Belarusz, Belorusszia vagy Fehéroroszország?

Mi történik, ha egy ország nevet változtat? Hogy ültethető át ez a névváltozás más nyelvekbe, ha ez a névcsere jelentésbeli és lényegi részét tekintve szinte jelentéktelen? Vagy mégsem jelentéktelen? Miért kell a politikának ebben is szerepet játszania? Cikkünk Belarusz névváltozatainak eredetét és használatát mutatja be.

„Fehér Oroszország”

Belarusz szószerint Fehér Oroszországot jelent, amelynek eredetét több teória is próbálja megmagyarázni. Egy etno-vallási elmélet szerint ezzel a névvel illették a Litván Nagyhercegség ruthéniai területeit, amelyet keresztény szlávok laktak, míg Fekete Ruthénia a pogány balti népek által lakott térségre utalt. Más források is tanúskodnak erről az elméletről. A szlávok tehát ezzel az elnevezéssel különböztették meg magukat a litvánoktól.

Egy másik magyarázat szerint a szlávok által viselt fehér ruha ihlette az elnevezést. Egy másik forrás hasonló magyarázattal szolgál. Eszerint lehetséges, hogy az orosz cárok használták a „fehér” jelzőt, akik egyébként fehér ruhát hordtak és Nagy Fehér Cárnak nevezték magukat, hogy megkülönböztessék magukat a latin és bizánci rómaiaktól. Ők ugyanis a harmadik Rómának tekintették országukat.

A Ruthénia és Rusz elnevezést gyakran Oroszországgal mossák össze, és így Fehér Ruthéniát Fehér Oroszországnak szokás tekinteni. Ezt a félreértelmezést a muszkovita régensek erősítették a Kijevi Rusz bukása után. A muszkovita nagyhercegek, akik a Rurik nagyhercegek utódainak tekintették magukat, IV. Ivántól kezdve az „Oroszország” elnevezést használták minden ruthén (vagyis keleti szláv) területre, amellyel politikai fegyvert és casus bellit kovácsoltak területkövetelési jogaikra Litvániától és Lengyelországtól.

A mai Belaruszra utaló Fehér Oroszország elnevezés először a késő 16-ik században tűnik fel az angol Sir Jerome Horsey munkáiban, aki egyébként közeli kapcsolatban állt az orosz cári udvarral. A 17-ik században az orosz cárok a „Fehér Rusz” elnevezést használták a Litván Nagyhercegségtől elfoglalt területekre.

Belorusszia – Az Oroszországok egyike

A Belorusszia elnevezés az Orosz Birodalom idejében vált elterjedté, amikor is az orosz cárok az „Összes Rusz cárjainak” tekintették magukat, mert Oroszországot, a birodalmat az összes – Nagy-, Kis- és Fehér-Rusz alkotta. Ez azt jelentette, hogy az egész terület és vele együtt a lakosság is orosz volt. A fehéroroszok esetében tehát ez arra célzott, hogy az orosz nép egy „válfaja” voltak.

Az 1917-es bolsevik forradalom után a Fehér Ororszország elnevezés kis bonyodalmat okozott, hiszen így hívták a vörös Bolsevikok ellen harcoló hadsereget is.

Ettől függetlenül a Belorusszia elnevezés vált a hivatalos formává a szovjet időkben, ami a nemzeti öntudatot volt hivatott hangsúlyozni. A Szovjetunió felbomlásáig, 1991-ig ez a változat maradt a közhasználatban, amikor is a Belorusz SzSzK legfelsőbb tanácsa úgy határozott, hogy az új, független köztársaságot Belarusznak fogják hívni, jobban tükrözve a fehérorosz nyelv szabályait.

Fehéroroszország fehéroroszul – Belarusz

A konzervatív erők nem támogatták a névváltoztatást, valamint azok sem, akik az Oroszországgal való egyesülés hívei. Mindazonáltal, a független ország alkotmánya kimondta, hogy az ország új neve Belarusz Köztársaság, vagy röviden Belarusz lesz. Ennek megfelelően, a Belorusszia nevet felváltotta a Belarusz az angolban, és hasonlóan, a belorusz melléknevet a belarusz. Az orosz nyelv csak korlátozottan vette át a Belarusz elnevezést, és nem is alakult ki új melléknév.

Oroszországban is feltűnt tehát a fehérorosz elnevezés – Belarusz, de továbbra is a hagyományos, Belorusszia formát használja a média és a köznyelv többnyire. A. Muszorin szakértő szerint a hivatalos elnevezés használata nem az orosz nyelv fejlődésének eredménye, hanem a fehérorosz nép tudatos önelnevezésének, amelyet jelentős mértékben az befolyásolt, hogy Belaruszban továbbra is az orosz a használatos nyelv a legtöbb esetben.

