Románia: újra terítéken a tiszta többségi választási rendszer

Ismét nekifutna a választási törvény módosításának a kormányzó Szociálliberális unió (USL): a Szociáldemokrata Párt (PSD) azt javasolja a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL), hogy vegyék elő a két pártelnök, Victor Ponta és Crin Antonescu tavalyi, tiszta egyéni választókerületes rendszerről szóló tervezetét, amelyet az alkotmánybíróság elutasított – adja hírül a Krónika.

Victor Ponta miniszterelnök, a PSD elnöke hétfőn délután arról beszélt: a PSD számára a tiszta egyéni választókerületes rendszer bevezetése a kívánatos, Relu Fenechiu vezető liberális politikus, a közlekedési tárca vezetője pedig megjegyezte, az ilyen rendszer a legnagyobb pártnak kedvez, de „tulajdonképpen nem antidemokratikus”.

Victor Ponta leszögezte: pártja tiszta egyéni választókerületzes rendszert szeretne, ha azonban erről nem tudnak megállapodni az USL-en belül, akkor a másik variáns az arányos választások megtartása a két kamara közül az egyikben – minden bizonnyal a képviselőházban.

„A fontos az, hogy megegyeztünk: még idén el akarjuk fogadni a választási törvényt, hogy teljen az idő. (…) Az tulajdonképpen az a törvénytervezet, amelyet tavaly nyújtottunk be Antonescu úrral. Ha nem sikerült a többség támogatását megszerezni a tervezet számára, akkor jön a következő lépés, de a PSD számára a tavaly kidolgozott szervezet az elsődleges” – mondta a miniszterelnök.

Ponta emlékeztetett: a tervezetet tavaly nem annak tartalma miatt vetette el az alkotmánybíróság, hanem azért, mert kevesebb, mint egy évvel a decemberi választások előtt terjesztették be, jelenleg viszont három év van hátra a következő választásokig. Rámutatott: amennyiben az a változat sem kapja meg a többség támogatását, amelyben az egyik házban tartanának arányos választást, akkor egy harmadik változat is szóba jöhet.

A PSD elnöksége még hétfőn döntött úgy, hogy ismét az USL vezetői elé terjeszti a tiszta egyéni választókerületes rendszerről szóló tervezetet. Mint arról beszámoltunk, a törvényt tavaly májusban megszavazta a parlament, azonban az ellenzéki Demokrata-Liberális Párt (PDL) alkotmánybírósághoz fordult, a taláros testület pedig megsemmisítette a jogszabályt, mivel azt kevesebb, mint fél évvel a választások előtt fogadták el.

Relu Fenechiu liberális közlekedési miniszter szerint a tiszta egyéni rendszer a legnagyobb pártnak kedvez, ami azonban nem teljesen antidemokratikus. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a problémát alkotmányossági szempontból is meg kell vizsgálni, mivel tavaly az alkotmánybíróság azt is kifogásolta, hogy a tervezet nem biztosította volna az arányos képviseletet.

A tavaly az alkotmánybíróság által megsemmisített törvény szerint azok a parlamenti képviselők, szenátorok nyernének mandátumot, akik egyetlen fordulóban egyszerű szavazattöbséget szereznek a választókerületükben. A törvény a kisebbségek számára kedvező kitételt is tartalmazott, eszerint azokban a megyékben, ahol egy kisebbség aránya meghaladja hét százalékot, de egyik választókerületben sem nyer kisebbségi képviselőjelölt, a legtöbb szavazatot kapó kisebbségi jelölt mandátumhoz juthatott volna. AZ RMDSZ mindemellett ellenezte a törvényt, mivel az még így is csökkentette volna  a magyar parlamenti képviseletet.

A jelenlegi erőviszonyokat tekintve az új rendszer abszolút kedvezményezettje a PSD lenne, amely jókora fölénnyel vezeti a népszerűségi listát. Az USL egyébként jelenleg is kétharmados többséget élvez a parlamentben.

Mint ismeretes, jelenleg is egyéni választókerületes választási rendszer van érvényben, ugyanakkor nem „a győztes mindent visz” elve érvényesül, mivel a többi párt is megkapja a rá leadott szavazatok arányában őt megillető mandátumokat – ennek nyomán állt elő a tavalyi választások nyomán az a helyzet, hogy a parlament létszáma több mint száz fővel nőtt.

Kitekintő / Krónika.ro

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »