A külhoni magyarság igenis szóljon bele a magyar politikába és a nemzet dolgaiba

A Kisebbségi Fórum civil szervezet és a Nagyapáti Kukac Péter Magyar Hagyományőrző és Néprajzkutató Társulat a választási regisztrációval összefüggésben tartott ma konzultációt Topolyán. A Művelődési Ház kiállítási termében Potápi Árpád János országgyűlési képviselő, a parlament Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke ismertette a fontosabb tudnivalókat a témával kapcsolatban.

Mint ismeretes, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) még július közepén elkezdte kipostázni a határon túli, kettős állampolgársággal rendelkező magyarok regisztrációs nyomtatványait a 2014-es tavaszi magyarországi országgyűlési választásra. Az érintettek a kiküldött nyilatkozatok visszaküldésével, illetve elektronikusan jelezhetnek vissza, ha regisztrálni akarják magukat a választásra. Az egyszerűsített eljárásban honosított magyar állampolgárok száma mostanra már megközelítette a félmilliót. Az Országgyűlés 2011. december 23-án döntött úgy, hogy a határon túli magyarok szavazati jogot kapnak. A magyarországi lakhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok azonban csak pártlistára szavazhatnak.

A megjelenteket előbb a szervezők, Ágoston András a Kisebbségi Fórum, Kovács László pedig a Nagyapáti Kukac Péter Magyar Hagyományőrző és Néprajzkutató Társulat nevében köszöntötték. Ezután Potápi Árpád János bevezetőjében elmondta, a második Orbán-kormány a külhoni magyarság számára is megteremtette a kettős állampolgárság lehetőségét, és az ezzel járó szavazati jogot is megkapták. A külhoni magyar kettős állampolgárok a szavazás előfeltételeként folyó év augusztusától kezdve regisztrációs folyamatban vesznek részt. Elmondta, politikusként tanúja volt annak, amikor a Magyar Országgyűlésben több vitát is lefolytattak arról, kapjanak-e állampolgárságot a külhoni magyarok. Szerinte nincs két fajta magyar állampolgár. Úgy gondolja, a külhoni magyarság igenis szóljon bele a magyarországi politikába és a nemzet dolgaiba. Úgy véli, állampolgári jog, de kötelesség is egyben részt venni a választásokon. Kiemelte azt is, hogy erről a tájról, a Vajdaságból származik a kettős állampolgárságról szóló elképzelés, ezért furcsa is lenne, ha éppen az itteniek nem élnének a felkínálkozó lehetőséggel. Arra bíztatta az itteni kettős állampolgársággal rendelkezőket: ne féljenek, szóljanak bele a nemzet sorsának alakításába. A legfrissebb adatokat is említette, melyek szerint már több mint 484 ezren kérelmezték a gyorsított eljárásban történő kettős állampolgárság felvételét, valamint, hogy eddig már több mint 420 ezren le is tették az esküt.

Ágoston András a Kisebbségi Fórum nevű civilszervezet elnöke hangot adott annak a véleményének, hogy a parlamenti választások előkészületei során a nemzetben gondolkodó magyarok civil szervezetei nagyon fontos szerepet játszanak majd. Elmondta, nem titkolt szándéka volt a szervezőknek rögtön a folyamat elején egy ilyen „ütős” konzultációt szervezni. A továbbiakban is folyamatosan reagálni szeretnének a felmerülő kérdésekre. Mint elmondta, ha nem is tudnak majd mindig azonnal megoldást találni, a cél az, hogy legalább megbeszéljék a problémákat. A következő hónapokat ki kell használni a kettős állampolgárok választási regisztrációval kapcsolatos ismereteinek bővítésére. A topolyai konzultációt erre a témára – a szervezők tudomása szerint – a Kárpát-medencében is elsőként tartották meg, de a tervek közt szerepel további ilyenek megtartása Vajdaság más, magyarlakta településein. Ezáltal is a Kárpát-medencében lehetőség nyílna mind a kisebbségi autonómiatörekvések előbbre vitelére, mind az értelmes autonómiamodelleknek az EU politikai színterén való megjelenítésére.

Az összejövetelen felszólalt Csorba Béla, a VMDP, Csonka Áron, a VMDK, Rácz Szabó László, az MPSZ és Szmieskó Zoltán, a Magyar Egység Párt elnöke is. Mindannyian kiemelték a kettős állampolgárok választásokon történő részvételének fontosságát, valamint az autonómiatörekvések megvalósíthatóságának aktuális fejleményeit.