Eközben a minszki hatóságok mindent elkövetnek, hogy a Belarusz alkotmányában használatos hivatalos elnevezést terjesszék. Ennek céljából készek a névhasználatról szóló megállapodásokat kötni a partnerországokkal, és az orosz igazságügyi miniszternél is sikerrel jártak, aki még 2009-ben ígéretet tett a Belarusz elnevezés használatának hivatalossá tételéről. Néhány civil szervezet azzal próbálja bizonyítani a „Belarusz” név helytállóságát, hogy a Ruthénia elnevezés nem egyezik meg Oroszországgal, mint ahogy azt az oroszok állítják, így tehát Belarusz nem Fehér Oroszországot jelent, hanem Fehér Ruthéniát.

Nem simultak el az ellentétek

A Belorusszia változat sokáig hivatalos használatban is maradt Oroszországban, és 2001 decemberétől került a Belarusz Köztársaság, vagy Belarusz változat a hivatalos jegyzékbe. Számos oroszországi szakértő hasonló állásponton van, hogy Belorusszia a hagyományosabb és ezért elfogadhatóbb (Korjakov), valamint a Belarusz elnevezés idegennek hat az orosz nyelvben (Makszimov). Oszipov kifejti, hogy a módosított elnevezés használatának se nyelvészeti, se jogi alapja sincs, és csak a politikusok játszadoznak a rokonértelmű jelentésekkel, amire pedig semmi szükség sincs.

Kirill Szigal, az Oroszországi Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének vezetője arra a megállapításra jutott, hogy a két elnevezés használata a gyakorlatban aképpen alakult, hogy a „Belarusz” használatos a hivatalos dokumentumokban és kommunikációban, míg a „Belorusszia” változat erősen tartja magát a médiában és a köznyelvben.

Leonyid Kriszin, az Orosz Nyelvi Intézet modern orosz nyelv részlegének vezetője szerint hiába helyesebb a Belorusszia elnevezés az orosz nyelvben, a politikai korrektség megköveteli az adott nép által használt elnevezés használatát, tehát mindenképpen az orosz nyelvben idegennek is ható Belaruszt kellene használni. 2009-ben azonban az Oroszországi Tudományos Akadémia Orosz Nyelvi Intézetének munkatársa, Irina Levontyina azt írta, hogy a „Belarusz” szó élesen ellentétes az orosz helyesírással, ugyanis az orosz nyelvben az „a” nem összekötő magánhangzó. Levontyina negatívan értékelte a fehérorosz és az orosz hatóságok kísérleteit a Belarusz elnevezés használatának erőltetéséért.

És hogy helyes magyarul?

1945-től egészen 1990-ig a szovjet mintára a Belorusszia elnevezés vált hivatalossá és terjedt el. Ezen a néven említették a szovjet tagköztársaságot a tankönyvekben, térképekben és természetesen a sajtóban is. Ennek ellenére, a magyar nyelvtudomány nem vetette el teljes mértékben a Fehéroroszország szó használatát.

A rendszerváltás utáni időszakban széleskörben tért vissza a lényegesen magyarosabban hangzó Fehéroroszország elnevezés. Ez váltotta fel a Belorusszia országnevet a legtöbb eddig használatos helyen. Eközben, a független Fehéroroszország hivatalos nevének megfelelően, a diplomáciában lassacskán gyökeret vert a Belarusz változat.

A földrajzinév-bizottság 1992. február 24-i ülésén úgy határozott, hogy a Fehérorosz Köztársaság, vagy röviden Fehéroroszország lesznek a hivatalos formák. Nem szabad elfeledkezni ugyanakkor, hogy minden országot megillet a tisztelet és politikai korrektség, és ha az adott ország hatóságai kifejezetten kérik országuk hivatalos nevének használatát, akkor a kölcsönös elfogadás jegyében ez teljesíthető.

Felmerül a kérdés persze, hogy egy országnevét egy idegen nyelvben miért befolyásolja a politika, különösképpen ha az országnév fehérorosz és orosz változata is ugyanúgy fordítható le magyarra. Érthető a fehérorosz hatóságok kérése, de egy nyelv szóhasználatába nincsen beleszólási joguk, és természetesen úgy mint az orosz köznyelv esetében, valószínűleg nem fognak túl nagy sikerrel járni a próbálkozásaik. Végtére is, a Fehéroroszország változat sokkal magyarosabb. Esetlegesen a Külügyminisztérium és a földrajzinév-bizottság használata befolyásolhatja a köznyelvi használatot, de ezek is csak egy nagyon lassú folyamaton keresztül.