Hollande szélmalolmharca: Párizs újabb reformokat vezet be

Francois Hollande egy csütörtök esti interjúban bejelentette: mégiscsak lesz 75 százalékos adó, a nyugdíjjárulék-fizetés időtartamát pedig várhatóan növelik. Az ellenzék a szocialista kormány gazdasági stratégiáját hiányolja, és több intézkedését összeegyeztethetetlennek tartja a baloldali ideológiával. Mindeközben a munkanélküliségi ráta, a költségvetési hiány és az államadósság az egekben szárnyal, és a lakosság is elégedetlen az elnök politikájával.

Francois Hollande francia elnök csütörtökön a France 2 televíziónak adott interjújában nehéz feladatra vállalkozott: az utóbbi időben heves vitákat és tüntetésekben is megnyilvánuló ellenérzéseket kiváltó belpolitikai kérdések (melegházasság, munkanélküliség, gazdagokat sújtó adóterhek), elkeserítő gazdasági mutatók tisztázása, s egyben saját népszerűségének helyreállítása. Az elmúlt hetek statisztikái elég reménytelen képet mutatnak: a Nouvel Observateur szerda este közzétett felmérése szerint a lakosság 68 százaléka csalódott a francia elnökben. 

75 százalékos adó és jövedelemfüggő családi pótlék

Bár az Alkotmánytanács elkaszálta decemberben a szocialista kormány tervét a gazdagok nagy mértékű megadóztatásáról, majd az a francia államtanács múlt héten közzétett véleményében is kritikákat fogalmazott meg (s többek között rögzítette, hogy 66,6 százaléknál nem ajánlatos magasabb adókulcs), Hollande mégis ragaszkodik a bűvös számhoz. Az új tervek szerint ezúttal az évi egymillió euró felett kereső vezetők cégei lennének a 75 százalékos adó célpontjai.

A korábbi híreszteléseket, miszerint a francia kormány meg kívánja adóztatni a családi pótlékokat, Hollande abszurdnak nevezte, de, „hogy a legmagasabb jövedelműek ugyanannyi segélyt kapjanak”, sem tartja fenntarthatónak.

Hosszabb nyugdíjjárulék-fizetés

A nyugdíjakkal kapcsolatban megjegyezte, hogy a jövőben a jelenlegi 41,5 évnél „hosszabb járulékfizetésre lesz szükség„. Ezen a téren a baloldali kormány keze meg van kötve, hiszen pont ők voltak azok, akik az előző rezsim 2010-ben bevezetett nyugdíjkorhatár-növelését eltörölték. Jean-Luc Mélenchon, a Baloldali Párt tagja szerint Hollande-ot „nem ezért választották meg”, jelezve, hogy véleménye szerint ez az intézkedés teljesen szembemegy az aktuális társadalmi valósággal és a baloldali ideológiával is.

Siralmas gazdasági helyzet

A munkanélküliség tizenhat éve nem volt ilyen magas, jelenleg 10,8 százalékon van, ami közel 5 millió állampolgárt jelent, s a ráta már huszonkét hónapja növekvő tendenciát mutat. De Hollande elkötelezett, és gazdasági csatát emleget, hogy ez az irány 2013 végéig megfoduljon. 

Úgy tűnik, a francia kormány túlságosan optimista volt a költségvetés mutatószámaival kapcsolatban is: az Insee, francia nemzeti statisztikai intézet pénteken közzétett számításai szerint a 2012-es deficit a GDP 4,8 százaléka volt, a tervezett 4,5 helyett. Bár a kormány korábban elkötelezte magát az uniós elvárásoknak megfelelő 3 százalékos költségvetési hiány betartása mellett az idei évre, a terv már februárban megdőlni látszott, s március közepén az európai bizottsági előrejelzések után bejelentették: 3,7 százalék lesz. Azonban Olli Rehn, gazdasági és pénzügyekért felelős biztos szerint Franciaország haladékot kap az uniós kötelezettség teljesítése alól, amennyiben 2014-ben sikerül megtartani az elvárt hiánycélt.

A feladat nehéz lesz, hiszen Hollande az interjúban ígéretet tett, hogy 2014-ben nem kell a francia lakosságnak adóemelésre számítania, a hozzáadott érték-adót leszámítva. Sőt, a héten korábban beharangozott védelmi kiadás-csökkentést is megcáfolta – állítása szerint az a következő öt évben is a 2013-as szinten marad.

Mindemellett az államadósság is növekszik: 2012-ben 90,2 százalék volt, és az előrejelzések szerint változatlan szabályozás mellett 2013 végére ez a szám elérheti a GDP 93,4 százalékát.

Beavatkozás Maliban: az egyetlen sikeres döntés?

Hollande talán legnépszerűbb döntése a mali konfliktusba történő beavatkozás volt: a Nouvel Observateur felmérése szerint a megkérdezettek 47 százaléka értékeli pozitívan az afrikai szerepvállalást. Az intervenció sikerességét Hollande is hangsúlyozta az interjúban, mondván, hogy Franciaországra, mint felszabadítóra tekint a mali lakosság.

Ellenzéki reakciók

„Nem vártunk ettől nagy dolgokat, nem vagyunk csalódottak, sajnos megerősítést kaptunk arról, ami évről évre csak fokozódik: már nem vagyunk képesek irányítani a sorsunkat”- mondta Florian Philippot, a Nemzeti Front alelnöke. A kommunista párt titkára, Pierre Laurent csalódását fejezte ki az interjúval kapcsolatban: „Francois Hollande szavai egyáltalán nem voltak összefüggésben a szociális szükségletekkel és a szükséges új megoldásokkal.” Jean-Francois Copé, az UMP főtitkára pedig a stratégiai irányvonalat és jövőképet hiányolta, amit az állampolgárok várnának egy köztársaság elnökétől.

A francia sajtó ugyancsak gyengének értékelte Hollande csütörtök esti szereplését: a baloldali Liberation szerkesztősége például egyenesen „banálisnak” minősítette az elnök szereplését. A szóba forgó reformok bírálata mellett a sajtó és az ellenzék elsősorban azt rótták fel Francois Hollande-nak, hogy az államfő láthatóan képtelen volt „elnöki víziót” felvázolni, amellyel vissza tudta volna szerezni a francia társadalom elveszített bizalmát.