Újabb iskolai mészárlás Nigériában

A tragikus esemény ismét a Boko Haram számlájára írható, holott a kormány állítólag fegyverszüneti paktumot kötött a terrorista szervezettel. A lakosság mindeközben teljesen kiszolgáltatott a szélsőséges iszlamista csoport rémtetteinek.

Alig egy hónappal azután, hogy a Boko Haram fegyveresei hét diákot és két tanárt gyilkoltak meg a Nigéria északkeleti részén található Yobe állam egy városi középiskolájában, múlt szombaton ismét kegyetlen vérengzést tartottak, ezúttal egy mamudoi iskolában. Az Allafrica információi alapján 31 diák, egy tanár és egy helyi lakos vált a terrorszervezet áldozatává. A túlélők szerint a fegyveresek felgyújtották az iskola épületeit, majd a menekülni próbálókat könyörtelenül lemészárolták. 

A Boko Haram legfőbb célkitűzése a nyugati típusú demokrácia eltörlése és a sária alapú jogrendszer bevezetése Nigériában. Ebben alapvető fontosságúnak tartják a nyugati világhoz idomuló oktatási intézmények megszüntetését az országban, ezt már a szervezet neve („a nyugati oktatás bűn”) is jelzi. (A Boko Haram céljairól részletesebben itt olvashat).

Az eseményeket követően az állami kormányzat szeptemberig minden középiskolát azonnali hatállyal bezáratott, a bentlakásos iskolákhoz pedig katonai őrizetet rendeltek, hogy megvédjék az ott élő diákokat. „Ez az intézkedés lehetőséget biztosít a kormány számára, hogy átértékelje a jelenlegi helyzetet és egy olyan stratégiát hozzon létre, mely képes biztosítani a diákok és a tanárok biztonságát.” – nyilatkozta Ibrahim Geidam, Yobe állam kormányzója.

Nagy-Britanniában mindeközben új terrorizmus ellenes törvényt készülnek törvénybe iktatni, mely büntetné a Boko Harammal kapcsolatban álló és a szervezetet támogató személyeket. A törvényt még a parlamentnek is el kell fogadnia, mielőtt hatályba léphet. 

Állítólagos fegyverszünet a kormány és a Boko Haram között

John Campbell, az Egyesült Államok korábbi nigériai nagykövete szerint elképzelhető, hogy mind a kormány, mind a Boko Haram igazat mondhatott a fegyverszünettel kapcsolatban, ugyanis a Boko Haram valószínűleg nem egy központilag szervezett csoport, hanem egy igen fragmentált szervezet számos különálló egységgel. Így lehetséges, hogy a kormány a Boko Haram csupán egy csoportjával kötött fegyverszünetet, nem magával az egész terrorszervezettel.

Többen bírálják a nigériai védelmi erőket is, ugyanis ahelyett, hogy vádemelés nélkül határozatlan ideig őrizetben tartanák az elkövetőket, egyszerűen megölik őket és ezzel tovább szítják az erőszak így is tomboló tüzét a régióban.

Továbbra is komoly veszélyben – A civil lakosság

Tekintettel arra, hogy Nigéria három északi államában már két hónapja szükségállapotot vezettek be, az ott élő lakosságnak a terroristákon kívül számos más problémával is számolnia kell. Az egyik ilyen a mobiltelefon szolgáltatás teljes megszüntetése az érintett területeken, melyet a terrorista csoportok helyzetének megnehezítése miatt vezettek be. Ez az intézkedés azonban közvetlenül veszélyezteti a lakosságot, ugyanis az egyes terroristacselekményekről még csak esélyük sincs értesíteni a veszélyben lévő területeket.

Kabir Mato, az Abuja Egyetem Antikorrupciós Tanulmányok Intézetének munkatársának véleménye szerint egy másik súlyos problémát a mezőgazdasági termelés akadozása jelenti. A szükségállapot miatt ugyanis a farmereket elvágták a termőföldektől, így az amúgy is szegény régióban még nagyobb éhezések várhatóak. Hozzáteszi, ha a nigériai hadsereg nem csökkenti a szükségállapot szigorításait, elképzelhető, hogy a szegénység felkeléshez vezet. 

Más elemzők szerint nem a szegénység, hanem a fanatizmus vezetett ahhoz, hogy Észak-Nigériában ilyen veszélyes helyzet alakult ki.

Az áldozatok

A Weekly Trust interjút készített néhány szemtanúval és érintettel a mamudoi terrorcselekményeket követően.

Nuku Duham személyes története is mutatja a jelenlegi tarthatatlan és felfoghatatlan helyzetet a térségben, ugyanis férjét minden előzmény nélkül, egy hónappal ezelőtt gyilkolták meg a Boko Haram terroristái. „A férjem egy utazásról érkezett haza. Éppen leültünk beszélgetni, mikor hirtelen fegyveresek rontottak be a házba, majd kétszer is mellkason lőtték a férjemet. Térdre rogytam és az életéért könyörögtem, azonban egyikük sem figyelt rám. Ezt követően magabiztosan és szabadon sétálhattak el, bármiféle kormányerő beavatkozása nélkül.” Az asszony elmondása alapján a fegyveresek megfenyegették őket, hogy vissza fognak térni és lerombolják az iskolát. Ezért sem érte meglepetésként, mikor a támadás reggelén a tűzfegyverek ropogását és a robbantásokat halotta. „Másnap reggel, mikor elmentem az iskolához mindenfelé holttestek feküdtek, az iskola adminisztrációs központját pedig porig rombolták.”

Egy szerencsés körülmények között megmenekült diák beszámolója alapján először körbevették őket a támadók, majd az igazgatói irodába terelték őket egy rövid vizsgálatra. Ott mindenkinek megnézték a hónalj – és nemi szőrzetét, hogy az alapján külön válasszák a fiatalkorúakat az érettebbektől. A gyerekeket elengedték, azonban az idősebbekre tüzet nyitottak. „Én magam sem tudom, hogy sikerült kimenekülni az irodából, mivel miután elkezdtek lőni ránk, robbanószerkezeteket is bedobtak a szobába. Csak arra emlékszem, hogy a bokrok között próbálok menekülni.” – mondta.

Malam Saleh Potiskum, a támadásokban elhunyt egyik iskolás gyermek édesapja a kormányt hibáztatja, amiért nem tették meg a kellő biztonsági óvintézkedéseket, hogy megvédjék a gyerekeket. „Még mindig nem tudom elfogadni azt, amit láttam. A fiam holtteste a felismerhetetlenségig megégett. Azonban többen állítják, hogy látták, mikor a lángokkal küzdött, mielőtt végleg távozott volna. Így el kell fogadnom, hogy a fiam halott.” –mondta a fiát gyászoló édesapa. 

Mohammed Almin, az Alapfokú Oktatásért felelős nigériai állambiztos az esetet gyalázatosnak, istentelennek és érzéketlennek nevezte, hozzátéve, hogy az állam megtesz mindent annak érdekében, hogy a középiskolák megfelelő biztonságban legyenek.

Számos helyi lakos szerint azonban a kormány alig tett valamit annak érdekében, hogy megvédje az iskolát és a gyermekek életét. Egy nevét nyilvánosan nem felvállaló tanár véleménye szerint az érintett hatóságok kisebb erőfeszítése is elég lett volna, hogy megakadályozzák a terroristák támadását.

Tóth Dániel

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »