi költésgvetésének kidolgozása és a parlamenti elfogadása. Az adórendszerben vagy például a sokat vitatott nyugdíjrendszerben komolyabb változásokkal nem számol. Ugyanakkor érdekes, hogy Rusnok kinevezése után pár nappal bejelentte, hogy emeli a minimálbért 500 koronával, ami így 8500 korona lesz. Ez a szigorú költségvetési politika miatt 2007 óta nem változott. Elemzők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az elhúzódó politikai válság és az ország évek óta elhúzódó gazdasági recessziója miatt további megszorításokra lesz szükség.

Mi a  gond a gazdasággal? A folytatásból kiderül. Lapozzon!

Csehország lesz az EU következő feketebáránya?

A válság előtt Csehország gyakorlatilag mintaországnak számított a közép-európai régióban. A felfutó autóipar rendkívül nagyott dobott a cseh gazdaságon, voltak olyan évek amikor egymás után 20 százalékkal tudott bővülni az autóipari export. Elsősorban a Toyota a Peugeot és a Skoda létesített hatalmas gyárakat az országban és ezzel felfutatta a gazdaságot.

A 2008-ban kirobbanó világgazdasági válság érzékenyen érintette Európát és nem kímélte a cseheket sem. A tőzsdét, illetve a reálgazdaságot is súlyos recesszió érte. A megszorító csomagoknak és a takarékos kormányzati politikának köszönhetően gyorsan sikerült rendezni a helyzetet. Csehországnak a stabil politikai helyzete és relatíve kis államadósága miatt sikerült a jegybanki alapkamatot nulla százalék közelébe vinni és ezzel nagy löketet adott a gazdaságnak.

A jelenlegi politikai botránynak egyenlőre még nem érezni a gazdasági hatását, viszont a későbbiekben érezhetővé válhat, hiszen a befektetőknek korábban rendkívül kedvező környezetet teremtett a politikai stabilitás, a mostani instabilabb helyzet pedig inkább meghátrálásra késztetheti a külföldi piaci szereplőket.

A reálgazdasági helyzet még most is meglehetősen súlyos az országban, több takarékossági programot és megszorító csomagot is életbe kellett léptetni, ami tovább mélyítette a válságot. Ráadásul az ország exportjának 80 százaléka az euróövezetbe irányul.

A cseh gazdaság sorban már a hatodik negyedévben csökken, ez a rendszerváltás utáni időszak leghosszabb recessziója – közölte a Cseh Statisztikai Hivatal május 15-én. Helyi elemzők szerint a cseh gazdaság az egyik leggyengéb jelenleg Európában. Általános vélekedés, hogy a recesszió egyre inkább elmélyül és a mostani politikai válság nem segíti a befektetői bizalmat megtartani. Várható, hogy az idei GDP alakulása rosszabb lesz a vártnál. Egyes közgazdászok szerint nem kizárt, hogy Csehország újra egész évben recesszióban marad.

Az EU tagállamainak eddig ismert negyedéves adataiból az tűnik ki, hogy a cseh gazdaság helyzete a legrosszabb – mondta David Marek, a Patria Finance fő gazdasági szakértője. Hozzátette: a német, a magyar, a szlovák gazdaság mérsékelt növekedést mutatott, míg a francia gazdaság recesszióba süllyedt. Petr Dufek, a CSOB bank elemzője szerint a 0,1 százalékos német növekedés is aggasztó és csalódás. Cseh közgazdászok körében korábban általános volt a vélemény, hogy az idei első negyedévben a cseh gazdaságban fordulat áll be, és már kimutatható lesz a mérsékelt növekedés.

A mostani politikai válság a tőzsdén éreztette a hatását, hiszen a Petr Necas vezette kormánykoalíció stabil mederben tudta tartani a gazdaságot és a költségvetést.

Egy szociáldemokrata vezető korábbi nyilatkozata arra utalt, hogy kedvezőnek találta Magyarország lépéseit a válságkezelésre, ami pedig a tőzsde szempontjából nem túl kedvező, hiszen a vállalatok különadókkal és újabb megszorításokkal szembesülhetnek akár Csehországban is.

Zárszó helyett

Ma Csehországban mindenki csak találgat, hogy mikor és miként érhet véget a politikai válság. Forgatókönyvek mindenesetre vannak, megoldás egyenlőre nincs. A hatályos szabályok szerint egy újonnan kinevezett kabinetnek 30 nap áll rendelkezésére bizalmat kérni a képviselői háztól. A bizalomhoz elég a képviselők egyszerű többsége is, azaz 101 szavazat.

Mivel a szociáldemokratáknak nem sikerült elfogadtatni a képviselőház feloszlatását, így az folytatja tovább a munkáját, Jirí Rusnok kormányának bizalmi szavazása pedig várhatóan augusztus 8-án lesz.